Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-18 / 64. szám

1911. március 18. Üzenet Nyirábrányba. Mint ismeretes, vármegyénket az utóbbi napokban ismét a megcsonkítás ve­szélye fenyeget­te. A románok minden ala­pos ok nélkül Nyirábrányt követelték. A község hazafias lelkű­ lakossága azonban ennek férfias bátorsággal ellentmondott. A vármegye közönsége e jelenség felett nem tekinthet el közönnyel, kell, hogy a testvéries egyetértés meleg szimpátiájává­ jutalmazza Nyirábrány hazafias lakosai­nak kemény ellenállását, hogy megérez­nék, hogy nem állnak egyedül, hölgy velük van a vármegyé­ből az egész magyarság, ezzel­ erősítvén meg őket a további küzde­lemre. Ennek a rokonérzésnek mint üzenet­nek adott kifejezést e hó 12-én a vármegyei szabadoktatási bizottság titkára, midőn lett a helyszínen a­­ szabadoktatás keretében tolmácsolója volt a »Magyar Nemzeti Szö­vetség«, Nyíregyháza, Szabolcsvármegye s az egész mag­yarság hála teljes üdvözleté­nek és elismerésének, amit a község lako­sai jóérzéssel fogadtak. E községiben kü­lönben a szabadoktatás Szapáry Emma grófnő közvetlen közreműködése mellett és az agilis intelligencia többi tagjának tá­mogatásával széles mederben folyik, a mennyiben a téli időszak mintí­en vasárnap­ján közismereti s hazafias előadások tar­tattak ének és szavalatokkal egybekapcsol­va. Az utóbbi vasárnap a helybelit előadók György Piroska tanítónő és az uradalmi intéző előadásai után a szabad oktatási bi­zottsági titkár mondott irredenta jellegű nagyhatású záróbeszédet. Nyíregyházi urni sikere Debrecenben. A debreceni Szent Erzsébet Egyesület a napokban dr. Galánffy Jánosné ünneplé­sére művészi színvonalú kulturdélutánt rendezett, amelyen egy nyíregyházi úrinő, Virányi Sándorné, Virányi Sándor várme­gyei főjegyző neje is fellépett. A debreceni lapok a legnagyobb elismerés hangján em­lékeznek meg Virányi Sándorné szereplé­séről, aminek igazolására itt közöljük a Tiszántúli Hírlap« beszámolójának rávo­natkozó részét: »A zongora mell­ett láthattuk Virányi Sándorné, Jósa Andrea úrnőt. Magyar da­lokat adott elő zongorán páratlan kész­séggel, szinte virtuozitással. Bebizonyítot­ta, hogy nemcsak a hegedűvel, hanem a zongorával is meg lehet­­ szólaltatni a ma­gyar nóta lelkét, csak mesteri interpretá­lója akadjon. És ez Virányi Sánd­orné úr­asszony. Bár vagy húsz magyar dalt adott elő, de még ezzel sem elégedett meg a já­tékában nagy gyönyörűséget találó pub­likum és zajos tapsvihar követelte a rá­adást. « jftímmtK Ki ismerte Jósa Andrást ? Felhívás Szabolcsvármegye közön­ségéhez. Csodálatos és hihetetlen, de való, hogy a nagy időket élt mindenki által szeretett Jósa András egyaránt érd­ekes és értékes élete történetéből oly kevés jegyeztetett fel; életrajzának megjelenése főleg adat hiánya miatt késik. Tisztelettel fordulok azért vármegyénk minden rendű lakosai­hoz azzal a nagy kéréssel, hogy Jósa An­drás életrajzának minél teljesebbé tétele céljából minden legkisebb tudott vagy hallott adatot hozzám eljuttatni, a mú­zeum címére beküldeni, esetleg élőszóval közölni szíveskedjenek. Minden adat a közlő neve alatt fog megjelenni. A hallo­másból szerzett és tudott életrajzi adato­kon kívül összegyűjtjük Jósa András leve­leit, újabb és régibb receptjeit, írásait, új­ságcikkeit a Jósától kapott küönböző tár­gyakat, könyveket, fényképeket. De össze­gyűjtjük az ő híres adomáit is, nem véve ki a meghitt baráti körben elmondott erő­sebb­ kitétel­eket sem, melyek zsenialitá­sát, aranyos humorát egyformán bizonyít­ják Kiss Lajos, muzeumőr. A vármegyében intenzív gazdasági oktatás folyik. Nyíregyháza, március 17. A Nyírvidék tudósítójától . Amióta Csanády Béla vármegyei gaz­dasági tanár a helybeli állami tanítóképző intézetben átvette a gazdaságtan tanítását, hivatásához képest megindította a várme­gyében