Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)

1920-09-18 / 213. szám

állapodott a kényaxeikölcsönökmél követeldő és a pénzintézetek érdekeinek megfelelő alj­árást illetőiig. A Nyíregyházi Takarékpénztár szoci­alizálva ím lett. Leltározás­ra az értékek el­szállítása iránt előkészületek nem tétattak. Dr. Fekete Sándor nem a tanácsköztársaság, ha­nem a pénzintézetek érdekeit képviselte. Igye­kezett a termelő biztosság túlkapásainak elejét venni és gyakran panaszk­odott tanúnak, annak lelkiismeretlen kiutalásai miatt. A Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesületet kár nem érti. Dr. Korányi Endrét mint a nyíregyházi takarékpénztár ügyészét hallgatta ki a törvény­szék. Tari előadja, hogy Petácsot a takarék­pénztár követeléséra beperelte és foglaltatta is, de árverésre nem került a sor, mert Petics a 6006 korona kölcsönt kamataival együtt meg­fizette. Groák Ödön az elnök kérdéseire elő­adja, hogy tizennégy évig működött együtt dr. Fekete Sándorral, kit tipikus burzsujnak ismer. Kinevezését a legnagyobb örömmel vette tudo­másul, mert tudta, hogy ér. Fekete mindent el fog követni a pénzintézetek értekében. Lukács Anior kinevezése fiatalsága és tapasz­talatlansága miatt méltán keltett nyugtalansá­got és tanú éppen ezért fel is kérte dr. Fekete Sándort, hogy összeköttetései révén igyekeznek odahatni, hogy e fontos pozitióba odavaló ko­moly szakember kerüljön. Tana elmondja, hogy dr. Fekete, akit a könnyelműségig jótékony embernek ismert felvett összeget — melyet különben visszafizetett — már felvétel alkal­mával jótékony célra szánta és arra fordította is. Kizártnak tartja, hogy ténykedéseiben más vezette volna, mint a pénzintézetek helyesen felfogott érdeke. Utolsónak Paulusz Mártont hallgatta ki a törvényszék. Tanu, mint a kisgazda­párt el­nöke, jogos felháborodásának adott kifejezést, hogy a kisgazdapárt gyűlésén vezérszerepet­­ játszó szocialista elem, nem hagyta őt beszélni. A tárgyalás délután fél 2 t órakor ért véget. Bűnös szénmanipuláció Nyíregyházán Bernáth Sári öngyilkos lett — Krámer Sán­dorné a rendőrség fogdájában Nyíregyháza, szept. 17. (Nyirvidék tudósítójától.) A magyar égin a romba dőlt ország örök bánatának fekete felhője, az erkölcsükben tiszta magyar fiak agyában a nemzetet ért sorscsapás kábulata, szegények, rokkant hadviseltek, árvák,­ bus tisztviselők homlokán a közelgő tél gondja s e fekete háttér előtt, mintha mi sem tör­ténne, pompázik a háborús vagyon s tobzódik tovább a háborúban lazult ragyogás a lelkiis­meret, a mammonimádás elvakító lázában a mindenáron való gyors gazdagodás ezerféle ravaszsága, mellyel szemben a purifikálni akaró jobbak visszahökkenve, tehetetlenül állnak meg. A kormány végső erőfeszítéssel, a ret­rográd irányzat vádját is viselve, egészen a botbüntetés törvénybeiktatásáig ment el, hús­talan. Az árfelhajtók, üzérkedők óriási maffiája mnikás mosollyal nézi hiú erőlködését. Egyik szomorú szenzáció a másikat éri s csak nem régen tiltok el a Jelűnek Marton messze Jfedresedő hullámai, már­is csalásának újabb és ujabb csalás kerül napfényre a fővárosi és vi­dék­i államrendőrségeken. • Bűnös manipulációról rántja le a gondo­san takaró leplet a nyíregyházi Allamrendőr­ség is. És a manipuláció az ízérkerők hallatlan merészségére vall, mert hiszen a gabona lázas begyűjtése idején, a csepűi gazdák mindennapi kenyerével, a drága szénnel történt. A város szomorú szenzációjának egyik eleven üzleti szelleméről közismert nyíregyházi céghez tartozó nők: Bernáth Sári és Krámer Sándorné a hősei. Bernáth Sári, aki az orszá­gos szénkormánybiztosságnál töltött be hivatalt, a tegnap Nyíregyházára érkezett hír szerint Budapesten veronál­­al megmérgezte magát. Bövére, Krámer Sándorné a­­ hírre Budapestre készült és éppen a vonatra akart szállani, mikor Gencsy államrendőrségi detektív­t letartóztatta és bekísérte az állam­rendőrség fogdájába. A letartóztatás közvetlen oka nagyszabadú árdrágítás bűntette. A közis­merten lázas üzleti tevékenységet kifejtő as­­szony ugyanis nyolcvanegy­­. szenet adott el a Nagytakaréknak és pedig a megszabott nyolc­van koronás