Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)
1920-06-01 / 123. szám
2 jSmfüJirsExc. élénk gazdacsoportok. Ez a nap a kisgazdáké. Reggel kilenc óra van, a kisgazda képviselők már kint sétálnak. Egy pártgazda Nagyatádi Szabó István csominisztert veszi körül élénk politikai terefere közben. Egy rikkancs az Új Barázda színes plakátját hozza, amelyre kisgazda van festve. Nagyatádi csoportjából jókedvűen mutatnak rá, látszik, találgatják, kire hasonlít. Feketeruhás urak sejtnek a városháza felé, nagyon komoly esemény készül, s amely lehet, hogy a nap politikumára döntő lesz. Dvorcsák Győző lelkes hívei csoportosulnak, hogy a kisgazdaminiszterektől a Dvorcsák megválasztásához fűződő egyetemes érdek respektálását s a kisgazdajelöltek visszalépését kérjék. A város értelmiségének, iparos, kereskedő társadalmának színe-javából mintegy hétszázan küldöttségben jelennek meg a vármegyeházán tartózkodó miniszterek előtt. A népes küldöttség, melyet Geduly Henrik ág. ev. püspök vezet, hosszú ideig eredménytelenül várja Nagyatádi Szabó minisztert, végre is Rubinek Gyula maga fogadja őket. A küldöttséget Geduly Henrik püspök bemutatja Rubineknek, majd Prok Gyula lendületes beszédben fejti ki jövetelük célját. A város népe a szenvedések kálváriája talán megtisztultan emelkedik fel a hazafiúi világnak abba a magasabb atmoszférájába, ahol az egyén megszűnt cél lenni s minden a haza szent fogalmában olvad össze. E pillanatban nem akarunk párttusákban résztvenni, egyetemes nagy gondolat a politikai és területi integritás gondolata vezet elhatározásainkban . Dvorcsák Győzőnek a parlamentbe küldése, amint azt Apponyi is habozás nélkül kijelentette, eminens magyar érdek. Kéri a minisztert, tegye lehetővé, hogy Dvorcsák Győzőt minden párttusa mellőzésével, egyhangúlag küldhessük a parlamentbe. Rubinek Gyula válaszában rámutatott arra, hogy elégtétellel, megbocsájtással látjuk hogy azok is, akik az antant országokban adott információikkal ártottak nekünk, jóvá akarják tévedéseket tenni. A tótság köréből a magyar állameszmének sok árulója akadt, de ma a tótok azok, aki legfényesebb tanújelét adják hazafiságuknak. A maga részéről helyesli Apponyi álláspontját a Dvorcsák kérdésben és szívesen deferál neki. Azonban nem csak rajta múlik ez a kérdés, hanem inkább Nagyatádi Szabó Istvánon, akinek itt régi pártja és jelöltje van: Paulusz Márton. Azt tanácsoljanak kopogtassanak nála, ő megteszi magáét. A küldöttség lelkesen megéljenezte Rubineket végeredményben deferáló álláspontért. Nagyatádi Szabóra azonban hasztalan vártak, mert ő ezalatt már a Korona erkélyén helyezkedett el, hogy, a néhány ezerre menő népgyűlés előtt szót emeljen jelöltjéért, Paulusz Mártonért. A népgyűlés: Nagyatádi Szabó beszéde A népgyűlés első szónoka a kisgazdák rajongva szeretett vezére: Nagyatádi Szabó István. Rubinek miniszter ma nem beszél, a szónoklatok hosszú során át berekedt. i j«*j Í^H Nem kiván részletes programmot adni a kisgazda törekvésekről. Röviden csak ennyit mond: amit a kisgazdák a háború előtt hirdettek, az egész vonalon beigazolódott. Meg akarták változtatni az országgyűlés képét, mert az nem volt népparlament. Nem sikerült s jött a háború, jöttek a forradalmak. Jött a másik szélsőség .Bebizonyosodott, rossz volt a régi rendszer s az új célok sem voltak megfelelők. Most itt állanak egyenes becsületességgel a kisgazdák, hogy a középúton vigyék a nemzetet. Népparlamentet teremtettek. Nem igaz a parasztdiktatúra meséje; a kisgazdaképviselők kétharmad része az intellektuális pályákról került ki. Van ott iparos, kereskedő, vasutas, mérnök, pap, tanár. Szent meggyőződése, hogy a kisgazdák útja helyes s az ország felépítése csak az ő többségük utján lehetséges. Sokan kifogásolják, hogy a város válasszon kisgazdát. Hát a falu nem választ a városi intelligenciából valót?? Nagyatádi beszédét éles közbeszólások zavarják meg. Ügyesen védekezik