Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-14 / 10. szám

1*11. január lé Törvényhatóságok átiratai Szabolcs­vármegyéhez Nyíregyháza, jan.­­S Saját tudósítóiktól. Azok az átiratok, amelyek időnkint hasonló állásfoglalás céljából az egyes vár­megyékhez érkeznek , valamely közgyűlés kere­jében sorra tárgyalásra kerülnek, így együtt jellemző képét adják a nemzet lelkivilágában mélyebb emóciókat támasztó aktualitásoknak, érzéseknek, eszméknek. Szabolcs vármegye teg­napi rendkívüli közgyűlésén is több átirat tár­gyában foglalt álást a törvényhatósági bizottság, Nógrád vármegye törvényhatósági bizott­sága Mackensen német császári vezértábornagy üdvözlése és részére a nemzet nevében dísz­kard felajánlása tárgyában küldött átiratot, amelyet Szabolcs vármegye is magáévá tett s elhatározta, hogy a kard költségeire szükséges adomány gyűjtésével, kezelésével és annak idején Pest vármegye küldöttségének lasadS át­adásával az alispánt bízza meg Komárom vármegye Károlyi Mihály és társai vagyonának zár alá vétele és elkobzása tárgyában irt át. Szabolcs vármegye törvény­hatósági bizottsága osztja Komárom vármegye felfogását s Károlyi Mihály ténykedéseit haza­árulásnak bélyegezvén, vagyonának elkobzása érdekében felír a kormányhoz. Debrecen város Bocskay fejedelem koro­nájának Bécsből való visszaszerzése érdekében irt fel a nemzetgyűléshez Szabolcs vára­egye is fel fog irni e tárgyban s kérni fogja e lépé­sek megtételét annak a „Könnyező Mária" navft kegyképnek visszaszerzése érdekében is, ami­lyet annak idején II. József császár Máriapócs­ról Bécsbe vitt Több törvényhatóság foglalt állást a vár­megyei, városi és községi önkormányzati testü­letek újjáalakítása tárgyában nemrégen készü­lődő reformjavaslat kérdésében Szabolcsvár­megye az átiratokban kifejezésre aggodalmakat teljes mértékben osztja, juttatott köszö­netet mond dr. Marossy Béla, dr. Meskó László és dr. Ujfalussy Dezső tervhat. bizottsági tagok­nak, ak­ik­ 1920. o­ t 30 ára összehívott népes értekezleten lehetővé tették, hogy a vármegye közvéleménye e kérdésben állást foglaljon s ezt megfelelő formában a kormány előtt ki­fejezésre juttassa s a vármegye közönségét megnyugtassa. A törvényhatósági bizottság megnyugvással vette tudomásul a törvényjavas­lat visszavonását s annak a reményének ad kifejezést, hogy a törvényjavaslat újból fel­színre kerülése esetén meghallgatást nyernek a törvényhatóságok is és a törvényt a Vár­megyei Tisztvis­elők Országos Egyesü­etének bevonásával s gondos elvi­­ mérlegeléssel készí­tik elő. Komárom vármegye a cukortermelés biz­tosítása tárgyában is átírt s a cukortermlés és cukorgyárak lefoglalását­­ sürgeti. Szabolcs vár­megye csatlakozik ehhez az átirathoz azzal a kiegészítéssel, hogy ne csak a cukorgyárak le­foglalásával, hanem a répatermelés fokozásával, a gazdáknak különböző kedvezmények nyújtá­sával fokozza az állam a cukorprodukciót. Budapest székesfőváros a községi és törvényhatósági takarékpénztárak felállítása tárgyában intézett átiratot. Szabolcs vármegye törvényhatósága a maga részéről is szükséges­nek tartja a községi­­ takarékpénztárak felállítá­sát, határozatábn rámutat azonban hogy biza­lommal viseltetik az új pénzügyminiszter sze­mélye iránt , reméli, hogy alkalmas pillanat­ban a községi takarékpénztárak ügyében is konkrét intézkedéseket tesz. A vármegyéhez érkezett átiratok közül a törvényhatósági bizott­ság magáévá tette Kecskemét álláspontját mely az ujabban épített lakások tulajdonosainak kiván kedvezm­ségeket, Szolnok vármegye átiratát, mely a községi illetőségi és települési kérdések ujabb szabályozását kéri, Pest vármegye állás­foglalását az általános