Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-05-26 / 118. szám

2 jsame j#tenDÉK 1920. május 20 nek megbízása erre az elbírálásra szorítkozik, nem tarthatja magát felhatalmazottnak aláírására. Tudjuk, hogy a szükséges elhatározásokra különböző természetű szempontok döntő befolyást gyakorolhatnak, tudjuk, hogy hidegvérrel és világos látással kell mérlegelnünk az általános helyzetet és annak a nyomásnak mértékét, mely ebből következik és mely ezen elhatározások szabadságára hathat. Nem zárkózunk el annak elismerésétől sem, hogy a szövetséges hatalmaknak hozzánk intézett kisérő levele utat látszik nyitni a szerződésben foglalt némely igazságtalanság — ez az ő kitételük — kiküszöbölésére, — de ezek politikai szempontok, amelyek elbírálása nem tartozik a békeküldöttség illetékességi körébe, mely nincs megbízva annak mérlegelésével, hogy mennyi súllyal esnek azok latba a végső elhatározásoknál. Visszaadjuk tehát megbízatásunkat annak a kormánynak kezébe, melytől azt vettük és átadjuk nekik azokat az okmányokat, melyeket szíves volt ön hozzánk eljuttatni, — ő van hivatva arra, hogy az ország érdeke szerint határozzon, — az ő kötelessége, hogy feleljen az ön kérdésére, mely a béke aláírására vonatkozik. Fogadja elnök ur kiváló tiszteletem nyilvánítását. Budapest, 1920. május hó 17-én. Gróf Apponyi Albert, a magyar békeküldöttség elnöke. Elnök ur! A magyar mint az május 17-én kelt békeküldöttség leveléből,kitűnik, visszaadta meghatalmazását megbízójának. A békeküldöttség erkölcsi lehetetlenségnek véli, hogy aláírjon egy olyan szerződést, amelyet elfogadhatatlannak és teljesíthetetlennek jelentett ki s amelynek rendelkezéseit hiába igyekezett megváltoztatni. Véleménye szerint csak egy kivételes helyzet teremtette kényszermegokolttá a szerződés aláírását, tehetné azonban a békeküldöttség nem érzi magát illetékesnek annak elbírálására, vajjon ez a kényszer tényleg fennáll-e?? A magyar kormány teljesen osztja azokat a megokolt ellenvetéseket és bírálatokat, amelyeket a békeküldöttség állandóan hangoztatott, úgyszintén osztja azt az általános tiltakozást, amelyet a békeküldöttség mind a tárgyalások folyamán mind pedig jelen lemondó levelében kifejezésre jutott. Tiltakozik különösen a magyar kormány a népek szabad önrendelkezési jogának nyílt megsértése ellen, mert csak ez a jogelv alkalmas arra, hogy bonyodalmaknak és zavaroknak elejét vegye , éppen erre a jogalapra helyezkedve mondott le a magyar kormány elvitathatatlan történeti jogaihoz való ragaszkodásának hangoztatásáról. Nem kerülték el azonban a magyar békeküldöttség figyelmét a szövetséges és társult nagyhatalmak kísérő azon részei, amelyek véleménye levelének szerint, ha nem is tényleges biztosítékok, mégis határozott ígéreteknek látszanak arra, hogy a békeszerződés kikötései a közeljövőben enyhíttetni fognak. A szövetséges és társult nagyhatalmak kijelentik a kisérő levélben, hogy a határvonalakat megváltoztatni nem lehetett. Ugyanakkor azonban felhatalmazzák a határmegállapító bizottságot, hogy előterjesztéseket tegyenek a szükségesnek mutatkozó változtatások iránt, hogy kiküszöböltessenek a békeszerződésnek ama igazságtalanságai, amelyeknek megszüntetése általános érdek. A kísérő levél szerint a határmegállapító bizottságok által teendő intézkedések teljes mértékben biztosítani fogják a határ mentén élő népességek érdekeit. Nem kételkedhetünk tehát abban, hogy a szövetséges és társult hatalmak őrködni fognak afelett, hogy a jóvátételi mindannyiszor, valahányszor valamely igazságtalanságnak jönnek tudomására, híven meg fognak felelni feladatuknak és rajta lesznek, hogy a népszövetség tanácsa teljes befolyásának latba vetésével igyekezzék megszüntetni minden igaságtalanságot és méltánytalanságot. A rutén földet illetően a kísérőlevél széleskörű autonómiát helyez kilátásba, amely lehetővé teszi, hogy a rutén nép akaratát szabadon nyilváníthassa és minden befolyástól mentesen dönthessen sorsa és hovatartozandósága dolgában. A szövetséges és társult hatalmak bizonyára nem vették volna föl a kísérőlevélbe ezeket a határozott és világos kijelentéseket, ha nem lett volna komolyan szándékukban, hogy biztosítsák a rutének számára a választásoknak és nemzetgyűlésük működésének teljes szabadságát. Végül a kísérőlevél kilátásba helyezi Magyarországnak a Népszövetségbe teljesen egyenlő jogú tagként való felvételét azzal a feltétellel, hogy híven teljesíti a békeszerződésből reá háruló követelmeket. A szövetséges és társult hatalmak bizonyára teljesen tudatában vannak, mily súlyosak