Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)
1920-09-17 / 212. szám
Lítelitis csonkamagyarorszi spilin faszaggyárában Hogyan Mihály nyíregyházi ácsmester találmánya Nyíregyháza, szep. 16. (Saját tudósítónktól." A találékonyságnak, a minden elnyomatásból eruptív energiával kitörő magyar ötletességnek kitűnő példája áll előttünk. A magyar crpészipar az utóbbi időkben válságos helyzetbe került. A faszeg, a cipőkészítés ezen nélkülözhetetlen kelléke, eltűnt a piacról. Azaz, hogy silány cseh portékával kénytelenek cipészeink beérni, amely drágasága mellett majdnem hasznavehetetlen. A cipészek panasza kedélyes borozgatás közben (hogy rossz szójátékkal éljünk) „szöget ütött"” Hogyan Mihály nyíregyházi ácsmester fejébe, s miután az építőipar teljes pangása miatt már hosszabb idő óta sikertelenül keresett magának megfelelő elhelyezkedést, elhatározta magát, hogy a szeggyártással fogmegpróbálkozni. Miután az általunk egyébként nagyrabecsült technológiai múzeum vezetősége a hozzáintézett levélbeli megkeresésre még arra sem tudott válaszolni, hogy a faszeggyártáshoz szükséges gépek melyik külföldi gyárban szerezhetők be, a mi mogyanunk hozzálátott a szükséges gépek megszerkesztéséhez. Hónapokig tartó kísérletezés után végre sikerült több olyan gépet konstruálnia, amelyekkel a legkitűnőbb külföldi produkciókkal is vetekedő, elsőrangú minőségű taszeget képes gyorsan előállítani. A bámulatos precizitással működő gépeket, amelyek részben motorikus, részben kézierőre vannak berendezve, alkalmunk volt üzemben megtekinteni, s úgy azok működéséről, mint az előállított szegek minőségéről a legteljesebb elismerés hangján írhatunk. Az üzem még kisméretű, mert alig két hónapja jutott Hogyan Mihály abba a kellemes helyzetbe, hogy hosszas és fárasztó kísérletezéseinek gyümölcsét végre teljességben élvezheti, de minden remény megvan rá, hogy most már, amikor a biztos anyagi siker a maga kétszer kettős egyszerűségének csalogató reménységével kínálkozik, akadni fog tőke, mely rendelkezésére áll a zseniális ácsmesternek. Azt mondanunk se kell, hogy a kísérletezés ideje alatt a saját kis vagyonkájára volt utalva Hogyan Mihály, távol minden részvéttől és anyagi segítségtől, sőt amikor már odáig jutott, hogy iparigazolványt kért az üzeme folytatására, széles látókörű azaz egyezer korona illetéket hatóságunk 1000, sózott Hogyan Mihály nyakába ahelyett, hogy felismerve ezen találmánynak óriási horderejét, minden erejével azon lett volna, hogy a feltalálónak lehetőleg minden akadályt elhárítson útjából. Ehhez nem kell egyéb kommentár. Mert Hogyan Mihály faszeggyára egyetlen Csonka-Magyarországon. Ha sikerül neki kis üzemét megfelelő méretű iparteleppé kibővíteni, akkor egyszer s mindenkorra kixártuk a külföldi faszegtermékeket, mert a 90 koronás silány cseh portéka helyett, minden cipésziparos szívesebben vásárolja az 50 koronás kitűnő Hogyan szeget. Amikor szemlénket befejezve szerencsekivánatok között ráztuk meg ennek a derék embernek munkában edzett kemény kesét, magunk előtt derengett a jövő .Magyarország boldog reménysége. Mert ahogyan a sziklából is kisarjad a bozót és boldogan tárja leveleit a napfény felé, úgy a megcsonkított Magyarország tönkjéből is ki fog majd pattanni a lüktető vérkeringés reményteljes zöld sarja. Ahol gondolkodnak tűzifáról Debrecen tanácsa égetően sürgős feladatinak tekintette a lakosság fával való ellátását. A kereskedelmi tűzifa árát evenkint 2600-ban, ellenben a városi fa árait a következőképpen állapították meg. Az árak, pedig most felemelt árakról van szó, alacsonyabbak a nyíregyházi városi faáraknál. A hasáb fa ugyanis 1440, a dorongfs 1000, botfa 720, taskófa 840 kölenkint. A város kiskereskedők utján 19,000 köbméter aprózott fát fog kiadni utalvány ellenében mizsásakíat $0, 72, 60, és 70 koronáért. A város egyébként pontos számítások alapján tiszttésta