és erélyesen jegyzi meg, hogy hol voltak a közbeszólók akkor, mikor Mayer államtitkárt a szocialisták terrorizálták a polgári érdekek védelmében. Majd ismételt közbeszólásra szatirikusan kérdi, ez a magasabb műveltség?? A szocialisták avval vádolták, hogy a papok és a grófok fizetett embere, ma a papok és grófok mondják, hogyy a szocialisták és zsidók megfizették. Visszapattan róla minden rágalom. Maga is szükségesnek tartja, hogy Dvorcsák Győző a parlamentbe kerüljön. A kisgazdapárt kész arra, hogy valamely csonka kerületet biztosítsa számára. Nyíregyházán való megválasztásától azonban, ahol tót nyelvű lakosság van bizonyos külpolitikai tekintetekből nem tartja megválasztását szerencsésnek. Itt a Dvorcsák pártiak zajos ellentmondással kisérik beszédét, mire kéri őket, hogy a választásnál cselekedjenek szívek szerint, de itt hallgassák meg türelmesen. Aki a kisgazdapárt győzelmét akarja, úgy sem befolyásolhatja senki s ő a nyíregyházi kisgazdák lelkes összetartását látva, bízik a győzelemben, hisz* ha egyesek zavarják is beszédét, látja, hogy a népgyűlés kilenctized része figyelemmel és megértéssel hallgatja. Majd meleg szavakkal ajánlja a választók be a kisgazdapárt régi harcosát figyelme-Paulusz Mártont s összetartásra, munkás szeretetre buzdit mindenkit, hogy a szent és sérthetetlen eszmekört jelző kisgazda zászlót, amint a Dunántúl tette, a Tiszántúl is győzelemre vigye. A rendőrkapitány rendreutasítja a népgyűlést. Nagyatádi Szabót beszéde végeztével éljenezve ünneplik hívei. Ekkor Orosz István rendőrkapitány lép az erkélyre és erélyesen figyelmezteti az éles hangú közbeszólókat a rend megbontásának esetleges súlyos következményeire. Aki közbeszólásával a közrendet veszélyezteti, letartóztatja. Paulusz Márton beszél. Ezután a kisgazdák jelöltje Paulusz Márton szól harsányan a választókhoz. Mikor évtizedekkel ezelőtt kilépett az élet hajójára, nem volt egyebe, mint becsülete. Ezzel evezett ide, ahol azért van, mert kisgazda testvérei ezt igy parancsolják. Politikai programmja ez az egy szó: munka! Mindig munkás volt, az is marad. Két dolgott tanult meg a szabad természet ölén: az égi tanító, a dalos pacsirta Isten dicséretére, a nagy természet embertársainak szeretetére tanította. Ezzel a szeretettel munkálkodik mindenkiért. Élete nyitott könyv, ismeri mindenki. Nem igér sokat, mert nem az a fontos, ki mit igér, hanem, hogy milyen a becsülete. Egyet azonban igér, hogy ha azt látja, hogy azon a helyen ahová állították, nem tud a hazának szolgálatot tenni, becsületesen visszavonul. (Lelkes éljenzés.) Meskó Zoltán államtitkár beszéde. Meskó Zoltán államtitkár lép az erkélyre a népgyűlés éljenzése közben. Kimenti Rubinek minisztert, aki erősen meghűlt s ahelyett — mondja tréfásan — most ő ugrott be. Majd azt fejtegeti, hogy a kisgazdapárt éppen olyan keresztény párt, mint a másik. A rágalmazókkal szemben kellett felvennie címébe is a keresztény — keresztyén jelzőt. Az országnak mindenek előtt kereszténynek kell lennie A kisgazdák első programpontja az integritás, melyet három szó fejez ki. Nem, nem, soha. Második a demokrácia. A keresztény nemzeti demokrácia, mely, minden becsületes és szorgalmas embernek érvényesülést biztosit legyen az kunyhó vagy palota szülöttje. Nem a körhintások demokráciája, a dob-utca foghagymás vagy lipótvárosi parfőmös demokrácia ez, mely olyan messze van az igazi demokráciától, mint Makó Jeruzsálemtől. Mi nem ereszkedünk le a néphez, hanem a népet emeljük magunkhoz. A dolgos embernek jólétet biztosítunk, a vallástalan hazafiatlan, amerikázó, dorbézoló munkásnak azonban nincs közöttünk helye. Nem igaz, hogy a kisgazdapárt osztálypárt. Sokan vagyunk, más osztályból valók, de a néppel együtt érezők, érte dolgozók a kisgazdapártban. Jöjjenek a tanultak és álljanak a nép élére. Aztán Rubinek földbirtokreformját ismertette, mely nem saktábla földreform, mint Buza Barnáé, aki