Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-06-03 / 125. szám

Nyíregyháza, 1920. június 3. * feltörték SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYIRKOYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Ss E­r,r*«4*al Arakt hetytum i *9*M •vr ® t«0 K. K, r>«oyejdévr« 40 K, egy hónapra Ifi K, vMékM i t évT» ÖOÖ K, fettvr* too K, n«ay«**ra 60 K, hónapra 20 K. — száv 4ra 1 Ake*Hett« üdBA BUCK F»t*tta szerkezet Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ KLl évfolyam * 125 szám Szerke»2*őa6g­ó« kiadóhivatal: SZÉCHENYI­ UT 8. SZAM. T»l»«»n »c £ n KJG. Postaoh*qu« 99S6* Kéziratokat nem adunk vissza. Gazdasági kilátások a békefeltételek javítására Budapest, június 2. (Saját tudósítónktól.) Versaillesi szik­ratávirat jelenti, hogy az osztrák béke­szerződés ratifikálásával kapcsolatban a Le petit republque a következőket írja: békefeltételek a háború elkerülhetetl­en következményei voltak. Az osztrák-magyar monarchia feloszlása frappáns példája a h­áború következményei viselésének fele­lőssége és a békefeltételek súlyossága kö­zötti fordított aránynak. Bécsnek nincs kenyere, a magyar alföld parasztjának pe­dig fája sincs. A diplomáciai szerződés­sel elkövetett hibákat gazdasági egyezmé­nyek biztosításával kellene ellensúlyozni. A volt Monarchiából alkotott államok egyike sem életképes, mert létesítésük a gazdasági egyensúly alapfeltételeivel ellen­kezik. A legfőbb tanács azt hitte, hogy a határoknak papiroson való megállapításá­val eleget tesz a kötelességének. ki osztrák kancellár jegyzéke a magyar kormányhoz A zalaegerszegi eset nem lesz casus belli Ausztria és Magyarország között Budapest junius 2. (Saját tudósítónktól.) A bécsi lapok a zalaegerszegi eset ügyében Renner kan­cellárnak a magyar kormányhoz intézett jegyzékével kapcsolatban különbözőképen m­agyarázzák az osztrák kormány magatar­tását. Így a Neues­­Weener Tagblatt azt ír­ja, hogy a zalaegerszegi eset nem lesz casus belli Ausztria és Magyarország kö­zött egyesek monarch­isztikus érzelmei könnyen megmagyarázhatók, mert hiszen naggyon nehéz azokat a kapcsokat széj­jeltépni, amelyek az emberek lelkét a régi Aussztriához fűzték. Sokkal veszedelme­sebbek náluk azok, akik máról-holnapra nyomták fejükbe a frigiai sipkát. A Wiener Mittag írja: az a zalaegersze­gi ellenforradalmi osztrák tiszti légió nem csupán mumus-e, amivel a kormány ijeszt bennünket a tanácskongresszus előtt, ho­gy mi lássuk, hogy ők mindent elkö­vetnek a köztársasági államforma meg­védésére s ezért fejükre glóriát tegyünk. A keresztény nemzeti egyesülés pártjának nagygyűlése Nyíregyházán Szabó József képviselő beszéde. — A közebéd Nyíregyháza, junius 2. (Saját tudósítónktól.) > Ezrekre menő mostanában népgyűlé­sen nem látott sokaság gyűlt egybe arra a hírre, hogy Nyíregyházára érkezett kul­tuszminiszter és a kíséretében jött ke­resztény nemzeti egyesülés párti képvi­selők beszélni fognak azokról a teremtő erejű igazságokról, amelyek ma a kor­­­­mányzó pártokat hevítik. De áthevültség­­­­ben, a szavakra való szenvedélyes vissza­­­­hatás, az agitáló szó igazságának spontán helyeslése, a szónokokkal való belső együttélés tekintetében sem volt mosta­­­­nában hasonló népgyűlés városunkban. E­­ monstre gyűlésnek tulajdonképpen a sza­­­­badban kellett volna lefolynia, hogy ragyogó szavak fölé a magyar ég kékjé­n­nek baldachinja boruljon és annak a hul­lámzásnak, mely a hatalmas szavakra­­ a tömegtudaton áthatott, ne vessen határt s a zárt terem négy fala. Haller miniszter­­ azonban már napok óta úton van, agitáló­­ beszédek egész sora van mögötte, fáradt,­­ kímélnie kell magát. A Korona alá felvo­­­­nult népnek Andor Endre, a keresztény , nemzeti egyesülés pártjának ma önmagát is felülmúló agilitással dolgozó képviselő jelöltje adja tudtára, hogy a gyűlés a te­remben lesz. Szorongásig megtelik a nagy­ , terem s arc előcsarnokok s ebben a soka­­­­ságban ott látom társadalmunk minden­­ rétegét. Ember-ember mellett szorong. Sok­­ nő is van, nagy számmal jöttek feketeken­dős munkásasszonyok, Andor Endre ki­tartó hívei. Haller István kultuszminisz­ter a nagypáholyban helyezkedik el titká­rával társalog. Majd a Nyirvidéket ,veszi a kezébe és figyelmesen olvassa a kis­gazdák népgyűléséről szóló tudósítást. Mellette helyezkednek el Szabó Józs­ef kép­viselő és K. Török