a lakosság faigény«is ehhez képest intézkedett. Nagy mértékben nyugtalanítja városaik lakosságát, hogy a faellátás terén nem látunk semmi biztatot. A mult korában utalt ugyan ki a város egy egy méter tisztát, előbb 409, majd hirtelen 4M borbás árban, de ebből szegény ember nm igen vehetett Titokzatosan altflnt százezer korona Szombaton reggel egy ismert földbirtokos Nyírbátorból Debrecenbe utazott a Helyi Érdekű vasúton, innen Debrecenből akarta útját folytatni Budapest felé. Mikor a debreceni állomáson kiszállt a vonatból, meglepve tapasztalta, hogy pénztárcája, melyben 100.000 korona készpénz volt, eltűnt. Megfoghatatlan volt előtte, hogy miként és hol történhetett a lopás, mert a vonat egyik első osztályú kocsijában utazott, rajta kívül két úriember tartózkodott a Ilikében, kikről persze még feltételezni sem lehet, hogy idegen tárgyhoz nyúlnak. Ilyen formán igen rejtélyes az eset. A földbirtokos feljelentést tett, sőt magándetektíveket is megbízott pénztárcájának felkutatására. a Mánia Medici és Medikus Otthon A diáknyomor sokaknál megértésre talált. Számosan vannak, akik az első segélykiáltásra siettek leróni tartozásaikat. Társadalmi kötelezettségüknek tettek eleget, azokkal szemben, akik télen fűtetlen, nyáron rossz levegőjű szobákban, silány koszt mellett tudomány szomjasan merülnek el tanulmányaikban , fiatal életüket az emberiség haladásának, a lagasgfobb földi jó. Az egészség megóvásának és megvédésének szentelik. Akinek hazánk egéségügyi fejlődése a szivén fekszik, az nemes elhatározásból adakozással már kifejezésre juttatta azt. fakadó De sajnos, igen sokan vannak, akik a kortünetként jelentkező közömbösség és nemtörődömség álláspontjára helyezkedve, nem érezték meg, hogy azok az éjszakai tanulásban megerőltetett, kenyeret kérő égő szemek mindenkire tekintenek ebben a Csonka országban, aki magyarnak vallja magát. Nem szemrehányás, aprehenzió, neheztelés akar es lenni, csak egy sokakat fájdalmasan érintő tény leszögezése. Ez egyszer Szabolcsvármegye nem tett ki magáért. Mielőtt a nyíregyházi orvostanhallgatók, szivükben szorongó érzéssel és azon töprengve, hogy mit hozzanak fel mentségül, amikor piruló arccal és szorványosan aláírt gyűjtőivel fognak állani azok előtt, akik minden bizalmukat rájuk ruházva bocsátották őket útnak, távoznak szülővárosukból, megemlékezni kívánnak egynehány akciójukat pártoló nemes lélekről. Dr. Keresztes Árpád nyírbátori városorvos, levélben fordult szerkesztőségünkhöz és önmaga 208 kor.-t adományozva, gyűjtő ivet kért. Szóvá tette hogy az orvosoknak számos alkalom nyílik a gyűjtésre és célszerű lenne a vidéki orvosokat gyűjtő ivekkel ellátni. E levél fényes bizonyítéka annak a visszhangnak, amit akciónk egy nemes, hazafias és megértő szívben talált. Itt fejezi ki köszönetét a Menza Medica és Mókius Otthon vezetősége Dr. Keresztes Árpádnak és az általa felvetett eszmét illetékes fórum elé terjesztve reméli, hogy sikerülni fog a vidéki orvosokat gyüjtőivükkel ellátni. Meg kell említenünk még Szmolir Mihályt aki 10 métermázsa és Jakab Józsefnt, aki egy fél métermázsa terményt gyűjtöttek, fáradságot nem ismerve, az ügyért lelkesedő buzgalommal. Fogadják a vezetőség hátas köszönetét. Bazaszöknek Szifjstsroszoki ül a moil oni munkások Körülbelül két hónapja annak, hogy Németországból sok munkás vándorolt ki Szovjetoroszországba. A minap ezek közül hetven német munkás és kézműves a Regina gőzösen visszaérkezett Sirínemindéba. Elmondták a független szocialisták egyik vezérének, hogy áldozatai lettek egy kommunista kivándorlási irodának. Kijelentették, hogy végtelenül csalódtak a szovjetoroszországi helyiekben; alaposan kiábrándultak a boldogító bolsevizmus téveszméjéből és határtalan az örömük, hogy más SMbabadultak. A kivándorlók ott risso nem járhatott visízsa hazájába, mert a nélkilőzések kivs&patében megbetegedtek és mvm fedhe&tík