rendelettel akarta 8—10 holdas táblákra darabolni azórszágot. Az érdemes kisgazda családok 10—15 holdját kell középbirtokká szaporitani s a cselédmunkásnak is földet kell adni. A kisgazda pártnak a keresztény szociális érzék mutat helyes utat a reformok terén. Ők nem a vasárnapi keresztények, akik csak a töltött káposztáról s nem a templomba hivó harangról tudják meg, hogy vasárnap van. Nem ígérnek," mert aki ígér s nem tartja meg elégedetlenné teszi józan népünket A kisgazdapárt az ország erőssége, táborában azok vannak, akik a háború ércfalait alkották. Megmondja nyiltan, többségre s az ország vezetésére törekszenek, hogy felépítsék az uj, a keresztény Magyarországot. A keresztény irányzatról kijelenti, hogy azt sokan, bár jóhiszeműen, félremagyarázzák. Nem zsidóüldözést jelent, hanem keresztény gazdasági és kereskedelmi élet megszervezését. Neveljük fiainkat iparosnak és kereskedőnek. Végül maró gúnnyal szólt a régi képviselőjelölt korfesfogásairól s mint belügyi államtitkár kérte a hatóságokat a pártatlan, tiszta választás biztosítására. (Éljenzés.) Egy dunántúli kisgazda képviselő. Most Bodor György paksi képviselő, napbarnitotta földmivelő szól lelkes buzdítással gazdatestvéreihez. A Tiszántúl tanuljon a Dunántultól lelkesedést. Ő kicsi polgára a hazának, de mikor beszámolójára hazautazott, herceg is megirigyelhetné azt a ragaszkodást, amivel fogadták nem nézték, mi a származása. Hívja tisztviselők azt is, jöjjenek a nép közé, a a nép szeretetébe. A kisgazdák igenis gondoskodnak a tisztviselőkről s az 1000 koronás gabonaárak nem igazak, mert ők a tisztviselőknek és munkásoknak olcsó gabonát biztosítanak. A kisgazdákkal szemben mutatott idegenkedés jogosulatlan. Sokan gúnyolják a földmunkásnőt, ha jó arra, hogy termeljen, képviselelmet adjon, adót fizessen, lövészárokban szenvedjen, arra is legyen jó, hogy a maga érdekeit képviselje. Szomorú időben vették át a kisgazdák a független Magyarország kiépítését siessünk támogatásukra. Ő a királyság őszinte híve, de több Habsburgot nem akar, Szent István koronáját nemzeti király képviselje. [Mikor egy közbeszóló azt kérdi, hogy, mi lesz a munkanélküliekkel, azt válaszolja, nem kell várni a munkaalkalomra, hanem keresni kell azt, munka mindig akad. Ö napszámos korában maga ajánlkozott, ha nem volt munka. Végül lelkes szavakkal méltatja Paulusz Mártont. Nem a szártarást, hanem a becsületességet és kötelességtudást kell nézni a képviselőválasztásnál. A közebéd: A népgyűlés Lovas Kovács András zárószavaival végett ért és kezdetét vette a közebéd, amelyen Nagyatádi Szabó miniszter és Mayer államtitkár már nem vettek részt, mert ők több képviselő kíséretében Fehérgyarmatra utaztak. Megjött azonban Kovács I. István államtitkár, aki kíséretével Hajdúböszörményen, Hadházon, Tiszalökön, Újfehértón, Büdszentmihályon volt. Azt az általános lelkesedést keltő hírt hozták, hogy Büdszentmihályon pártközi megegyezéssel Bethlen István grófot jelölték egyhangúan. Jelöltek visszalépése: Az ebéden toasztok nem hangzottak el, de felszólaltak Liptófalvy István és Tas János jelöltek, akik kijelentették, hogy, a kisgazdapárt győzelme érdekében visszalépnek a jelöltségtől és Paulusz Mártont fogják támogatni. A jelentést lelkes éljennel vették tudomásul. szerint Kulin Sándor dr. is Értesülésünk visszalépett ugy, hogy most Paulusz a kisgazdapárt egyedüli jelöltje. Apponyi távirata. Tegnap Apponyi gróf táviratott küldött Geduly püspökhöz, amelyben kijelenti, hogy a Felvidék visszaszerzésének sikere érdekében szükségesnek tartja Dvorcsák Győző megválasztását. A távirat nagy lelkesedést keltett Dvorcsák híveiben Még a paksi képviselő beszéde közben felvonták a városház elé azt a hatalmas transparenset, melynek piros-fehér-zöld lámpás ragyogó belükkel hirdetik: Éljen Dvorcsák Győzői 8 lóerejű kitűnő karban levő cséplőgarnitúra elevátorral és fűrésszel eladó Szakoly Sándornál, Szakolyban. %s