Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)
1920-06-03 / 125. szám
Nyíregyháza, 1920. június 3. * feltörték SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYIRKOYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Ss Er,r*«4*al Arakt hetytum i *9*M •vr ® t«0 K. K, r>«oyejdévr« 40 K, egy hónapra Ifi K, vMékM i t évT» ÖOÖ K, fettvr* too K, n«ay«**ra 60 K, hónapra 20 K. — száv 4ra 1 Ake*Hett« üdBA BUCK F»t*tta szerkezet Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ KLl évfolyam * 125 szám Szerke»2*őa6gó« kiadóhivatal: SZÉCHENYI UT 8. SZAM. T»l»«»n »c £ n KJG. Postaoh*qu« 99S6* Kéziratokat nem adunk vissza. Gazdasági kilátások a békefeltételek javítására Budapest, június 2. (Saját tudósítónktól.) Versaillesi szikratávirat jelenti, hogy az osztrák békeszerződés ratifikálásával kapcsolatban a Le petit republque a következőket írja: békefeltételek a háború elkerülhetetlen következményei voltak. Az osztrák-magyar monarchia feloszlása frappáns példája a háború következményei viselésének felelőssége és a békefeltételek súlyossága közötti fordított aránynak. Bécsnek nincs kenyere, a magyar alföld parasztjának pedig fája sincs. A diplomáciai szerződéssel elkövetett hibákat gazdasági egyezmények biztosításával kellene ellensúlyozni. A volt Monarchiából alkotott államok egyike sem életképes, mert létesítésük a gazdasági egyensúly alapfeltételeivel ellenkezik. A legfőbb tanács azt hitte, hogy a határoknak papiroson való megállapításával eleget tesz a kötelességének. ki osztrák kancellár jegyzéke a magyar kormányhoz A zalaegerszegi eset nem lesz casus belli Ausztria és Magyarország között Budapest junius 2. (Saját tudósítónktól.) A bécsi lapok a zalaegerszegi eset ügyében Renner kancellárnak a magyar kormányhoz intézett jegyzékével kapcsolatban különbözőképen magyarázzák az osztrák kormány magatartását. Így a NeuesWeener Tagblatt azt írja, hogy a zalaegerszegi eset nem lesz casus belli Ausztria és Magyarország között egyesek monarchisztikus érzelmei könnyen megmagyarázhatók, mert hiszen naggyon nehéz azokat a kapcsokat széjjeltépni, amelyek az emberek lelkét a régi Aussztriához fűzték. Sokkal veszedelmesebbek náluk azok, akik máról-holnapra nyomták fejükbe a frigiai sipkát. A Wiener Mittag írja: az a zalaegerszegi ellenforradalmi osztrák tiszti légió nem csupán mumus-e, amivel a kormány ijeszt bennünket a tanácskongresszus előtt, hogy mi lássuk, hogy ők mindent elkövetnek a köztársasági államforma megvédésére s ezért fejükre glóriát tegyünk. A keresztény nemzeti egyesülés pártjának nagygyűlése Nyíregyházán Szabó József képviselő beszéde. — A közebéd Nyíregyháza, junius 2. (Saját tudósítónktól.) > Ezrekre menő mostanában népgyűlésen nem látott sokaság gyűlt egybe arra a hírre, hogy Nyíregyházára érkezett kultuszminiszter és a kíséretében jött keresztény nemzeti egyesülés párti képviselők beszélni fognak azokról a teremtő erejű igazságokról, amelyek ma a kormányzó pártokat hevítik. De áthevültségben, a szavakra való szenvedélyes visszahatás, az agitáló szó igazságának spontán helyeslése, a szónokokkal való belső együttélés tekintetében sem volt mostanában hasonló népgyűlés városunkban. E monstre gyűlésnek tulajdonképpen a szabadban kellett volna lefolynia, hogy ragyogó szavak fölé a magyar ég kékjénnek baldachinja boruljon és annak a hullámzásnak, mely a hatalmas szavakra a tömegtudaton áthatott, ne vessen határt s a zárt terem négy fala. Haller miniszter azonban már napok óta úton van, agitáló beszédek egész sora van mögötte, fáradt, kímélnie kell magát. A Korona alá felvonult népnek Andor Endre, a keresztény , nemzeti egyesülés pártjának ma önmagát is felülmúló agilitással dolgozó képviselő jelöltje adja tudtára, hogy a gyűlés a teremben lesz. Szorongásig megtelik a nagy , terem s arc előcsarnokok s ebben a sokaságban ott látom társadalmunk minden rétegét. Ember-ember mellett szorong. Sok nő is van, nagy számmal jöttek feketekendős munkásasszonyok, Andor Endre kitartó hívei. Haller István kultuszminiszter a nagypáholyban helyezkedik el titkárával társalog. Majd a Nyirvidéket ,veszi a kezébe és figyelmesen olvassa a kisgazdák népgyűléséről szóló tudósítást. Mellette helyezkednek el Szabó József képviselő és K. Török Miklós a