Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)
1920-09-21 / 215. szám
Js Usmts. Hatalom, mert nem tekinti annak senki, mert mindenki ártatlannak hiszi. Szépen elmond mindent. Hogy mekkorát trüsszentett a miniszterelnök, hol ivott mérget egy kukta. Beszél a Fedák cipőkrémről, a Tudományos Akadémiáról. Kellemes, mindentudó, abban van varázsa. Gyanútlanul vesszük kezünkbe s nem tudjuk, hogy az egyszerű hírszolgáltatás mögött milyen tendenciák, miféle finánchatalmak, kólás belpolitikai csavarok és vezetékek dolgoznak. Ezután kifejti, hogy miért szeretjük az újságot. Először, mert kíváncsiak vagyunk. Némelyiknek a kávé sem ízlik az újságja nélkül. A legegyszerűbb embernek is szükséglete. Fehér megyében egy pusztán látta a kondás gyereket, amint szakadó esőben az Estet olvassa. Szeretjük azért is, mert kész politikai véleményt ad, amelyet aztán kényelmesen leadunk, mint okos emberek. Szeretjük, különösen az asszonyok, mert a komoly dolgokon kívül sok pletykát, adomát, üdülést, szórakozási illúziót ad. regényt, szóval Szeretjük az újságot, azért nagy hatalom. A hazugságot is úgy olvassuk belőle, mintha szentírás volna. Az újságírónak hatalmában van a legszentebb értékeket lerántani, nevetségessé tenni, amint a forradalom újságírói csúffá tették mindazt, ami szent volt, hazaffiságnak gúnyolták a hazaszeretetet, dicsőítették a degenerált grófot, akinek frakkjába tizenöt szocialista zsidó kapaszkodott. A sajtó a felületes gondolkodással, fogyatékos tudással visszaélve a fehéret feketének mondhatja, visszaélhet az elfojtott keserűséggel, a munkás nyomorával és kevés iskolázottságával s bedumál neki, ami tetszik. Kié a sajtó ? Aztán azt kérdi, hogy kinek a kezében van ez a hatalom. Tragikus valóság, hogy 90 százalékában nem keresztény kézben. Majd keresi a zsidóság és a sajtó közt az összefüggés okát és azt abban találja meg, hogy a sajtó az üzlet eszköze, az üzletek pedig zsidókézben vannak. Újság és bank, tőzsde, pénzügy, kereskedelem összefüggnek. A zsidóság milliókat fizet sajtóra, ez a paripa, amelyen a tőzsdezsidó az országba belovagol és azt meghódítja. Ha ez a nagyhatalom nincs keresztény kezekben, s ha mi nem alapítunk keresztény sajtót, a veszedelem árvízként visz a végzetes bukás felé. A sajtó bűnei. Példákat sorol fel a múltból erről a veszedelemről. A háborúra a sajtó izgatott. A mozgósítás idején látta a londoni Hayde parkban, amint egy német békességben szónokol az angoloknak A háborús pszichózisnak semmi nyoma sem volt.De jött Lord Nordcliff huszonöt napilapjával és gyűlöletet szított. (Stera Izsáknak hívták azelőtt) Jules Cambon francia követ is mondta Berlinben, hogy a diplomaták mindent megtettek e békéért, de a lelkiismeretlen sajtó izgatott azok kedvéért, akiknek jó üzlet lesz a háború. A végén pedig, amikor még csak nyolc napot kellett volna kitartani s kitör az olasz forradalom, a sajtó a defetizmust hirdette, egyszerre pacifista lett és belső demoralizációt támasztott, melybe elpusztult az ország. Vessünk magunkra érte mindnyájan, akik vettük a Fényes és Kéry újságjait. Mikor rombadölt az ország Az Est dicsőitette a csirkefogak forradalmát, Lenint Krisztusnak, Kun Bélát Megváltónak nevezte. Hol volt a magyar úri osztály esze, mikor behódolt ezeknek ? Dugaszba volt. Hagyta, hogy a Pesti Napló, Világ stb. bekösse. Azután azzal a kérdéssel foglalkozott Bangha, hogy milyen kárral jár a destruktív sajtó olvasása. Először is a hitet lopja ki a szivekből, mert vallásos magyart nehezen foghat uj honfoglalásának diadal szekere elé. Ő maga olvasta egy lapban, hogy a vallás alkohol, mely butit, gyilkol, aljasit. Az Újság tegnap is ügynöki vigyorgással figurázta ki Prohászka fajvédelmi beszédét. De a destruktív sajtó az erkölcsi tisztaságot is aláássa. Rámutat a Pesti Hirlap szerelmi apróhirdetéseire és szerkesztői üzeneteire, amelyekben egy apostata pap oktatja ki a fiatalokat, hogy csak kacérkodjanak, ösztöneikre hallgassnak, gaz erkölcs túlhaladott