e Magyarországra rótt kötelezettségek. De ha Magyarország jóhiszeműségét nem is lehet kétségbe vonni, akkor, amikor adés anyagi és erkölcsi követelései szertetúlhaladják a lehetőség határait, a legjobb akarat is legyőzhetetlen nehézségekbe ütközik. A jelen óra súlyos volta, valamint a szövetséges és társult hatalmak kétségbevonhatatlan tekintélye egészen rendkívüli fontosságot ad azoknak az ígéreteknek, amelyekben foglaltatnak a Magyarországot a béke aláírására felhívó okmányáén. A határozott ígéretek összege kifejezésre juttatja a közeledésnek azt a gondolatát, amelyet részünkről mi is érvényesíteni törekedtünk. A magyar kormány meg van győződve arról, hogy a megértésnek e kibontakozó félben levő szellemében fogják megoldani a békeszerződésből kifolyóan felmerülő vitás kérdéseket és ugyanez a szellem fogja megszüntetni azokat az igazságtalanságokat is, amelyek nincsenek kifejezetten megemlítve a kisérő levélben vagy amelyeket a kisérő levél nem ismer el ilyeneket. Ezen feltevésben és az ország súlyos helyzetének teljes tudatában úgy véli a magyar kormány, hogy nem térhet ki a békeszerződés aláírása elől. Ezzel az elhatározásával a magyar kormány azt is bizonyítja, hogy Magyarország Középeurópa politikai rendszerének értékes eleme, melynek belső megszilárdulása Európának egyetemes érdeke. Van szerencsém értesíteni elnök urat, hogy mihelyt a magyar kormánynak tudomására jut a béke aláírásának időpontja Magyarország haladéktalanul ki fogja küldeni a kellő felhatalmazással b elátott megbízottait, hogy aláírják a békeszerző— idénst. Fogadja elnök úr a legmélyebb tisztelettem nyilvánítását. Budapest, 1920. május 18-án. Simonyi Semadam s. k., miniszterelnök. Teleki s. k., külügyminiszter* Versailles május 22. A M. T. I. kiküldött tudósítójának szikratávirata a budapesti rádióállomás útján. Praznovsszky Iván rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter tegnap délután nyújtotta át Henry ezredesnek a magyar békedelegáció lemondását tartalmazó jegyzéket. Az entente május 6-iki jegyzékében Magyarország számára válaszadásul kitűzött határidő a tegnapi nappal lejárván, Praznovszky ily irányú felszólításra később átnyújtotta a magyar kormány jegyzékét, melyben az késznek nyilatkozott a békeszerződés aláírására. Hetven milió ember fegyverben. Franciaország háborús mérlege. Párisból jelentik: Tardieu az »Illustration«-ban cikket írt, amelyben Franciaország háborús mérlegével foglalkozik. Nem volt még példa — írja — a világtörténelemben olyan háborúra, amely 70 millió fegyveres embert állított egymással szemben és amelynek folyamán 30 millió ember sebesült meg és 9 millió ember pusztult el. Öt éven keresztül 8 és fél millió franciát vontak el a munkától és a termeléstől. Ez alatt az öt év alatt a hadrakelt sereg 16 százaléka, a 32 éven aluli katonák 57 százaléka veszett el, ami ii legsúlyosabban érinti a nemzet életerejét. Több mint 600000 házat, több mint 3 millió hektár földet, több mint 5000 kilométernyi vasutat, több mint 39000 kilométernyi utat és több mint 1500 kilométernyi csatornát pusztítottak el. Megfosztottak leggazdagabb iparvidékeinktől. De nemcsak az elpusztult terület szenvedett súlyosan a háborúban, hanem az ország többi része is. Ez az oka annak, hogy iámíg 1914-ben a külső adósság 35 milliárd volt, belső adóság pedig semmi sem volt, addig 1920-ban a külső adósság 90 milliárdra emelkedett. Ezért volt kénytelen a francia törvényhozás új adókat megszavazni, amelyek 8 milliárd adójövedelmet biztosítanak az országnak. Tardieu azután kifejti azokat a szépket, amelyeket a helyreállítás eredményemunkája már eddig fölmutat. Lengyelországban is megkezdték a felülbélyegzést Az Osztrák Magyar Budapest, május 25. Bankhoz beérkezett hivatalos jelentések szerint Lengyelországban megkezdődött a korona-bankjegyek felülbélyegzése. Tudvalevően egyszer már a lengyel kormány elrendelte az alája tartozó területeken a felülbélyegzést, de akkor hirtelen megszakították ezt a műveletet. Most végre hivatalos jelentés adta tudtul, hogy Lengyelországban is megkezdődött a felülbélyegzés. Nálunk hátra van még a tiszántúli területeken a románok által felülbélyegzett pénz sorsára nézva az intézkedés. Ebben az irányban a pénzügyminisztérium még nem döntött és a végleges döntés előreláthatólag csak a békeszerződés sorsának eldöltével fog megkezdődni. Elegáns női-, férfi- és gyermekcipők, női- és gyermek fehér vászoncipők, bőrszandálok minden nagyságban nagy választékban érkeztek ma Cipőgyár üzletében, Nyíregyháza, Zrinyi Ilona utca 5. szám.