újra. seaptopber 17 Hl Mafaangrás Hem a nyelve kitűnő maganugróit méltatom. Az ő rekordjuk csak hadd jöjjön. Ugy látom, sportvilágot élünk a versenypályán kivül is. Az árak bajnoki mérkőzésének mindnyáljan nézői vagyunk. Az árak ugranak valami süket fanatizmussal és sok éves tréning óriási teljesítményével. Ezt abból az ünnepélyes alkalomból irom meg, hogy egyrészt ez az irás as árakról való elmélkedéseim századik leprése és hálásnak kell lennem egy olyan témával szemben, mely sohasem fogy el és aktualízisinak nem árt semmi. Másrészt bizonyos ünnepi érzés is késztet az írásra. Az ármagasugrás elismert bajnokai, a Cipők, (B. G. B) bámulatos eredményt értek el, kinolednek a 2000 K ás magasugráshoz, ami tekintve, hogy 20 K-nál kezdték, szép siker. A verseny állandóan nyitva, a lelkesedés óriási. Vannak egyesek, akik szerint ez az egyoldalú sport beteges tünet és sajátságos rendeltetéssel zsűrit küldenek ki (Árv. Bm.) a maximális magasság megállapítására. A zsstri azonban maga is szent ihlettel látja ezt a sport fanatizmust és örömmel emeli magasabbra az ugrómércét. Igy a legrosszabb ugrók is (Es. E . L. E.) akiknek sem régen 40 fiU. is sok volt, láttára teszik meg a 200 ma a zsűri szemetes ugrást. Hiába sportnemzet vagyunk. — Szabadavármegye főispánja. A kormányzó ur őfőméltósága a m kir. belügyminiszter előterjesztésére dr. jármi és szolnoki Jármy Béla volt országgyűlési képviselőt, Szabolcs vármegye főispánjává kinevezte. Ezzel egyidejűleg köéli a hivatalos lap dr. Járney Béla kormánybiztosnak ezen tisztségétől való fölmentését. — Főispáni beiktatás. Debrecen város törvényhatósága szerdai rendes közgyűlésén iktatta be ünnepélyesen Dr. Huberth Ottó főispánt a városi főispáni székbe 1e alkalommal első ízben foglalta el Debrecenben a főispáni széket külön városi főispán. — A kemecsei választás új jelöltje A kemecsei választókerület eddigi jelöltjei mellett fellépett Orosz Tamás Vencsellői református lelkész is független földmives és kisgazdapárti programmal. Komoly és tartalmas programmbeszédét folyó hó 18-án tartotta Kótaj, Kemecse és Nyirbogdány községekben nagyszámú választó közönség előtt. — Gyászhír: Nagybányai és vásárosnaményi Lónyay Sándor, Beregvármegye árvaszékének elnöke f. hó 12-én elhunyt. Temetése e helyén nagy részvét mellett ment végbe. — Egy lépés a megértés felé. A miskolci máv. műhely munkásai legutóbbi kimondták, hogy a napi nyolc órai munkaidő helyett kilenc órát dolgoznak és ezt a kilencedik órát a haza oltárára áldozzák. És az: „Egy órát a hazának", mindenesetre fénysugár a reánk borult szomorú sötétségben, örömmel és bizakodással tölt el benninket és megvan a remény arra, hogy ez a példa követésre fog találni egyebütt is. Így lehet csak remény arra, hogy hasunkat újra felépítsük. A Merénylet egy kommunista vezér ellen. Nagyszombatról értesülünk a következőkről : Felezin, a hírhedt galgéci kommunista vezér Galgécról Nagyszombatra utazott. A végállomás előtt arra a szakaszra, amelyben Falcain ült, fegyvertüzet adtak. A golyó átfúrta a kocei ablakát és Felezán szomszédját a ftlén könnyen megsebesítette. Felezán sértetlen maradt. Az a vagyon, melyben ült, krétával volt megjelölve. A merénylő elmenekült. — A tanonciskolázás uj rendje. A kultuszminiszter rendelete értelmében a tanonciskolkban az eddig vasárnapon tartott órák hétköiznapra teendők és a tanórák délután hat órán tul ala terjedhetnek. A miniszter a be nem íratkozó vagy igazolatlanul mulasztó tanoncok mesterei ellen szigorú bintető rendelksesMksí i«is. A tanoncoktatásra fordított idő bessáciit a tanonc munkaidejébe. A tanoncoktatás S2«pt. - tól 1921. junius végéig tart. — Törvény az általános mankakőre-Inzeétaégril. A német birodalmi munkaügyi disiiBftérium törvényjavaslatot ütéseit as egész bordaipaura érvényes itatásos miatóakőielaaett**ly atomi nélkül rissden IS -H5 év SS pmeawa töofjed.