Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-10-20 / 240. szám

« A fiók és a s őröltető közönség Nyíregyháza, okt. 19. Saját tuddsitónktól. Az adógabona beszolgáltatásához fűződő nagy nemzeti érdeket a közélelmezési minisz­térium kirendeltségei képviselik megyeszerte. A gabonagyülés vezetőinek az a hivatásuk, hogy kötelességtudásra figyelmeztessenek, ébren­tartsák a lelkiismeretet, mely áldozatra késztet s melynek elnémulása ma egyet jelentene a­­ nemzet halálával. Aki kötelességekre figyelmez­­­­tet, lelkiismeretet ébreszt ritkán népszerű, mert­­ harcba száll az önösséggel a közérdekről meg­­­ feledkező kapzsi egyéni érdekkel. A­zok veze­­­tői éppen azért országszerte nehéz, harcos­­ munkát fejtenek ki s az önzőbbek előtt termé­szetesen nem nagy népszererűséggel. Ha ezt a népszerűtlenséget vizsgáljuk, mag valahogyan érthetőnek találjuk, mikor a termelőről van szó, akinek minden feleslegét elveszik. A ter­melő feleslegét, tartalékot igyekszik biztosítani magának s csak az igazán emelkedett gondol­kodásúak értik meg, hogy hazánknak mai hely­zetében minden felesleg arra szüksége van avég­ből, hogy az ellátatlanok és pedig nemcsak a helybeliek de a távoli vidéken lakó honfitár­saink is, bizonyos mértékig ellátassanak. Érthetetlen előttünk azonban az az ellen­­­szenv, amelyet a közönség éreztet sok esetben a­zok tevékenységével szemben, amikor éppen a fogyasztók és az őrlő termelők érdekében a malmokat ellenőrzi. A lakosság minden réte­gének tisztán kell látnia, hogy a­zok malom­ellenőrző munkája kizárólag az őröltető közön­ség és az ellátatlanok érdekeit szolgálja. Az őröltetők érdeke elsősorban, hogy megakadá­lyozzák egyes magukról megfeledkezett molná­rok önző eljárását, amikor több vámot akarnak szedni mint amennyit szabad, vagy kevesebb lisztet akarnak kiszolgáltatni, amennyi a félnek jár, vagy illetéktelen pótdíjak szedésével, kop­tatási hulladék visszatartásával károsítják meg az őröltetőket. Amikor pedig a­zok a vám gyüli gabonát megóvja és ellátásra fejében be­biztosítja, az ellátatlanok érdekeit szolgálja. Jellemző pl. hogy az elmúlt gazdasági évben az előirány­zott vámkeresményeknek 20% kal nagyobb há­nyadát szerezte meg a Gok, mint amennyit az előző évben a Haditermény R. T. kezelése alatt álló malmoktól megszerezni lehetett. Ez a szép eredmény kizárólag annak tulajdonít­ható, hogy a Gok bevezette a fokozott és rend­szeres múloraellenőrzést. Egész társadalmunknak, elsősorban öntu­datos magyar gazdiközönségünknek önfeláldo­zásig fokozódó hazafi hűséggel kell támogatnia a közélelmezési minisztérium kirendeltségeinek, a­zok-nak intézkedéseit. Az ausztriai választások politikai Budapest, okt. 19. (Saját tudósítónktól.) '"A Wiener Journal figyelmet keltő cikk­ben méltatja az ausztriai választások eredmé­nyét, amelynek messze kiható politikai követ­kezmény­ei lesznek Renner és Deutsch kény­telenek helyüket elhagyni. Mint rendkívül je­lentős eredményt szögezi le a lap a kommu­nista tervezgetések teljes összeomlását. A mun­kástanácsok hatalma megtörött. A jövő kül­ügyminiszterének gróf Czernin Ottokárt tartják s várják a Magyarország felé való külpolitikai orientálódást. Komoly politikai körök Beck Vladimírt kombinálják a miniszterelnöki székbe. A román Nemzeti Bank nem kapja meg Erdély aranyát Budapest, okt. 19. (Saját tudósítónktól.) A bukaresti kormány elutasította a román Nemzeti Bank kérelmét, hogy Erdély aranyát bankházai kapják meg. A mai tőzsde Ju i­ei Budapest, okt. 18. Saját tudósítónktól. Érkezett d. u. két órakor. A legújabb tőzsdei árfolyamok : Napoleon 1170, font 1350, lera 560, dollár 405, francia frank 2730, márka 565, líra 1505, osztrák ko­rona 100, rubel 360, lej 710, szokol 470, svájci franc 6000, koronadinár 1120, franc dinár 1120, lengyel márka 170, Zürichi nyitás: 160. A