Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-26 / 20. szám

$ fl város köréből Az együttes szakosztályok gyű­lése Nyíregyháza, jan. 25. Saját tudósítónktól. A város együttes szakosztályai szombaton délután dr. Bencs Kálmán polgármester elnök­letével ülést tartottak, amelyen a legközelebbi közgyűlés több tárgyát készítették elő. A szakosztályi gyűlésnek azzal a mozza­natával, mely a tisztviselő telepre vonatkozik, külön közleményben emlékezünk meg, az egyebekre vonatkozó tárgyalásról pedig a kö­vetkezőkben számolunk be: Moesz Béla tanácsos új fizetési osztály megállapítását kérte a várostól. A szakosztá­lyok a koplikált illetékügyben hogy Moesz magasabb fizetési azt határozták, osztályba soro­zásának kérdését egyelőre nem tárgyalják, ha­nem március 1-én bekövetkező nyugdíjba lé­pése alkalmával nyugdíját fogják a magasabb fizetési osztály szerint megállapítani. Tomasovszky Mihályné, a város egyik de­rék alkalmazottjának özvegye részére 2400 K temetkezési segély megállapítását javasolják a szakosztályok Jelentős pénzügyi kérdése volt a szakosz­tályoknak a laktanyák javítási költségeinek ügye. Az átalakítási költségeket a város a hon­védelmi minisztériummal létrejött megállapodás alapján abban a reményben folyósította, hogy a költségeiek 50 - 60% át a minisztérium téríti meg. Most arról értesítette a kormányhatóság a várost, hogy a javítási költségekből semmit sem télíthet meg, mert a megszállások okozta károkat, amilyenek a laktanya rongálódásai is, az illetékes városok kénytelenek elviselni. Az eképpen a városra nehezedő súlyos kötelezettségekkel szemben a szakosztályok több javaslatot hallgattak helyeslően meg így felmerülhet, hogy a város­i háború folyamán kötelezettségein felül teljesített katona elszállásokat, amelyeknek költségeiből most megtérítést kérhet a államtól. A várat megkeresheti a vármegyét s arra­­ kéri, hogy a laktanya javítási költségeinek meg­térítése s a téritési dijaknak (laktanyák lak­bére) ujabb, magasabb megállapítása tárgyában forduljon felirattal a kormányhoz. Felmerü­l továbbá az a tervv is, a hogy Nyíregyháza város, m­ely a laktanya építésével katonai beszállások kötelezettsége alól mentesí­tette a vármegye községeit, most vármegyét, hogy ezzel az áldozattal megkeresi a szemben járuljon hozzá a laktanya javítási költsé­géhez. A szakosztályok ezeket a kárpótlást igérő terveket mérlegelve, magukévá tették s elhatá­rozták, hogy a város beszünteti a javítási mun­kálatokat, a tetőmunkálatok kivételével, ame­lyeknek keresztülvitele a városnak is érdeke s az eddig megszavazott s a vegyes bizottsággal való tárgyalások alapján folyósított költségek visszatérítését kéri abban az tudatban, hogy ezek bírói úton is bizonyára a város javára állapít­tatnának meg. A szakosztályok foglalkoztak a Méhész Egyesület kérelmével is, amely a várost alapító­tagjainak sorában való belépésre kéri fel. A kérelmet az alapító tagsági­­ díj és a részvény jegyzési díjának ismerete hiányában közelebbi felvilágosítás céljából visszaküldi a város a Mé­hész Egyesületnek. Mezey Vilmos bérlő szalma eladására kért engedélyt a várostól. A szóban levő bér­leten sok feles szalma van s minthogy a bér­leti szerződés értelmében egyik városi birtokról sem szabad szalmát árusítani, Mezey kénytelen vo­la a felhalmozódott szalmát trágyá­nak dol­goztatni fel. A város kezelésébe kerülő Burger­féle birtokon ezzel szemben még a szopis malacok alá sem jut sza­ma, nemhogy a marha állomány részére volna Ezért a szakosztályok azt javasolják, hogy Mezeynek kivételesen en­gedtessék meg a szalmának a Burger féle bir­tok céljaira való eladása ugy, hogy hogy a szalma árából 50% ot köteles mint engedélye­zési díjat a város házipénztárába befizetni. A szakosztályok még