munkakötelezettség alap­ján szervezendő munkásosztagok tárgyában. Hosszasabban időzött bizottság Győr vármegyének a törvényhatósági azzal az átiratá­val, amelyben a nyilvános felméréseknek va­sárnapokon való z­árvat­art­ás t­árgyában javasol állásfoglalást A törvényhatósági bizottság magáévá tette az átirat intencióit és az ital­méréseknek vasárnapokon való zárvatartása mellett foglalt állást. Az állandó választmány javaslatához Halassy Ciézár bizottsági tag szólt hozzá, aki a vasárnap tökéletes és a keresztény lélek­ nez méltóbb megszentelését kívánja s azt javasolja, hogy a törvényhatóság bizottság foglaljon állást a hivatalok vasárnapokon való saigoni bezárása mellett. Kifogásolja,­­hogy a községi jegyzői hivatalok vasárnap délelőtt is nyitva állanak a felek számára, mikor azoknak az Isten házában van helyük. Mikecz István alispán felhívja a bizottsági tag figyelmét a belügyminiszternek most leérkezett körrendele­tére, amelynek értelmében vasárnapokon az istentisztelet ideje alatt az ügyeleti szolgálat lentartásával valamennyi hivatal szünetelni kö­teles Halász­ Caézárt ez az intézkedés nem nyújtatja meg a javaslatát, amelyet hivatalos tárgyalás alá venni nem lehet, abban az érte­lemben fogadja el a törvényhatósági bizottság, hogy elnöki feliratot intéz a belügyminiszterhez s annak elintézéséig az alispán saját hatáskö­rében Intézkedik a vasárnapi teljes hivatal­szünet tárgyában Foglalkozott a törvényhatóság Zilavármí­gyánsk azzal az országos eseménnyé lett átira­tával is, amelyben aggodalmának ad kifejezést a nemzetgyűlés produktov munkaképessége te­kintetében s azt javasolja, hogy az "ország ve­zető "e hivatott, szakértő kezekre biznsék. E kérdésben a törvényhatósági bizottság az állandó választmány határozatának megfele­lően kimondatta, hogy bár az átirat aggodal­mát átérzi, teljes bizalommal várja a kormány intézkedéseit a az átirat tárgyában való állás­foglalást most, hogy új kormány vette át az ország sorsának intézését, nem tartja időssé­gűnek * a kérdés feleit napirendre tér, nehéz és érdekes festői feladat meg­oldása. S ha a képekről ennyit beszélt, a kritikai mlg képesen ennyit szeretne mondani a kiállí­tás grafikai részéről, mert erős meggyőződése, hogy ezekben Dienes olyasmit produkált, ami­hez hasonlót ma élő művészeink közül csak igen-igen kevés kiválasztott tudna még teremteni. Dienes rajzai között van néhány, amelyik a Millet-éllel vetekszik. Pompás szemmel meg­látott dolgok ezek, ahol a c$nm fekete foltjai vázolnak életet és minden egyszinüség dacára 82 fot is a papirosra Ezekben talán még jobban megnyilvánul Dienes fölényes művészete, hatal­mas jellemzőképessége, mint olajképeiben 0?® g emberei különösen a pápaszemes, szakállas kép, orosz foglyai, remsksi a mai magyar gra­fikának. -J-J. Densi debreceni ref. leánygim­náziumi tanár Gépkiállítása Dianes János festőművész, debreceni ref. gimi. tanár szenzációs erejű képaukciót rende­zett a Városháza nagytermében. A kiállítás megtekintésa olyan m§lf műélvezet, hogy meg­tekintése parancs azok számára, akik keresve keresik a szép komoly jelentkezését. A kritikus, akinek, hivatásához képest, elsősorban kritizálnia kell, valóban nehéz hely­zetben érzi magát, ha Dienas képkiállításán végigsétál. Két lehetőség áll előtte: vagy meg­marad kritikusnak és — mivel kri­tzálni valója nem akad — hallgat. Vagy pedig — és ez a bölcsebb maga­dás — beszámol arról j a­ művé­szi élvezetről, amiben része volt. Mert Dienes képeit­­ csak dicsérni lehet A művész, aki állandó és jónevű kiállítója a budapesti Műcsarnoknak és a Nemzeti Silon­nak, fejlődési processusának egy lezárt f­ejeze­téről számol be abban a