Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-26 / 20. szám
$ fl város köréből Az együttes szakosztályok gyűlése Nyíregyháza, jan. 25. Saját tudósítónktól. A város együttes szakosztályai szombaton délután dr. Bencs Kálmán polgármester elnökletével ülést tartottak, amelyen a legközelebbi közgyűlés több tárgyát készítették elő. A szakosztályi gyűlésnek azzal a mozzanatával, mely a tisztviselő telepre vonatkozik, külön közleményben emlékezünk meg, az egyebekre vonatkozó tárgyalásról pedig a következőkben számolunk be: Moesz Béla tanácsos új fizetési osztály megállapítását kérte a várostól. A szakosztályok a koplikált illetékügyben hogy Moesz magasabb fizetési azt határozták, osztályba sorozásának kérdését egyelőre nem tárgyalják, hanem március 1-én bekövetkező nyugdíjba lépése alkalmával nyugdíját fogják a magasabb fizetési osztály szerint megállapítani. Tomasovszky Mihályné, a város egyik derék alkalmazottjának özvegye részére 2400 K temetkezési segély megállapítását javasolják a szakosztályok Jelentős pénzügyi kérdése volt a szakosztályoknak a laktanyák javítási költségeinek ügye. Az átalakítási költségeket a város a honvédelmi minisztériummal létrejött megállapodás alapján abban a reményben folyósította, hogy a költségeiek 50 - 60% át a minisztérium téríti meg. Most arról értesítette a kormányhatóság a várost, hogy a javítási költségekből semmit sem télíthet meg, mert a megszállások okozta károkat, amilyenek a laktanya rongálódásai is, az illetékes városok kénytelenek elviselni. Az eképpen a városra nehezedő súlyos kötelezettségekkel szemben a szakosztályok több javaslatot hallgattak helyeslően meg így felmerülhet, hogy a városi háború folyamán kötelezettségein felül teljesített katona elszállásokat, amelyeknek költségeiből most megtérítést kérhet a államtól. A várat megkeresheti a vármegyét s arra kéri, hogy a laktanya javítási költségeinek megtérítése s a téritési dijaknak (laktanyák lakbére) ujabb, magasabb megállapítása tárgyában forduljon felirattal a kormányhoz. Felmerül továbbá az a tervv is, a hogy Nyíregyháza város, mely a laktanya építésével katonai beszállások kötelezettsége alól mentesítette a vármegye községeit, most vármegyét, hogy ezzel az áldozattal megkeresi a szemben járuljon hozzá a laktanya javítási költségéhez. A szakosztályok ezeket a kárpótlást igérő terveket mérlegelve, magukévá tették s elhatározták, hogy a város beszünteti a javítási munkálatokat, a tetőmunkálatok kivételével, amelyeknek keresztülvitele a városnak is érdeke s az eddig megszavazott s a vegyes bizottsággal való tárgyalások alapján folyósított költségek visszatérítését kéri abban az tudatban, hogy ezek bírói úton is bizonyára a város javára állapíttatnának meg. A szakosztályok foglalkoztak a Méhész Egyesület kérelmével is, amely a várost alapítótagjainak sorában való belépésre kéri fel. A kérelmet az alapító tagsági díj és a részvény jegyzési díjának ismerete hiányában közelebbi felvilágosítás céljából visszaküldi a város a Méhész Egyesületnek. Mezey Vilmos bérlő szalma eladására kért engedélyt a várostól. A szóban levő bérleten sok feles szalma van s minthogy a bérleti szerződés értelmében egyik városi birtokról sem szabad szalmát árusítani, Mezey kénytelen vola a felhalmozódott szalmát trágyának dolgoztatni fel. A város kezelésébe kerülő Burgerféle birtokon ezzel szemben még a szopis malacok alá sem jut szama, nemhogy a marha állomány részére volna Ezért a szakosztályok azt javasolják, hogy Mezeynek kivételesen engedtessék meg a szalmának a Burger féle birtok céljaira való eladása ugy, hogy hogy a szalma árából 50% ot köteles mint engedélyezési díjat a város házipénztárába befizetni. A szakosztályok