Nemzeti Újság szerkesztője is, akik szintén beszélni fognak. Szabó József budapesti képviselő. Fél tizenegy van, mikor Kéry József az Andor párt elnöke lelkes szavakban a polgárság osztatlan szeretetével üdvözölvén Haller minisztert, a népgyűlést megnyitja. Az első szónok Szabó József Budapest XXII. kerületének képviselője. Mély zengésű, szivbe mélyülő szavak szállnak ajkáról, hogy pártja eszmekörének kincsesládáját a szónoki hév varázsával megnyitva, drága gondolatok kincsét szórja az igazat és szépet szomjazó emberek közé. Táborának hatalmas erővel harcoló katonája, rövid negyedóra múlva már megnyeri a csatát, a fojtott keserűség, a hit, az elhatározás kórusban zúgnak fel szavai nyomán. Június 13-án — mondja — nem régi cifra választás, hanem ünnep lesz. Megveti azokat, akik még ma is dáridóval korteskednek. Pártprogrammot kell adni. Az ő kezében piros-fehér-zöld lobogó van a kettős kereszttel, három szó van rajta: keresztény nemzeti egyesülés. Most gyönyörű értelmezését adja külön-külön a három szónak. Ara 1 korona Mi az, hogy keresztény?? Eddig nem voltunk azok?? — Nem. Nem éltünk krisztusi életet. Azt mondották, hogy a kereszténység az hit, dogma, papnak való. E felfogásnak legyen vége. A kereszténység erkölcsi erő, melyet ki kell vinni a társadalmi életbe, politikába, irodákba, boltokba, műhelyekbe, iskolákba. Mindenütt, ahol ember van, ott kell lenni az alkotó keresztény gondolatnak, ami annyit jelent, hogy senki se élhessen, aki a becsületes munkától elzárkózik, ne lehessen az, hogy a lánckereskedelemmel, uzsorával, munka nélkül dőzsölő jólétben élhessenek egyesek, míg százezer tisztességes dolgozó koldusbotra jut. Legyenek már a keresztény magyarok is urak, ne csak viceházmestereknek, szolgáknak legyünk jó. Mit jelent az nemzeti?? Azt, hogy legyünk ismét magyarok. Mert nem voltunk azok. Idegen u. n.modern szellem élt bennünk, hogy aztán kifordítsa sarkaiból Magyarországot. A nemzeti szellemet akarjuk bevinni a gyakorlati életbe, tetteinkbe, hogy újra dicső legyen országunk. Mit jelent az, hogy egyesülés?? Nemi voltunk egyek. A talárdulás, Mohács után egymásra tudtunk találni, de aztán engedtük éket verni közénk. Elválasztottak összeveszítettek bennünket. Voltari párt, munkás párt, kisgazda stb. párt s mind egymás ellen fordult és a marakodók láttán egy harmadik hatalom kétszeres hasznot vágott zsebre. Rettenetes szenvedésnek után most már egymásra kell találnunk. Bűnös kényelműség volna ma is társadalmi osztályok szerint tagozódnunk. Minden érdeket egyetemesen képviselő pártra van szükség. Egymásra vagyunk utalva. Agrárállam vagyunk, a földmíves rétegre kell támaszkodnunk, de iparos, kereskedő, tisztviselő stb. nélkül a kisgazda sem élhet meg, ezeket is fel kell karolnunk ugyanabban a pártban. A keresztény nemzeti egyesülés pártja törhetetlenül szolgálja az egységes erő Magyarországát. Nem személyi politikát hirdet, nem mondja melyik jelöltet szeressük, elvet irányt ad s a választás tényét leelkes ismeretre bízza. Végül a nőkhöz szól, akik ezután méltán vesznek részt a politikai cselekvésekben. Azt mondották régen, hogy az ő helyük a tűzhelynél van, az ő kezükbe főzőkanál való. Nem vitatkozik helyes-e ez a felfogás, megállapítja azonban, hogy a nőket, akik a hatéves háború kálváriáját kettőzött fájdalommal járták, vétek volna kizárni az új honfoglalás politikai munkájából. Jöjjenek a nők, tisztítsák meg a politikai élet szennyesét. Derűs anekdotázással figyelmezteti a nőket, hogy ne zárkózzanak el a szavazástól attól való idegenkedésből, hogy így megtudják, hogy, már huszonnégy évesek. Ha azok, úgyis azok, ha nem is szavaznak. Beszéde végén lelkes hitének ad kifejezést: újra nagy lesz Magyarország, ha válvetve, keresztény módra dolgozunk. Andor Endre beszél Most Andor Endre szólal föl híveinek éljenzése közben s a keresztény nemzeti egyesülés pártjának népgyülésén Haller minisztert, mint e párt vezérférfiát köszönti, majd a népgyűlést emlékezteti a programmbeszédében kifejtett igazságokra melyek néki egész életén át vezérlő törvényei voltak. Harminchat évvel ezelőtt mint VI. gimnazista egyik tanárától azt az útravalót kapta, hogy a férfiasság a szenvedély leküzdésében áll. Szenvedésein át is hű maradt eszményeihez s élt az evan-