kb. 30 olajfestmény­ben és rajzban, ami a kiállítás anyagát teszi. Egységes hangulatú és felfogású alkotások sorozata ez, a legutóbbi néhány év termésé­ből. Ssin és fényhatások problémáit oldja meg páratlan hangulatkeltő erővel A mély, és átlátszó árnyékok hatásait keresi, az meleg egész képet egy egységes alaptónu? skáláiból épít­vén fel Egyetlen régibb képe, a Gölnic­­bányai rész, még a megelőző korszak szülötte. Fokozatosan csatlakoztak hozzá az egyre átlátszóbb ár­nyéku interieu? ök, hogy végre a nagy órás és hegedűs csendéletben kulmináljanak az a fényben vibráló, csodis levegőjű nagy egyik, erdei hatalmas vászonban a másik oldalon. Körban ott van még két energikus ecsetkezelésű, ködös őszi táj; a hófödte, debreceni Piac utca; az almás csendéletek, szinte kézzel­­ fogható reali­tásukkal. Mi­nden kép külön-külön hosszas mélta­tást kivánna meg, mert mindenik* más és más KIR "RI­TC — Halálozás. Javorek Elek az orosi r. kath. kegyúri templom plébánosa hosszas szenvedés után tegnap éjszaka 6-oson elhunyt. A vármegfesserte ismert, kiváló képzettségi általános becsülésnek és szeretetnek örvendi fiatal lelkész halála mély részvétet keltett. — Egyházmegyei gondnok választása A középszabolcsi ref egyházmegyében Gsneay Albsit lemondása és örökös tiszteletbeli gond­nokká történt választása fo­ytán megüresedett egyházmegyei gondnoki méltóságra az egyházak­nak majdnem egyhangú szavazatára! II. Ujfalany DJSSŐ nyug. főispán választatott meg — Figyelem. A Nyíregyházi Önálló Ást­a­tani Iparosos bálja, mely 1. hó 1§ án lesz a Korona-szálló nagytermében a jóságú Belügyminiszter ar engedélyével nagymél­lig fog tartani. Ezen fényesnek ígérkező regge­lialra már most felhívjuk az érdeklődök figyelmét. Eszik Káro­y elnök — Nyugállományú tisztek alkalma­zása A hadügyminisztérium 91210­32.száma rendelet értelmében: A gabonagyüj­ési orszá­gos kormánybiztosság a leszámoltatáa idejére 4—8 hétra bizottsági elnökül nyugállományú tiszteket kiván alkalmazni. Díjazás napi korona 03 összes utísöHségek megtérítése. 200 Je­lentkezés személyesen vagy írásban a megha­talmazott tábornoknál, Budapest, közélelmezési ministerium, Eskütér 1. szám II. ernelst 52 ajtó. írásban név, rendfokozat és pontos lakesea feltüntetendő annak megjelölése mellett, hogy meelyik vármegyében óhajtja alkalmazását. leszámoltatás 5-én kezdődik. Tényleges szolgi­ A­latott nem teljesítő nyug állományu tisztek szá­zadostól felfelé jelentkezhetnek. — Magánhirdetések postahivatalokban. A kereskedelmi miniszter rendeletet adott te mely szerint 192L jan. 1 től a postahivatalok­ban magánhirdetések helyezhetők el. A cégek azt is kérhetik, hogy azok a postahivatalok, amelyekben hirdetéseket helyezett el, árjegy­zékeiket, prospektusaikat osztogathassák. Az idevonatkozó szabályzat és feltételek a posta­hivataloknál tudhatók meg. — Érdekes normigyarosítás. Egy vásár­helyi családnak, mint az ott megjelenő újság­ban olvassuk, kellemetlen hangzású, bár jó magyar neve volt. Nyuzónak hívták sokáig a fami­n­t, amibe azonban véglegesen nem tudott belenyugodni. Nyúzónak lenni valóban nem jó, különösen talán olyankor, ha tréfáskedvű em­berek rész vicceket faragnak ebből a A család tagjai: Nyúzó Lajos, Sámuel, névből. Erzsé­bet és Sándor ennélfogva már régebben folya­modtak a belügyminiszterhez, akit arra kértek, hogy magyarosítsa meg a nevüket Nyári­ra. Kérvényüket többször visszaküldték. Úgy látszik a Nyúzót teljesen magyarnak találták a belügy­minisztériumban. Végül mégis csak megenged­ték a névváltoztatást. A Nyúzó helyett Nyár nevet viselhet ezentúl a család, i nélkül, mert, az i betű, nem tudni mi okból, nem engedé­lyeztet k.

Next