Miklós a Nemzeti Ú­j­ság szerkesztője is, akik szintén beszélni fognak. Szabó József budapesti képviselő. Fél tizenegy van, mikor Kéry József az Andor párt elnöke lelkes szavakban a polgárság osztatlan szeretetével üdvözöl­vén Haller minisztert, a népgyűlést meg­nyitja. Az első szónok Szabó József Bu­dapest XXII. kerületének képviselője. Mély zengésű, szivbe mélyülő szavak száll­nak ajkáról, hogy pártja eszmekörének kincsesládáját a szónoki hév varázsával megnyitva, drága gondolatok kincsét szór­ja az igazat és szépet szomjazó emberek közé. Táborának hatalmas erővel harcoló katonája, rövid negyedóra múlva már megnyeri a csatát, a fojtott keserűség, a hit, az elhatározás kórusban zúgnak fel szavai nyomán. Június 13-án — mondja — nem régi cifra választás, hanem ünnep lesz. Meg­veti azokat, akik még ma is dáridóval kor­teskednek. Pártprogrammot kell adni. Az ő kezében piros-fehér-zöld lobogó van a kettős kereszttel, három szó van rajta: keresztény nemzeti egyesülés. Most gyö­nyörű értelmezését adja külön-külön a három szónak. Ara 1 korona Mi az, hogy keresztény?? Eddig nem­ voltunk azok?? — Nem. Nem éltünk krisz­tusi életet. Azt mondották, hogy a ke­reszténység az hit, dogma, papnak való. E felfogásnak legyen vége. A keresztény­ség erkölcsi erő, melyet ki kell vinni a társadalmi életbe, politikába, irodákba, boltokba, műhelyekbe, iskolákba. Minde­nütt, ahol ember van, ott kell lenni az alkotó keresztény gondolatnak, ami an­­nyit jelent, hogy senki se élhessen, aki a becsületes munkától elzárkózik, ne le­hessen az, hogy a lánckereskedelemmel, uzsorával, munka nélkül dőzsölő jólétben élhessenek egyesek, míg százezer tisztes­séges dolgozó koldusbotra jut. Legyenek már a keresztény magyarok is urak, ne csak viceházmestereknek, szolgáknak le­gyünk jó. Mit jelent az nemzeti?? Azt, hogy le­gyünk ismét magyarok. Mert nem voltunk azok. Idegen u. n.­­modern szellem élt bennünk, hogy aztán kifordítsa sarkai­ból Magyarországot. A nemzeti szellemet akarjuk bevinni a gyakorlati életbe, tet­teinkbe, hogy újra dicső legyen országunk. Mit jelent az, hogy egyesülés?? Nemi voltunk egyek. A talárdulás, Mohács után egymásra tudtunk találni, de aztán en­gedtük éket verni közénk. Elválasztottak összeveszítettek bennünket. Volt­ari párt, munkás párt, kisgazda stb. párt s mind egymás ellen fordult és a marakodók lát­tán egy harmadik hatalom kétszeres hasz­not vágott zsebre. Rettenetes szenvedésnek után most már­ egymásra kell találnunk. Bűnös kényelműség volna ma is társa­dalmi osztályok szerint tagozódnunk. Min­den érdeket egyetemesen képviselő pártra van szükség. Egymásra vagyunk utalva. Agrár­állam vagyunk, a földmíves rétegre kell támaszkodnunk, de iparos, kereskedő, tisztviselő stb. nélkül a kisgazda sem él­het meg, ezeket is fel kell karolnunk ugyan­abban a pártban. A keresztény nemzeti egyesülés pártja törhetetlenül szolgálja az egységes erő Magyarországát. Nem személyi politikát hirdet, nem mondja melyik jelöltet sze­ressük, elvet irányt ad s a választás té­nyét leelkes ismeretre bízza. Végül a nőkhöz szól, akik ezután mél­tán vesznek részt a politikai cselekvések­ben. Azt mondották régen, hogy az ő he­lyük a tűzhelynél van, az ő kezükbe fő­zőkanál való. Nem vitatkozik helyes-e ez a felfogás, megállapítja azonban, hogy a nőket, akik a hatéves háború kálváriáját kettőzött fájdalommal járták, vétek volna kizárni az új honfoglalás politikai munká­jából. Jöjjenek a nők, tisztítsák meg a politikai élet szennyesét. Derűs anekdo­tázással figyelmezteti a nőket, hogy ne zárkózzanak el a szavazástól attól való idegenkedésből, hogy így megtudják, hogy, már huszonnégy évesek. Ha azok, úgyis azok, ha nem is szavaznak. Beszéde végén lelkes hitének ad ki­fejezést: újra nagy lesz Magyarország, ha válvetve, keresztény módra dolgozunk. Andor Endre beszél Most Andor Endre szólal föl híveinek éljenzése közben s a keresztény nemzeti egyesülés pártjának népgyülésén Haller minisztert, mint e párt vezérférfiát kö­szönti, majd a népgyűlést emlékezteti a programmbeszédében kifejtett igazságokra melyek néki egész életén át vezérlő törvé­nyei voltak. Harminchat évvel ezelőtt mint VI. gimnazista egyik tanárától azt az útravalót kapta, hogy a férfiasság a szen­vedély leküzdésében áll. Szenvedésein át is hű maradt eszményeihez s élt az evan-

Next