álláspont. Ez az erkölcsi mételyezés falvainkba is kiszivárog. Majd rámutat a mozi és a színház, továbbá az irodalom magyartalan és erkölcstelen voltára. A Madáchok örökébe Biró Blru és társai léptek. Magyar hecevek mögött idegen faj rejtőzik, mint Peterdi Andor neve: Neuwelt Pinkász mutatja. A sajtó és a zsidóság. Kifejti, hogy a bugyellárisunkra megy, ha a sajtó idegen ífj kezében van. Szabolcsban az 1000 holdon felüli birtok 70 százaléka zsidó kézre jutott Nam bínja, ha becsületes zsidó földhöz jut, ha kapálja is meg maga. A magyart tervszerűen fosztják ki ősi vagyonából a sajtó segítsége mellett Egyik újság se sírt azért, hogy Magyarország lassan kint nem lesz a magyaroké. Itt részletesen foglalkozik a zsidóság elhelyezkedésével. A bankban a portás, a szolga, a gépírókisasszony magyar, ha a pénz is távoltól felfelé, nem az Majd szívbe markoló képet fest a középosztály nyomoráról, melyről éppen úgy, mint más gazdasági válságunkról eltereli a destruktív sajtó a figyelmet. Pénzünket ellenségeinknek adjuk, ha ezt a sajtót vásároljuk. Méltatja a Köponti Sajtóvállalat lapjait Az ország sajtójának egyharmadát teszik. Miért nem az egészet? Szemére veti a magyarságnak, hogy még ma is detstruktiv lapot olvas. Sorra megcáfolja ellenvetéseket: megszoktam a Pesti azokat az Hírlapot, — nekem nem árt, a keresztény lap nem elég érdekes, klerikális. (Négyszáz alkalmazottja közül csak két pap van ) Beszédét a hatalmas tapsra ezekkel fejezi be: Ez a taps való aláirás, kötelezvény, ígéret a szent trikolornak Isten szabad ege alatt, hogy három dolgot szivünkbe vészünk: ez a három szent ügy először keresztény magyar sajtó, másodszor keresztény magyar sajtó, harmadszor keresztény magyar sajtó. Bangha pátert megrázó erejű beszédének hatása alatt percekig ünnepelte a népgyűlés. Nagy Ferenc a Központi Sajtóvállalat igazgatója a vállalat nagy arányait ismertotta s bejelentette, hogy a részvényeket most teszik postára. Felber Gusztáv hatásos szavakkal irányította a lelkes rendezőgárdát a minél eredményesebb taggyűjtésre. Végül dr. Klekner Károly bezárva a népgyűlést felszólított mindenkit, hogy a magyar hiszekegyet függesszük mindennapi imánkhoz. í<fS*J s;sgpteffider 21 A direktórium bűnpere Tanúkihallgatások Pénteken több tanút hallgatott ki a törvényszék, a „Megparancsolom"-ra vonatkozólag. Ugyancsak pénteken hallgatták ki Tompos Endrét. Szombaton Simonics terjengős tanúvallomása után Dr. Bencs Kálmán polgármester tett tanúvallomást. A polgármester kronologikus sorrendben mondotta el az eseményeket, a forradalom kitörésétől. Kiss Rolandról elmondta a tanú, hogy az új kormánybiztos mint a közigazgatásban járatlan, a legtöbb városra vonatkozó intézkedést előzőleg megtárgyalt vele. Polgármesteri felfüggesztését azzal indokolták meg, hogy a március 16 án tartott értekezlet piacrendészeti hatatározatai, amiknek foganatosítását reá bízták, végrehajtatlanul maradtak. Ez azonban nem rajta múlott, mert Pestre utazva ezen rendeletek végrehajtandóságáról, az akkori helyettes polgármestert, Oltványit értesítette. Csak később tudta meg hogy Kiss Rolandnak, az ő felfüggesztésével az volt a célja, hogy eltüntesse Szamueliék elől, rénylet elkövetése óta haragudtak rá, akik a mega a törvényszék folytatja a tanuk kihallgatását. landó szükségletek 8 V0 milliárdnyi összege fedezni tudjuk közel 9 milliárdnyi rendes bevételeinkből, sőt a rendes kezelésnél közel 400 milliónyi fölösleg mutatkozik. A helyzet kétségkívül legalőnyesebban fog kialakulni ha végrehajtjuk egyszeresütő raformjainkat, kiépítjük intézményeinkéit s gyümölcsözni kezdenek befektetéseink, amikből Korányi badgetja 1 milliárdnál nagyobb új beruházási tételeket tartalmaz. Hogy a 20 milliárdos költségvetés ezúttal 9 milliárdnyi hiánnyal zárul, ezt az átmeneti kiadások 10 milliárdnál is tetemesebb terhe okozza. Ez a teher az elvesztett háború hagyatéka s a két forradalom rombolásának kezménye. A gyakorlati politika feladata követlesz, hogy államunkat