Kovács István gyilkosság főtárgyalása Nyíregyháza, okt. 19. Saját tudósítónktól, Fóris Gábor ítélőtáblai bíró tanácsa hol­nap kezdi meg Margittay János és társai bűn­ügyének főtárgyalását, akik tudvalevőleg Kovács István nemzetőr főhadnagy meggyilkolásával vannak vádolva. Egy svájci írónő Magyarországról A Területvédő Liga abból a célból, hogy a félrevezetett, ellenünk hangolt és megtévesz­tett külföldi közvéleményt Magyarország igaz­ságáról meggyőzze, közvetlen érintkezést kere­sett és talált a külföldi lapokkal, különösen pedig a semleges államok újságíróival. Így tör­tént, hogy a­ Liga svájci megbízottjának köz­benjárására és a mi egyenes meghívásunkra két hónappal ezelőtt hozzánk érkezett Hedvig Correvon úrasszony, aki több svájci lap­tudó­ tasox sítója és munkatársa Majdnem két hónapig tartózkodott Magyarországon, bejárta a Csonka­magyarország több vidékét, sőt a Liga propa­ganda gyűlésein is részt vett. Teljesen tiszta és igaz képet nyert az itteni állapotokról és visszaérkezve Svájcba lelkes újságcikkben kelt védelmére a magyarság igaz ügyének Az újságcikken kívül egy német nyelven írott és az egész külföldi sajtóban méltó feltű­nést keltett könyvet adott ki Bernben, amely­nek címe : „Im Boykottierten Ungarn. Erlebnisse einer Schweizerin.*1 Ez a könyv az első, mely a világháború befejezése óta helyes képet nyújt hazánkról, sőt egyenesen szembeszál a gyalá­zatos híresztelésekkel. Munkájának egyik feje­­­zete: „Eine Stadt in der Tiefebene Szentes." Ebben a fejezetben megkapó szavakkal írja le a Területvédő Liga szentesi naggyűlésének le­folyását és ott szerzett tapasztalatait. Hedwig Correvon asszony teljesen önzet­lenül és saját költségén utazott Magyarorszá­gon, ami a külföldi sajtótudósítónál szokatlan. Könyvét is saját költségen a­dta ki. E külföldi vállalkozással szemben első­sorban nekünk magyaroknak kell a legmélyebb hálával viseltetnünk. Seozett szivünk gyógyu­lására, reménységeink nehezen fakadó zöldjé­nek öntözésére lesz, ha ezt a svájci könyvet megvásároljuk és odaillesszük könyveink sorába. Ne feledjük el, hogy egykor majd ha diadal­mas ünnepre virradunk, áldó szeretettel gyűj­tünk össze minden írást, mely mint a modern honszerzés, modern fegyverű katonája, részt vett a visszahódítás szent háborújában. Akkor boldogak leszünk, ha gyűjteményünkben ott láthatjuk Hedwig Correvon asszony páratlan szivélyességgel közreadott felvilágosító köny­vét is. Azt se feledjük azonban, hogy addig a küzdelmeknek hosszú-hosszú sora, az áldoza­toknak nehéz ideje telik el s ebben az erőt megfeszítő küzdelemben mindenikünknek oda kell adnunk mindent, amit adhatunk. * Siessünk tehát mindannyian, vásároljuk meg a Svájci írónő nagyhatású könyvét, hadd érezze, hogy amit soraiban a magyar lélek nagyszerűségéről ékes szóval és meggyőződéssel hirdet, az valóban ugy van, felkarolásra meg­becsülésre érdmesek vagyunk mert íme hálá­sak tudunk lenni. A könyvet legjobb, ha a Tevél nyíregy­házi osztályának utján rendeljük meg s ebbeli szándékunkat bejelentjük szóban vagy levélben a Tevél irodájában, a Nagytakarók épületében. A könyv egy portóval együtt valutánk mai ál­lása mellett 81 koronába kerül Szeressük meg ezt a könyvet, legyünk hálás, jó magyarok. — Heltai Jenő: Kis Meséskönyv. Pom­pás kiállításban, Pólya Tibor rajzaival most jelent meg a kiváló humoristának Heltai Jenő­nek új kötete, amelybe szatirikus írásait gyűj­tötte össza a költő. A régi Esópusmesék hang­ján kezdődik majd mindegyik Heltai-mese, va­lamennyinek fordulója, csattanója azonban már a hamisítatlan Heltai-humorral modern irányba csap át, hogy ezzel is kiélezze a groteszk ko­mikumot. A Kis Mesé­könyv ára 55 K. Kap­ható az Ujságboltban. ^­m •kté)»»r 90 ) Az elrabolt városok Kilencvenhat várost veszítettünk A városok országos kongresszusa a napok­ban