néhány kisebb kér­désben határoztak, amelyekről más helyen em­lékezünk meg. M­IYIOTIDÉK. Tárgyalják a tisztviselő­ telep kérdését A telep ügye a szakosztályok előtt Nyíregyháza, jan. 25 Saját tudósítónktól. A tisztviselőtelepért régebben megindult, de el-ellankadó tisztviselői mozgalom ujabban mind nagyobb erejű hullámot ver Nyíregyházán. A kérdést eddig meglehetős kisvárosi anima­zitással és szűk látókörrel kezelték ott, ahol a tisztviselők kérelmének helyt kellene adni és a megoldásért áldozatot kellene hozni. Általános megnyugvásra, végre most a városi közgyűlés elé kerül az ügy a városi szakosztályi határo­zat alapján, mely ha egészében nem is ment bizonyos félreértésektől és a kérdésnek mellék­vágányra állítását megkísértő intenciótól, annyit megad a tisztviselőknek, hogy kérésüket tár­gyalási alapul fogadja el s felszólítja őket, hogy a telepre vonatkozó konkrét tervezetüket terjesszék a város elé. Ám, ha a város konkré­tumokat, az építés plauzibilitását biztosító ter­vezetet akar látni, ezzel szolgálni fognak a tisztviselők, akik az adott vékony fonalat­­ is megragadják jövendőjük megszövésére. A szakosztályok szombati gyűlésén Szo­bor Pál tanácsnok terjesztette elő a tisztviselők kérelmét. „A Kansz­ helyi választmánya 35 kat. hold földet kér a céljára. Dr. Kovách Elek várostól tisztviselőtelep kéri Pisszer Jánost, hogy a tisztviselőtelep kérdéséhez, amellyel régóta foglalkozik s amelyben mint szakember is jártas, szóljon hozzá főként abból a szem­pontból, hogy ma lehetséges-e építeni. Pisszer János rámutat, hogy ami az építést illeti, az nem mondható lehetetlennek. Követ lehet szerezni fundamentum céljára, a fölmenő falak­hoz akár tégla vályog, akár vályog beszerez­hető, tetőfedő anyagot is lehet kapni A fa­anyag beszerzése szintén csak pénzkérdés. A földszintes házhoz szükséges vasanyag minimá­lis. ablak és ajtó vasalás beszerezhető Építeni lehet, de az építési költség mai magas volta miatt bizonyos, hogy a tisztviselők mai lak­bére építés céljára szükséges amortizációs köl­csönnel számításba sem jöhet. Ha a lakások szabadforgalma bekövetkeznék, és az állam a magasabb lakbérekből befolyó adók igénybevé­telével a lakbér­illetményeket a forgalmi ár nagyságára felemelné, akkor valószínű, hogy a mai magas építési községek mellett is amor­tizálhatják az építési költségeket. Hogy ez be fog-e következni, e tekintetben csak jóslatokat mondhatnánk. Ami a telep kérdésének a város fejlesztése szempontjából való elbírálását illeti, felmerül az a kérdés, vannak olyan tisztvise­lők, akik nem vágynak a perifériákra, akiknek jobban megfelelnek a város belterületén épülő bérházak. Az ő álláspontja mégis az, hogy a kér­dést ,el kell intézni és javasolja, hogy szólítsa fel a város a „Karesz" képviseletét, hogy kon­kreti­zálja a tisztviselők kívánságát a telep kérdésében. Tegyék plauzibilissé, hogy a kér­dés megovását pénzügyi és egyéb szempont­ból miként gondolják keresztülvihetőnek. Dr. Kovách Elek helyesli Pisszer felfogá­sát s a maga részéről is a legnagyobb jóindu­lattal támogatja a tisztviselők kérelmét, fél azonban, hogy pénzügyi nehézségek lehetetlenné teszik a telep kérdésének megoldását, mert hisz a tisztviselők, ha nem csupán lakbérüket, hanem egész fizeté ük­et is rendelkezésre bocsá­tanák, az sem volna elegendő az építkezésre. Hangsúlyozza azt is, hogy a tisztviselőtelep jellegének megóvását törvényhozási úton kellene bizto­stani, hogy a telep csakugyan a tisztvise­lőké legyen. A szakosztályi gyűlés ezek után a tisztviselőtelep kérdésében a következő javas­latot terjeszti a közgyűlés elé: A város felhívja­a ,,Kansz" képviseletét, hogy a tisztviselőknek telep ügyében reális tervezettel beterjesztett kérelmét részletes konkretizálják, melyből