a gazdaközönsé­g továbbképzését célzó alkotómunkáját. Ez a továbbképző munka a tél folyamán intenzíven és szép sikerrel szolgálta a többtermelés egyedül boldogító elvét. Máriapócson és Pó­­spetriben mindkét helyen tizennégy, Kállósemjénben egy, Nyíregyházán a 12. gyalogezredben szolgá­latot teljesítő gazdák előtt tizennégy elő­adást tartott a növénytermelés állate­nyésztés, talajművelés és gyümölcsterme­lés köréből. Az előadásokon mind­en al­kalommal nagyszámú érdeklődő kisgazda vett részt és a nagyjelentőségű kulim-mun­kát megértéssel és eredményesen támogat­ták az egyes községek jegyzői és lelkészei. Csanády Béla gazd­asági tanár továbbképző akcióját a jövő évadban folytatja. Szenzációs szép 60 darab bécsi és párisi modell érkezett, melyek után női szalma és tagál kalapokat átvarr és a legszebb divatszínekre fest a Zrínyi Ilona­ u. 4. az udvarban. Férfi kalapok szakszerű átformálása. 3 * Czóbel Mink­a­ ­>A nyirfa lombok­ költője Anarcsan szü­letett s ma már az irodalom Pantheonjában lakik. A szabolcsi ősi föld e gyönyörű hajtása mely már bimbó korában is pazar s­ineket szórt a nyírség rőt homokjára, de sohase saj­nálta,­ hisz szülőföldjének és drága magyar népének adta. Mikor Jókai és Justh Zsigmond kézen fogták és bevezették a magyar irodalomba, attól kezdve Czóbel Minka pályája folytono­san ragyogóban van és nagy fényiveléssel szökken magasabbról—magasabbra. Mind produktivitásra, mind minőségre Czóbel Minka a legkiválóbb költőnőnk, mondja róla Ferenczy Zoltán és méltán,, mert finom árnyalatú megfigyelései,, a részletekig menő apró dalai,, a művészetének gyöngyei. Nagy téma változatosság, női, hárfaszer­ű nyelvmuzsika,­ csillagfény, esthomály, a sza­bolcsi, föld illatos melege : jellemzik köl­tészetét. Természeti képei megkapóak,, a Nyír­ségnek sajátos színeinek ecsetelése mindig gazdag és igaz. — A csüggedés, a lemondás kétség és remény­, boldog és bánatos szere­lem színárnyalatai váltakoznak dalaiban s nemcsak a lírában,, de az elbeszélésekben is mester. A folyó hó 25-én rendezendő irodalmi ünnepen Lőrinczy Györggyel együtt méltán ünnepli a Bessenyei Kör lelkes közönsége az anarcsi magányából közénk érkező nagy költőnőt. HIREX Kis Naptár. Március 18. Szombat. Kath. Jer. Ciril. Prot Sándor. Izr. S. Ki. Th. Apolló-mozgó: Sándor Mátyás III Kisérőfilm: Joe Martin mint fő­pincér, főszerepben Jack a csoda­szombaton és vasárnap 5, 7 és fél 4, 5, 7 és 9 órakor.) Diadal-mozgó: Tarzan boszúja, dzsungel történet 7 felvonásban A nyirfa lombok­ költője Anarcson szü­ 9 órakor.) Városi Színház Mozgó: A londoni rém, izgalmas kalandorfilm (6 és 9 órakor.) Modern Kabaré: Új műsor kezdete este 9 órakor. Akarnokoknak nevezték el borzalmasan rossz magyarsággal, azokat a mindenáron és mindenen át az élre furakod­ókat, akikben az önérzet mérges da­ganattá nőtt. Fordulóban van a szelek irá­nya, politikai és társadalmi újrakezdés előtt vagyunk és ily tájban, mint meleg napfényre a pille, ábrándjaik tarka szárnyán a magasba rajzanak a kisebb-nagyobb akarnokok. A vi­lág, az élet minden vonala feléjük fut és énjökben találkozik, ők érzik a létezés köz­pontjukba magukat. Ha megszólalnak, a téma saját maguk, ha tesznek, ez önzetlenül soha sincsen másért. Az embereken nem a szivet, hanem a vállat keresik, amelyre föl­kapaszkodván, mindeneknél­­ magasabban álljanak. A zsebtolvajoktól óvakodtató feliratok védenek, de zsebébe nyúl az is, aki mézelt mázos szóval barátságod csalja ki, hogy e­ e tnek az értéknek aranyán kis céljait vásárolja meg. Látatlanban is lássuk tehát, és lássuk kiváltképpen nagy idők küszöbén, a figyel­meztető táblát: Óvakodjunk az akarnokok­tól! — Halálozás. Herczegh Károly nyűg­ pénzügyőri felügyelő 67 éves korában el­hunyt. Temetése szombaton délután 3 óra­ikor lesz a Buza­ tér 2. szám alatti gyászház­ból

Next