ár helyett kétszáz koronáért mé­termázsánkint. Súlyos bűntett már ez is, de e mögött a széntétel mögött a cséplési szénnel való nagy­szabású manipuláció rejlik. Ennek szálait most bogoana ax már az eddigi adatokból is államrendőrség, de megállapítható a következő: A csépléshez szükséges szenet a szén­ügyek kormánybiztosának kell nagy körültekin­téssel kiutalni országszerte. A kiutalás az elöl­járóságok által láttamozott névsor alapján kell, hogy történjék. Kevés a rendelkezésre álló szén, sok gazda nehezen kap belőle. Malmok és más üzemek pedig a legnagyobb erőfeszí­téssel is alig-alig jutnak szénhez, Nyíregyhá­zára mégis egyre másra érkeztek szénküldemé­nyek, esek nagy része azonban csodák csodája, mind Krámer Sándorné kezéhez jutott. A vá­rosban itt is, ott is részesü­lnek cséplésre utalt szénből, mind Krámer Sándornétól, busás áron, mint ahogyan azt a Nagytakarék tétele mutatja. A Júlia malom hasztalan könyörög illetékes helyen szénért, Krámer Sándorné neki is tud ajánlatot tenni, vagononként húszezer koroná­ért. A villanygyárat is üzembeszüntetés fenye­geti, az ígért harminc vagon szene nem érke­zik, de egyszer csak váratlanul homályos ere­detű szenet raknak le udvarán, ez is Krámer Sándornétól való. fn­ok az esetek arra indítot­ták a vármegyei és katonai hatóságokat, hogy az államrendőrségtől a nyomozás megejtését kérjék. Egyben jelentés ment a szénügyek kor­mánybiztosságához is, ahol szintén vizsgálatot indítottak. Valószínű, hogy az ott működő Ber­náth Sári öngyilkossága ezzel a vizsgálattal van összefüggésben, mert a hamis szénkiutalá­sok sima lebonyolítása az ő segítsége nélkül nem történhetett volna meg. Krámer Sándorné ugyanis tippeket adott, gazda­neveket jelentett be, részben az illetőkkel való megegyezéssel, részben teljesen kigondolt, légből kapott igény­lőket, akik nem­­ tudták, hogy szén érkezik számukra. A kiutalás aztán úgy történt, hogy az olcsó cséplési szenet Krámerné vette át, hogy vagontételenkint mintegy tízezer koronával to­vábbítsa. Így a többek között egy ibrányi bir­tokos nevére érkezett szállítmány rendeltetési állomásául Nyíregyháza volt feltüntetve, ahol a szén Krámerné kezébe jutott. Így történt egy vás­árszállási bérlő igénylésére két ízben ki­utalt szénnel is. A szén már Császárszállásra volt indítva, Krámerné visszahozatta Nyíregy­házára. A nyomozás sok hasonló esetből az egész manipulációról tiszta képet nyert és sorra ku­tatja mindazokat, akik ahhoz­ valamiképpen segédkezet nyújtottak. Ezzel szemben Krámer Sándorné, a rendőrségi fogiának szokatlanul elegáns vendége, ártatlanságát hangoztatja s méltatlankodva panaszkodik az ügyeletes tiszt­nek kényelmetlen szobája miatt. A törvénynek azonban teljes szigorral kell eljárnia, hogy példát statuáljon ebben a szomorú szenzációjú ügyben is. Ennek minden részletét fel kell tárni, a nagy közvélemény előtt, melynek lesújtó íté­lete talán visszatartja a városunkban üzérkedő marnonistákat. Nyomdászmulatság a Koronában A helybeli nyomdai alkalmazottak folyó hó 26-án, a nyíregyházi nyomdatulajdonosok és könyvkereskedők védnöksége alatt, nagy kabaréval egybekötött táncmulatságot rendeznek. A mulatságjelleg mögött azonban egy igen nemes­­ ambíció rejtőzik. A mulatságból befolyó tiszta jövedelemből ugyanis a nyomdász árvákat, a hadi árvákat és hadi rokkantakat óhajtják segíteni. Minden oly irányú mozgalom, mely az árvák és háborúban megrokkant véreink segí­tését célozza, kell, hogy kiérdemelje társadal­munk elismerését, sőt kötelességü­nk annak a lehetőségig való támogatása is. A nemes és szent cél sikeres keresztül­viteléhez szerencsét kívánunk a kultúra terjesz­tőinek, akiket ebben a magunk részéről is a leg­messzebbmenőleg támogatunk. A mulatságra alkalmilag még visszatérünk. *­­ Itt említjük meg, hogy a mulatságra szóló meghívókat a jötvő hét elején adja ki a revdefl­aag. 1 ÍM szeptoMier IS Uj tajtóbódék A korentény nemzeti esztendő alatt bemélyedt gondolat sajtója egy gyökéraetével a lel­kekbe s ma már elvilasathatatlan attól. Hatal­mú gondoHkinaaét békezfton szórta lelkiekben is eaegény százezrek közé és ezek a