még néhány kisebb kérdésben határoztak, amelyekről más helyen emlékezünk meg. MIYIOTIDÉK. Tárgyalják a tisztviselő telep kérdését A telep ügye a szakosztályok előtt Nyíregyháza, jan. 25 Saját tudósítónktól. A tisztviselőtelepért régebben megindult, de el-ellankadó tisztviselői mozgalom ujabban mind nagyobb erejű hullámot ver Nyíregyházán. A kérdést eddig meglehetős kisvárosi animazitással és szűk látókörrel kezelték ott, ahol a tisztviselők kérelmének helyt kellene adni és a megoldásért áldozatot kellene hozni. Általános megnyugvásra, végre most a városi közgyűlés elé kerül az ügy a városi szakosztályi határozat alapján, mely ha egészében nem is ment bizonyos félreértésektől és a kérdésnek mellékvágányra állítását megkísértő intenciótól, annyit megad a tisztviselőknek, hogy kérésüket tárgyalási alapul fogadja el s felszólítja őket, hogy a telepre vonatkozó konkrét tervezetüket terjesszék a város elé. Ám, ha a város konkrétumokat, az építés plauzibilitását biztosító tervezetet akar látni, ezzel szolgálni fognak a tisztviselők, akik az adott vékony fonalat is megragadják jövendőjük megszövésére. A szakosztályok szombati gyűlésén Szobor Pál tanácsnok terjesztette elő a tisztviselők kérelmét. „A Kansz helyi választmánya 35 kat. hold földet kér a céljára. Dr. Kovách Elek várostól tisztviselőtelep kéri Pisszer Jánost, hogy a tisztviselőtelep kérdéséhez, amellyel régóta foglalkozik s amelyben mint szakember is jártas, szóljon hozzá főként abból a szempontból, hogy ma lehetséges-e építeni. Pisszer János rámutat, hogy ami az építést illeti, az nem mondható lehetetlennek. Követ lehet szerezni fundamentum céljára, a fölmenő falakhoz akár tégla vályog, akár vályog beszerezhető, tetőfedő anyagot is lehet kapni A faanyag beszerzése szintén csak pénzkérdés. A földszintes házhoz szükséges vasanyag minimális. ablak és ajtó vasalás beszerezhető Építeni lehet, de az építési költség mai magas volta miatt bizonyos, hogy a tisztviselők mai lakbére építés céljára szükséges amortizációs kölcsönnel számításba sem jöhet. Ha a lakások szabadforgalma bekövetkeznék, és az állam a magasabb lakbérekből befolyó adók igénybevételével a lakbérilletményeket a forgalmi ár nagyságára felemelné, akkor valószínű, hogy a mai magas építési községek mellett is amortizálhatják az építési költségeket. Hogy ez be fog-e következni, e tekintetben csak jóslatokat mondhatnánk. Ami a telep kérdésének a város fejlesztése szempontjából való elbírálását illeti, felmerül az a kérdés, vannak olyan tisztviselők, akik nem vágynak a perifériákra, akiknek jobban megfelelnek a város belterületén épülő bérházak. Az ő álláspontja mégis az, hogy a kérdést ,el kell intézni és javasolja, hogy szólítsa fel a város a „Karesz" képviseletét, hogy konkretizálja a tisztviselők kívánságát a telep kérdésében. Tegyék plauzibilissé, hogy a kérdés megovását pénzügyi és egyéb szempontból miként gondolják keresztülvihetőnek. Dr. Kovách Elek helyesli Pisszer felfogását s a maga részéről is a legnagyobb jóindulattal támogatja a tisztviselők kérelmét, fél azonban, hogy pénzügyi nehézségek lehetetlenné teszik a telep kérdésének megoldását, mert hisz a tisztviselők, ha nem csupán lakbérüket, hanem egész fizeté üket is rendelkezésre bocsátanák, az sem volna elegendő az építkezésre. Hangsúlyozza azt is, hogy a tisztviselőtelep jellegének megóvását törvényhozási úton kellene biztostani, hogy a telep csakugyan a tisztviselőké legyen. A szakosztályi gyűlés ezek után a tisztviselőtelep kérdésében a következő javaslatot terjeszti a közgyűlés elé: A város felhívjaa ,,Kansz" képviseletét, hogy a tisztviselőknek telep ügyében reális tervezettel beterjesztett kérelmét részletes konkretizálják, melyből