Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-10-27 / 246. szám

Nyirgyház város képviseleteit ülsti állást­foglal­ó törvényhatósági választások ügyében Nyiregyháza, okt. 24. (Saját tudósitónktól. Ismertettük Ferdinándy miniszter javasla­tát, mely a városi képviselőválasztást uj ala­pokra fekteti. A törvényjavaslatot most vala­mennyi törvényhatóság tárgyalás alá veszi s az ország minden képviselőtestületének módjában van véleményt mondani a készülő törvényjavas­latról. Ezt az­ országos véleményadást t­ tör­vényjavaslat bizottsági tárgyalásánál minden­esetre figyelembe veszik. Nyíregyháza város képviselőtestületének mintegy hatvan tagja a törvényjavaslat tárgyalására gyűlt egybe vasárnap délelőtt meg Dr Somogyi Gyula elnöklete alatt. A törvényjavas­lat előadója Dr. Szohor Pál városi tanácsnok volt s a városi tanács nevében jelen volt Dr. Vietóriaz István városi főügyész is. , Dr. Szobor tanácsnok ismertette a tör­vényjavaslatot, amelyről főbb vonásaiban a Nyír­vidék már képet adott s amelyet itt összefog­lalóan, a törvényjavaslat hiteles tán a következőkben ismertetünk: szövege alap-A törvényjavaslatok lényeges rendelkezései a következők: 1 A virilizmust a javaslatok nem a mai nyers, hanem a választásos virilizmus alakjában alkalmazzák. Ilykép az önkormányzati képvise­let összes tagjai a választók bizalmából kap­ják mandátumukat. A legtöbb adót fizető tagok a lakosság arányában választókerületenként fognak meg­osztani. Az összes választhatók közül választott tagokat három évenként hat évre, a legtöbb adót fizetők közül választott tagokat pedig háromévenkint csak három évre fogják válasz­tani. Az összes választhatók közül választott minden két tag után egy póttagot kell válasz­tani. Virilis póttagok ellenben nem lesznek. 2. Aktiv és passzív választói jog csak a férfiakat illeti meg. Az aktiv választójog kellékei törvényható­ságokban és községekben egyaránt: 10 évi magyar állampolgárság, hat évi ottlakás és 24 éves életkor. A választhatóság kellékei törvény­hatóságokban és rendezett tanácsú városokban : 10 évi magyar állampolgárság, hat évi ottlakás, 26 éves életkor és irni-olvasni tudás; kis- és nagyközségben az irni és olvasni tudás nem szükséges. 3. Az ön­kormányzati testületek tagjainak száma vármegyékben és városokban lényegesen csökken. A vármegyei törvényhatósági bizottsági tagok száma 120 nál kevesebb és 30- nál több, a városi törvényhatósági bizottsági és a r. t. városi képviselőtestületi tagok száma 20-nál kevesebb és 36 nál több, kisközségekben pedig 12-nél kevesebb és 20 nál több nem lehet. Lényeges újítás továbbá az, hogy a nem­zetgyűlés (országgyűlési) képviselők ebben a minőségükben megbízatásuk tartamára tagjai lesznek a törvényhatósági bizottságnak, amely­nek valamelyik kerületét képviselik. Újszerű és fontos rendelkezése végül a javaslatoknak az, hogy a törvényhatósági bizott­sági, illetve képviselőtestületi tagok, tagsági joguk gyakorlásának megkezdése előtt esküt kötelesek tenni és hogy a tagoknak igazolatlan elmaradása, illetőleg hanyagsága a tagsági jog elvesztését vonhatja maga után. A javaslatok szerint az új önkormányzati képviseletek megalakulása után záros határidőn belül tisztújítást kell tartani E törvényjavaslat ismertetése után Szohor tanácsnok előterjesztette a városi tanács javas­latát, mely az eredeti javaslatot akként kívánná módosítani, hogy a képviselőtestület felerész­ben virslisekből, felerészben a többi adófizető polgárokból választassák. A tanács előterjesztéséhez többen szóltak hozzá. Így dr. Prok Gyula, aki hosszabb aka­démikus felszólalásban fejtegette, hogy a tör­vényjavaslat nem hozta meg a várt átala­kulást. _ ' Kovách Elek dr. akadémikus beállítás helyett a gyakorlati élet szempontjaiból vizs­gálja a javaslatot s azt a kérdést veti fel, arra egyszersmind választ is adva, hogy a tervezett javaslat alapján kik lesznek azok, akik majd a képviselőtestületbe de facto be fognak kerülni. A virilisek egy része nem fogadja el a válasz­tást s bejuthat az a kategória, melyek vagyona a képviselőtestületbe juttat, de kvalifikáltsága egyébként