számára már mindennapi életszükséglet. Az uj Lap, Ujnemzedék, Nemzeti Újság, Gondolat, Képes Krónika nevei győzelmesen szárnyalnak a rikkancsok ajkáról és minden igaz magyar ember örömmel, a tisztultabb erkölcsi világ mindjobban közelgő harangszójaként­ üdvözli a magyaros zengésű lapneveket. Most a Keresz­tény Sajtóvállalat három ízléses sajtóbódét építtetett a keresztény nemzeti lapok számára. A bódék hatoldalú csinos alkotásai Suhanesz miasszalosnak. Homlokukon a hat keresztény­nemzeti lap neve ékeskedik, oldalait magyaros­­ füzérek díszítik. (Jobban szerettük volna, ha e füzérek róazát nem a szomorú piros, sárga, kék oláh ssiQhármasban pompáznának.) A bódék a Nyirvizpalota alatt, a Kossuth­ téren és a Bessenyei téren vannak elhelyezve illeszkednek az utca architektúrájába, s elég jól Értesü­lésü­k szerint a bódékat vasárnap Bangha páter közreműködésével ünnepélyesen avatják fel. — A nyári időentimitás megszűnik. A nyári időszámítás, amely húsvét hajnalán lépett életbe és a világító hétfőjének és fűtő­anyag kíméletesebb és takarékosabb felhasz­nálása végett más országokban is érvényben volt, nálunk is hó 20 án éjjel szűnik meg, amikor is az óramutatók egy órával vissza­igazittatnak. — A nyíregyházi Leányegyesület 1920. szept. 8 án tartott estélye meleg érdeklődés mellett szép sikerrel folyt le. De ennek a si­kernek igazi gyümölcseit nem azok élvezik akik egy szép est emlékével tértek otthonukba, en­nek az estélynek igazi tiszta öröme, apró éhes, kis gyermekek hálateli arcán fog ragyogni akik a kos Mm téli hónapokon át párolgó meleg étel­hez jutnak majd, hogy naponta legalább egy­szer melegedjen fel didergő testük és A Leányegyesület e szegény gyermekek lelkük­ nevé­ben is ezúton mond hálás köszönetet mind­azoknak kik az estély létrehozásában erkölcsi­leg és anyagilag támogatói voltak. Igy elsősor­ban meleg köszönet illeti Jármy Béla főispán, Mikese István alispán és Benci Kálmán pol­gármester urakat akik legmesszebbmenő érdek­lődődésükkel mellettünk áltak s akiknek kö­szönhető, hogy az előadást megtarthattuk. Leg­mélyebb hálánkat fejeztük ki, azután Váry Vojtovics Zoltán festőművész urnak, kinek mű­vészi ízlése, a rendezés és élőképek körüli fá­radsága pótolhatatlan segítségünkre volt. Nagyon hössisjük Füzesséry Elemérné urnő páratlan tevékenységét a buffée körül Sexty Annus szí­vességét, aki átadta táncművészetét nekünk egy estére, Timarovszky Irén bájos mozdula­taiban, köszönjük­­ Haisinger Viktorné urnő ön­zetlen fáradozását az öltözőkben, s Jakabovits Fannyika k. a. tevékenységét a jegyek eladása körül. Hálánkat fogadja még Kazetta Péter úr, aki teljes technikai tudással vezette a világítás nem könnyű faladatát ,továbbá a sugó Vajda Emil úr, aki dacolva a sugójuk rozoga voltával bátorságot öntött szereplőinkbe. Hálával tarto­zunk azonkívül a tűzoltó kirendeltségnek önzet­len segítségükért. Végül pedig fogadják köszö­netünket az összes szereplők akik legjobb tu­dásukat áldozták ránk, amiért köszönet legyen nekik egy egész sereg szegény kis gyermek hálatelt szive a nyíregyházi Leányegyesület elnöksége részéről. — Vasárnap bezárul a Sóstó. Vasárnap,­­ hó 19-én utoljára lesz nyitva a Sóstó fürdő. Ködös őszi napok állnak be hűvös reggelekkel, estékkel, a fürdőzők hűsítő kedve megcsappant. Most, hogy jövő héten már sehol sem lesz mó­dunkban a fürdés, kérjük az illetékeseket, hogy a szénminóriát a szokottnál is nagyobb esirgiával győzzék le és nyissák meg a város egyetlen gőz és kádfordíjtó. — Változások az államrendőrségen A nyíregyházi államrendőrséghez csak nem ré­gen került, kiváló szaktatásával és erélyével egyhamar nagyrabecsült Gável Ernő államrend­őrségi fogalmazót a belügyminizter a hajdú­nánási államrendőrséghez helyezte át. Berecz Antalt Arad városnak volt rendőrkapitányát, akinek állását az oláhok erőszakosságai miatt kellett elhagynia, a halügym­iniszter a!!art rend­őrségi kapitánnyá nevezte ki és a nyíregyházi államr­ntőrséghez osztotta be. — Ban­dy Béla Jésustársasági atya által szerkesztott iaiakönyvek szép választékban kap­hatók Tóth Sándor kénykemkedésében. Parc­elota-épüet.

Next