e megterheléstől mielőbb mentesítse, vagy elviselését megkönnyítse. Sokat fog lendíteni helyzetünkön, ha a valuta probléma megvívásával pénzünk értékét véglegesen megjavíthatjuk. Da ez a nemzetközi valuta megállapodásoktól is függ, amikre nézva folyamatban vannak a tárgyalások. Tervezett nagystílű hitel maelei, az új adózási programm végrehajtása a az állami kiadásokat dirigáló takarékossági szellem kétségtelenül előnyünkre változtathatja az ország pénzügyi helyzetét s rendületbe hozhatja politikai fejlődését is. Da ebben a közszellemnak is kooperálnia kell. Egészségesen etikus és fegyelmezett közszellemre van szükség, hogy erkölcsi felújulással az anyagiakban is boldogulhassunk. Az a szellem, mely korunkat s a mostani nemzedéket áthatja a háborús feszültségen át, a katasztrófális megrendülések s a forradalmak rázkódtatásai óta betegessá vált, korállapotában pénzügyi konszolidációnkat nehezíti meg. Ugyanazok a hisztérikus rohamok melyek a két év előtt a fronton a védő erő felosztására s a mögött elvatott forradalmakra vezettek, mert a financiális idegrángásokkal rohanják meg az államhomháztatását, hogy a magánérdekek javára jogosulatlan előnyöket sarcoljanak ki a harmadára ország erő maradványaból redukált Magyar-Ez a defetizmus ostromolja a közhivatalokat, pénzügyi nehezíti a kormányzatot é3 rövidítené meg, ha tudná közpénztárainkat az egész vonalon. Korányi báró pénzügyminiszter e beteg irányzat ellen föl is emelte óva intő szavát, fogyelmeztette a nemzetet, hogy bármily nehéz a helyzet, objektíve nézve még mindég biztató reményekre jogosít s nincs ok a nyugtalanságra, vagy pláne dasparációra Aggasztóira állapotaink az esetben válnának, hs ez a defetizmus nem csillapai s a benne tomboló erők nem ellensulyozhatók. Csakis oly ország és nemzet menthető meg a romlástól, melyből nem hiányzik hozzá a készség s a mentés munkájában maga is részt vesz erkölcsével. Aki boldogulni nem is akar vagy képtelen rá, annak sosm a magárdamistt elpusztulás. Peozipri boldogulásunk feltételei Korányi báró pénzügyminiszter beterjesztette a nemzetgyűlés elé Magyarország állami költségvetését az 1921. évre, ezzel megtörtént az első korszakos lépés pénzügyi konszolidációnk terén. Állami badget-nk évek óta nem volt. A szerencsétlen háború s a forradalmi felfordulás kahoszba és sötétbe döntötték az ország háztartását. Ennek a zűrzavarnak most végre. Megszűnt a sötétség, a pénzügyminister budgetja tiszta képet tár a nemzet elé. Financiális helyzetünkben rámutat a bajok lényegére, méreteire, de megjelöli nagy körvonalakban a kibontakozás lehetőségét is. A költségvetésnek, a háború előtti állapothoz képest szertelenül megnövekedett keretei felülmúlják a 20 milliárdot, ami azt jelenti, hogy a közszükséglet megtízszereződött, noha állami területünk a harmadára zsugorodott össze. Biztató körülmény azonban, hogy az ál Aki rablógyilkostól vásárol Budapest, szept. 20. Saját tudósítónktól, mazó A főkapitányságon Radocsay Jenő fogalletartóztatta Bányász Lajos húszéves tőzsdebizományost, aki a rablógyilkos Kan Sándortól 1650 koronáért 30.000 korona értékű aranynemüt vásárolt. Pogány József Moszkvában Budapest, szept. 20. (Saját tudósítónktól.) Bécs. Ma a következő két soros vörös személyi hír jelent meg a lapokban: Pogány József Stockholmon át Moszkvába érkezett. Linder Béla Prágában Budapest, szept. 20. (Saját tudósítónktól.) Bécs, Linder Béla, a hírhedt volt hadügyminiszter, aki Pécsett új kormányról álmodik, most Prágába utazott, hogy Károlyival tanácskozzék. A nyomdászok kabaréval egybekötött táncmulatsága a maga nemében páratlannak igérkezik. A kabaré, mely vasárnap lesz, gyönyörű szavalattal, énekszámokkal komoly szépet, monológgal, vígjátékkal, kupléval, nagy gonddal összeállított jóízű tróját tartogat a máris élénken érdeklődő publikum meglepetésére. A pompás táncmulatság sikerét a sok meglepetésen kívül Sáray Elemér híres cigányprímás teljes zenekara biztosítja. A mulatság jótékonycélú lesz.