kitűnik, hogy miként gondolják a telep előkészítő és végrehajtó muunkálatait. J 1911. január 86 A nyíregyházi cipész és csizmadia iparosok anyai szerző és termelő szövetkezete Nyíregyháza, jan. 25. Saját tudósítónktól. A nyíregyházi csizmadiaiparosok hosszas ingadozás után elhatározták, hogy belépnek már régebben megalakított cipészek szövetkezetébe. Örömmel látjuk, hogy a csizmadiaiparosok is felismerték a tömörülésben rejlő hatalmas erkölcsi erőt és gazdasági energiákat és a cipészekkel való egyesülésük után végre egy táborban üdvözölhetjük Szabolcs vármegye és Nyíregyháza város iparos társadalmának ezen két tekintélyes csoportját. Lakatos Lajos cipészmester, szövetkezeti elnök érdeme, hogy ezt az eredményeiben igazán csak a jövőben méltányolható fúziót létrehozza hosszas és energikus fáradozás után, mint ahogy az ő nevéhez fűződik a cipészek szövetkezetbe való tömörülésének oroszlánrésze is. Az itj alakuló közgyűlés folyó hó 16 án volt, amelyen a nyíregyházi csizmadiamesterek bejelentették a szövetkezetbe való belépésüket. A szövetkezet módosított nevét a zöljük. A csizmadiamasterek közül ötben köeddig már huszonegyen jegyeztek részvényt és váltak ezzel tagjaivá a szövetkezetnek. Az igazgatóságba a közgyűlés egyhangúlag Tóth Jánost választotta be, aki ott kizárólag a csimadiák érdekeit fogja képviselni különösen a vásárlásoknál A szövetkezet helyisége még mindig a Városház épület udvarán van s raktáruk terve van a legkitűnőbb minőségű áruval, melyet a tagok aránytalan olcsó áron vásárolhatnak A tagok száma napról-napra nő, ami azt bizonyítja, hogy lassankint a legelmaradottabb gondolkozásúak is felismerik a szövetkezet utolérhetetlen gazdasági előnyeit. Kívánatos volna, ha nemcsak a helybeli csizmadiák, hanem a vidéki cipészek és csizmadiák is kivétel nélkül belépnének a szövetkezetbe, hogy annak erejét növeljék és a szövetkezeti eszmét minél szélesebb körben terjesszék. Scinioppa Lőrinc pápai követ adománya a nyíregyházi menekülteknek Budapest, jan. 25 (Saját tudósítónktól) Schippa Lőrinc pápai vatikáni követ 10000 koronát küldött kanonok kezeihez azz al, Énekes János , prépostnyíregyházi menekülteknek nagy az ÖSzegat a szánta. A pipai követ nemesleskü adományát bizonyára hálás szívvel fogadják a menekültek, akik eddig az idegen nemzetek részéről csak bántódásban részesültek, s most íme nekünk idegen nemrégen még talán ellenséges érzületü főpap anyagi segítségét élvezhetik. — Főgimnáziumi hangverseny. A nyiregyházi ág fa ev. főgimnázium tanári kara és tanuló ifjúsága f. ó. február hó 8 a a farsang utolsó napján, táncaal egybekötött hangversenyt rendez a Korona nagytermében. A hangverseny tiszta jövedelmét a főgimnázium menekült diakjainak felsegélyezésére, továbbá a főgimnáziumi Bessenyei önképzőkör és a Zenekör felszerelésére fordítja a rendezőség. A tartalmas műsoron szerepel többek között: komoly és vig szavalat, zongoranégykezes, énekkar és szólóének, melodráma, magyar körtánc és Bercik Árpádnak „A bálkirálynő" c.mű egyfelvonásos vígjátéka, amelyebán Nyíregyháza városának 9 bajos^nagyleánya fogja — a diákság jeleseivel karöltve —a közönséget «• szórakoztatni. A tánczenét Sáray Elemér szolgáltatja. Tekintettel a nagy érdeklődésre, mely a főgimnázium hangversenyeit a múltban is már most figyelmeztetjük a közönséget, kísérte hogy belépőjegyről idejében gondoskodjék Varga László, Vilent József vagy Zwck Vilmos fő gim. tanároknál van jártatkozás utján. A jegyek ára: Ülőhely az I—Vili sorban többi sorban és oldalülés 82, kir páholy 52, a 180. nagy páholy 500 korona. Tanulójegy és állóhely 20 korona. Felülfizetéseket, a jótékony célra való tekintettel köszönettel fogad és nyugtáz a rendnőség,