nem tenné kívánatossá, hogy oda bekerüljön. A nemzeti fejlődés szempontjából értékesen kvalifikált réteg, a polgári társadalom gerince kimarad onnan. Elfogadja a tanács ha­tározati javaslatát, de hibáztatja, hogy a városi főügyész nem terjesztett elő statisztikát arról, hogy a törvényjavaslat szerint kik kerülnének a képviselőtestületbe. Dr. Vietórisz főügyész kijelenti, hogy sta­tisztikát nem készített, mert akkor névleg kel­lett volna azokra rámutatni, akiket jobb, ha így általánosságban ki­ogásolnak. Hozzászóltak még érdekes történeti­ visszapillantással Bogár Lajos, továbbá Paulusz Márton, Kovács And­rás, János bokorból, Hoffmann Mihály, majd Somogyi Gyula dr. foglalta össze a hallottakat. Az összegyűlt képviselőtestületi tagok eztán a tanács határozati javaslata a mellé való csatla­kozást mondották ki. egy emelkedett szegélyű, csaknem kerekképi tó. Közel 200 holdnyi területe lapály, melynek délnyugati szeghatárát a város fedi, többi része kietlen, hol az emberi kéz csak az őrként álló — vándor kíváncsiságát felhívó — lőportorony és a téglaház csoportonként álló gálái által képviseltetik. Bujtos tava hajdan hatalmas nád — rétségbetyárok és vadak tanyája, számtalan vizi madarak — ezek között olykor a vadon némasságát kedvelő gödények mulató helye". Ugyancsak Sexty József mérnök igy ír ugyanott „Bujtosról" az előlapon: „Voltam századokig égi testek tükre, elemek játéka, lábasok tanyája, szárnyasok mulató helye, lábatlanok hazája s ezek halálát leső földarai dörgő villámainak felfogója Leszek szorgalmi pálya, verejték jutalma, természet fiai gyönyöre, fáradtak nyug­helye " (Folytatjuk) A nyiregyházi „bujtosi" bronzkorszaki Urna temető és a „bujtosi" bronzkorszaki csontvázas sirok „Cserép­edények és töredékei szolgáltat­ják az anyagot, melyből az archeológus rég eltűnt népek szokásaira, műveltségi állapotára sőt sokszor eredetére is követ­keztet. Dr. Wartha Y." Irta: Dr. Saáry Sándor. Az 1905. év tavaszán egy betegemtől egy régi agyag edénykét kaptam ajándékba, ,ősi­ségről beszélő eszköz" volt az, egy bronzkor­szaki urna temetőből való ételcsésze. Elárulta azt a bronzkori forma szépség, a csin, a vé­kony falsal, nem korongonkáiszült volta, a jel­legzetes bronzkori bütykös és hornyolatos díszí­tése, máztalansága, de már finom iszapolt agyaggal „székel­"-lyel való bevontsága és simítással eszközölt fényessége. E bronzkori agyag edényke vezetett arra a gondolatra, hogy kipuhatoljam hol és minő körülmények között találták s ha mindezeket megtudom,­ úgy ása­tásokat is végeztessek. Több napi fáradozás után sikerült is megtudnom a tatólád helyet, a „Bujfost". Igy kezdtem el ásatásokat eszközöltetni én folytattam azt 10 éven át pénzt és időt nem kimélve, kitartással, régész buzgalommal s fáradozásaimnak meg lett az eredménye, amennyiben a bujtosi Urna temetőből több mint nyolezer darab bronzkori agyag keramikát és Ef.fc broex. kő és csod­ eszközt bír régisás gyűjtejsínyem. E terület a város közönsége által évtize­dek óta vályog és tégla vetésre s földhordás­hoz visszaállított s e köz­ben sok ezer bronz­kori bronz és agyag tárgy ment veszendőbe; mirt a földmunkás nem ismerve annak becsét­­ összetörte a hamvas urnákat s a díszített agyagedényeket keresve bennök a kincset s ha bronzot talált benne, beolvasztotta a rézön­tővel. A sirmezőt — az Urna temetőt —határolja dél­ről a "Bujtos" s az Igrice felé vszstó főcsatorna ; nyugatról a városi korcsolyapálya s a pazonyi út; északról a Morgó temető, a leendő közte­mető s a pazonyi uti vám között elterülő ta­nya ; keletről a pazonyi és orosi utat összekötő ut. Ez azonban csak az általam felásott terület határvonala, mert az építkezéseknél és a sír­ásatásoknál talált tárgyak igazolják, hogy a bronzkori Urna temető oly nagy terjedelmű volt, hogy rajta fekszik az egész Morgó temető, a leendő köztemető, az említett tanya, sőt a pazonyi utat az orosi úttal összekötő ut keleti oldalán elterülő terület is. Az Urna temető az 1849. év nyarán le­csapolt bujtosi tó felszine felett 5 méter, sőt helyenkint 6 méter magasan feküdt. Földje két méter mélységig fekete