ülést tartott. Megállapította a kongresszus, hogy Buda­pestet és Fiumét is beleértve, volt 27 törvény­hatósági városunk, mely 2.197,307, 113 rende­zett tanácsú városunk, mely 1.530,944 lakost számlált. Összesen 140 városunk 3.728,251 lakossal. A békeszerződés szerint elveszítettünk 13 törvényhatósági és 78 rendezett tanácsú várost, vagyis összesen 96 várost 1.531,878 lakossal s így maradt 9 törvényhatósági városunk 1.388,618 és 35 rendezett tanácsú városunk 1 807,760, összesen tehát 44 városunk 2.196 378 lakossal. AuiainabiloB viszik a Ml Rohanva, búgva siet a város szürke te­herautója. Fával van teli. Az erdő felől jön és átszalad a Kossuth-téren. Szürke autó, hideg szürke őszi napon ugy száguld a fával mint a tűzoltó szakerek vész idején Bizony, itt a vész, a kíméletlen hideg s a városnak utolsó per­cekben kell kapkodnia, hogy hideg íak­ások di­dergő emberei részére kötelességszerű­en me­leget adjon. Félünk, máris adsat késett. Azt hisszük, hogy a múlt nyarat kétségbeesett sie­téssel kellett volna felhasználni. A közvélemény szavának, a sajtónak nem lehet elzárkózni an­nak a megállapításától, hogy az itt tapasztal­ható késedelem nagyon súlyos mulasztás. For­radalmak nagy tanuságai után minden szarv­nek új princípiumokra kellene helyezkednie. Az átkozott hideg lakásban forr a tömegindu­lat, kicsapódik a dac, megterem az­ elégedet­lenség, lázadó gondolatokat termő miazmás levegője. Békében roskadásig telt raktárakból kínálgatták a tűzifát a kereskedők. Ma egyik­nek sincs kedve raktárba gyűjteni a tűzifát, amelyet óriási utánjárással, nagy rezsivel tudna felhalmozni, hogy aztán az ármegállapító bizott­ságok figyelmező nyilvánossága előtt bocsássa áruba. Ma nem szeretik az effajta nyilt üzle­teket, ma busás­ haszon nélkül nem kell az üzlet. A fa is közszükségleti cikk s a ható­ságra van bizva. Az ő vállaira sulyosodik an­nak felelőssége, lesz-e meleg szobája a lakos­ságnak. Ma ebben a kérdésben egyenesen ri­asztó a helyzet Nyíregyházán. Nem panaszt, kétségbeesett jajkiáltást hallok napról-napra, családos apáktól, kétségbeesett anyáktól. Nem zárkózunk el annak felvetésétől, kit terhel a felelősség azért, hogy még ma sem áll fa az intégesek rendelkezésére. Szomorú magyar szo­kás, hogy körmünkre ég a dolog. A favilág a város körmére fagy. Két lélek a régi időből A nemesi curia tágas ebédlőjében a nagy­szakású öreg lantos a hurok mély zöngése mel­lett régi dicsőségről regél... A ház uráról emlékezik, aki már elköltö­zött s aki a jók legjobbja, a nemesek legne­mesebbike volt. büszkén öntudatos, de jósá­gos... szigorú önmagához, de elnéző mással szemben,... a tudományok, művészetek barátja, a szép és nemes istápolója. A nagyasszony, a ház úrnője karos szé­kében néma fejbólintással követi az ősz lantos szavait, időnként szemeihez emeli fekete csip­keszegélyű zsebkendőjét, hogy kipergett kön­­nyeit felszárítsa. Ez a régi kép tárul lelki szemeim elé néhai Kállay András Szabolcs vármegye nagy halottja emlékének varázsa alatt, ma október 18 án, a halotti évfordulón. Ma egy éve hunyt el a régi nemes nagy ur, de lelkének értékes érzéseit, megnyilatko­zásait itt hagyta hitvesénél a nagyasszonynál, hogy ez megtestesítője legyen az elhalt jóté­kony, résztvevő eszményének. A nagyasszony csak folytatta elhunyt férja jótékonyságát akkor, amikor a hitves halála évfordulójának alkalmából egy 100.000 koronás adományt juttatott el Szabolcs vármegye alis­pánja kezeihez, azon rendeltetéssel, hogy abból a nélkülözőket és szűkölködőket tetszése szerint részesítse. Özv. Kállay Andrásné ma kelt fel súlyos betegségéből s amidőn őt egészségének vissza­térte alkalmával melegen üdvözöljük s amidőn nemes adományáért hálás köszönetet mondunk, kérjük az egek Urát, hogy a régi idők Nagy­asszonyát számunkra még sokáig tartsa meg.

Next