ki­tűnik, hogy miként gondolják a telep előkészítő és végrehajtó muunkálatait. J 1911. január 86 A nyíregyházi cipész és csizmadia iparo­sok anyai szerző és termelő szövetkezete Nyíregyháza, jan. 25. Saját tudósítónktól. A nyíregyházi csizmadiaiparosok hosszas ingadozás után elhatározták, hogy belépnek már régebben megalakított cipészek szövetke­­­zetébe. Örömmel látjuk, hogy a csizmadiaipa­rosok is felismerték a tömörülésben rejlő ha­talmas erkölcsi erőt és gazdasági energiákat és a cipészekkel való egyesülésük után végre egy táborban üd­vözölhetjük Szabolcs várm­egye és Nyíregyháza város iparos társadalmának ezen két tekintélyes csoportját. Lakatos Lajos cipész­mester, szövetkezeti elnök érdeme, hogy ezt az eredményeiben igazán csak a jövőben méltá­nyolható fúziót létrehozza hosszas és energikus fáradozás után, mint ahogy az ő nevéhez fűződik a cipészek szövetkezetbe való tömörülésének oroszlánrésze is. Az itj alakuló közgyűlés folyó hó 16 án volt, amelyen a nyíregyházi csizmadiamesterek bejelentették a szövetkezetbe való belépésüket. A szövetkezet módosított nevét a zöljük. A csizmadiamasterek közül ö­tben kö­eddig már huszonegyen jegyeztek részvényt és váltak ez­zel tagjaivá a szövetkezetnek. Az igazgatóságba a közgyűlés egyhangúlag Tóth Jánost válasz­totta be, aki ott kizárólag a csimadiák érde­keit fogja képviselni különösen a vásárlá­soknál A szövetkezet helyisége még mindig a Városház épület udvarán van s raktáruk terve van a legkitűnőbb minőségű áruval, melyet a tagok aránytalan olcsó áron vásárolhatnak A tagok száma napról-napra nő, ami azt bizo­nyítja, hogy lassankint a legelmaradottabb gondolkozásúak is­ felismerik a szövetkezet utolérhetetlen gazdasági előnyeit. Kívánatos volna, ha nemcsak a helybeli csizmadiák, ha­nem a vidéki cipészek és csizmadiák is kivétel nélkül belépnének a szövetkezetbe, hogy annak erejét növeljék és a szövetkezeti eszmét minél szélesebb körben terjesszék. Scinioppa Lőrinc pápai követ adománya a nyíregyházi menekülteknek Budapest, jan. 25 (Saját tudósítónktól) Schippa Lőrinc pápai­­ vatikáni követ 10000 koronát küldött kanonok kezeihez azz al, Énekes János , prépost­nyíregyházi menekülteknek nagy az ÖS­zegat a szánta. A pipai követ nemesleskü adományát bizonyára hálás szívvel fogadják a menekültek, akik eddig az idegen nemzetek részéről csak bántódásban részesültek, s most íme nekünk idegen nem­régen még talán ellenséges érzületü főpap anyagi segítségét élvezhetik. — Főgimnáziumi hangverseny. A nyir­egyházi ág fa ev. főgimnázium tanári kara és­­ tanuló ifjúsága f. ó. február hó 8 a a farsang utolsó napján, táncaal egybekötött hangversenyt rendez a Korona nagytermében. A hangverseny tiszta jövedelmét a főgimnázium menekült d­iak­jainak felsegélyezésére, továbbá a főgimnázi­umi Bessenyei önképzőkör és a Zenekör fel­szerelésére fordítja a rendezőség. A tartalmas műsoron szerepel többek között: komoly és vig szavalat, zongoranégyk­ezes, énekkar és szólóének, melodráma, magyar körtánc­ és Ber­cik Árpádnak „A bálkirálynő" c.mű egyfelvo­násos vígjátéka, amelye­bán Nyíregyháza váro­sának 9 bajos^nagyleánya fogja — a diákság jeleseivel karöltve —a közönséget «• szórakoz­tatni. A tánczenét Sáray Elemér szolgáltatja. Tekintettel a nagy érdeklődésre, mely a főgim­názium hangversenyeit a múltban is már most figyelmeztetjük a közönséget, kísérte hogy belépőjegyről idejében gondoskodjék Varga László, Vilent József vagy Zw­ck Vilmos fő gim. tanároknál van j­ártatk­ozás utján. A je­gyek ára: Ülőhely az I—Vili sorban többi sorban és oldalülés 82, kir páholy 52, a 180. nagy páholy 500 korona. Ta­nulójegy és álló­hely 20 korona. Felülfizetéseket, a jótékony célra való tekintettel köszönettel fogad és nyug­táz a rendnőség,

Next