agyagos homok, ettől négy méterig sárga agyagos homok s azontúl agyagos föld. A bujtosi tó halban és vizi szárnyasok­ban bővelkedő vi­ze­s állattenyésztésre alkalmas határa, vonzotta a bronzkori embert a letelepe­désre s az agyag ipar üzésre is alkalmasnak tadilta e helyet. Psch... hogy mily vad vidék le­hetett a bujtosi tó környéke, fogalmat alkot­hatunk róla, ha még 1850-ben is így ír róla a bujtosi telekkönyvben S­z­.y Jó­sef mérnök, aki a tó lecsapolása után a parcellázását végezte, „Vasi Nyíregyháza városnak északkeleti oldalán Vm. október ff aazesEgra •iihwiimiibiii—ii m iiibjw Paris—Budapest: 8 óra Budapest, O­rt. 26. Saját tudósítónktól. A Magyar Tőzsde írja: Gaillard Francia Aeroforgalmi részvénytársaság gróf, a vezér­igazgatója heteken át tárgyalt a magyar keres­kedelmi kormánnyal egy Magyarországot, illető­leg Budapestet érintő nagy légi útvonal ügyében. A kiinduló pont Pária volna, ahonnét Strass­burgon, Prágán és esetleg Bécsen át Buda­pestre vezetne. Budapestről azután Belgrádon, Bukaresten, esetleg Szófián át Konstantinápo­lyig folytatódnék. A vonalat kiegészítenék a már meglevő páris londoni járatok és egy elágazás, mely Prágán keresztül Varsót kapcsolná be a légi forgalomba. Az út Páristól Budapestig nyolc órát venne igénybe. A kora reggel induló gépek a kora délutáni órákban érkeznek Budapestre és magukkal hozzák az előző napon föladott leve­leket és az aznapi párisi és előző napi lon­doni újságokat. A délelőtt folyamán iduló gépek már az aznapi leveleket és ugyancsak az aznapi londoni újságokat is hozzák. Budapesten ter­mészetesen hatalmas repülőgép kikötőt épít a társaság. Az utazás, nem lesz drágább a vasútnál, sőt egyelőre, egyrészről a magyar korona ala­p­csont kurzusára, másrészről a közönség ide­genkedésére való tekintettel, mellyel a repülő­gépen való közlekedés ellen viseltetik, rendkí­vüli áldozatra szánta el magát a vállalat. A magyar kormánynak tett ajánlatában a budapesti útért, mely ezerötszáz francba pár is­ke­rülne személyenként, magyar alattvalóktól ugyan­annyi koronát kér a vállalat és ezt a kedvez­ményt kiterjeszti az egész vonalra. Prágába és Bukarestbe ezer, Bécsbe és Belgrádba ötszáz, Konstantinápolyra ezerötszáz korona lesz az útiköltség. Ez a megállapodás azonban csak addig érvényes, amíg a magyar korona meg nem javul. Gaillard gróf, miután a magyar kormán­­nyal folytatott tárgyalásai befejeződtek, Bel­grádba utazott, hogy ottani­­ kormánnyal is nyélba üsse a repülő utazás kérdését. Onnét Bukarestbe illetőleg Szófiába és Konstantiná­polyba utazik hasonló célból. Konstantinápoly­ból még visszajön Budapestre, hogy a szüksé­ges intézkedéseket foganatosíthassa. A légi já­ratok előreláthatólag a jövő év indulnak meg, s egyelőre százhúsz márciusában repülőgép látja el a forgalmat. — Kereskedelmi alkalmazottak gy­űlése. Nyíregyházi keresztény kereskedelmi alkalma­zottak gyűltek tegnap össze a Gazda-kör he­lyiségében. Jánda Flóris korelnök megnyitó sza­vai után, Pataky Károly központi titkár ismer­­­tette a ker­­iszoc programot, különösen hang­­­súlyozva, hogy a vörös szocializmussal szem­ben mi m­indig a békés megold­ás hívei leszünk. Janda, Bartos, Hoczberger és Fircsek tagtársak felszólása után kimondották a helyi csoport megalakulását. Pataki Károly központi titkár indítványára a csoport egyhangúlag a követ­kező tisztikart választotta: Elnök: Szabó Gusz­táv. Titkár: Ficsek József Pénztárnok: Holcz­berger Andor, ügyész: Dr. Kromy Károly. Majd gazdag program megbeszélése után a gyűlés lelkes hangulatban ért véget. A csoport egyik főpropampontja, hogy Nyiregyháza összes munkásait szakszarint egy táborba hozza és igy gyönyörű kulturprogramot adja a ke­resztény szociális eszmét fejlessze. Ez uton is felkéretnek a keresztény kereskedelmi alkalma­zottak, hogy jól felfogott saját érdekükben rö­videsen jelentkezzenek Fdcsák József titkárnál (Debreceni­ u. 88) hogyan itt az állásnélküliek is jelentkezzenek kik nyilván lesznek tartva és bejelentésük sorrendjében a­­ lehetőséghez ké­pest el is lesznek helyezve. A bejelentésüket egyelőre levélben kérjük. *

Next