Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-15 / 11. szám
I HÍM MMWII | I JsfYÍRYlDélC. Nyíregyháiát nem kell tartani a spanyolnáthától. Az influenza esetek száma nem mutat feltűnő növekedést Nyíregyháza, január 14- — A Nyirvidék tudósítójától-Az 1918- és a további évek járványszerűen fellépett és influenza eseteinek emléke pusztin élénk emlékezés tárgya- Nem még csoda, hogyha a közeli hetekben fellépett járvány hírére idegesség fogta el az embereket, de az már csodálni való, hogy komoly orgánumok is túlozták a veszélyt és nyugtalanították amúgy is érzékeny közönségünket. Napról-napra közlemények jelentek meg a olyan spanyolnátha terjedéséről, mintha az valamely árvízhez hasonlóan napról-napra pontosan megmérhető sebességgel terjedne nyugatról felénk, kelet felé .Szerencsére már cáfolatok is jelentek meg és a legilletékesebb orvosi körök által kiadott hivatalos jelentések állapítják meg, hogy a spanyol influenzának nevezett veszedelmes járvány nem is nyugat-keleti irányban terjed, hanem vonulási iránya északi elhajlással a skandináv államok felé mutat így nekünk nincs mit tartanunk a spanyolnátha közeli veszedelmétől-Munkatársunk érdeklődött a városi orvosi hivatalban, ahol dr. Konthy Gyula ügyvezető orvos megnyugtató felvilágosításokat adott az infleunzajárvány nyíregyházi eseteiről. A főorvos kijelentette, hogy Nyíregyházán semmivel sincs több influenzás eset, mint amennyi más téli hónapokban rendesen lenni szokott- Az, hogy valamelyik esetben is az úgynevezett spanyolnátha volna felismerhető, semmiféle konkrét adat nem mu?tatja- Influenzával kapcsolatosan haláleset sem fordult eddig még elő- A főorvos is hangsúlyozta, hogy a spanyol járvány haladási iránya megkerüli országunkat és az északi országokat fenyegeti inkább Az orvosi hivatalban szerzet megnyugtató információnk után nagyobb bátorsággal olvassuk a spanyol nátháról mostanában megjelent közleményeket, amelyek a közönség elrémítésére alkalmasak, de nem segítik elő a védekezést. Az izgatott, ijedt lelkiállapot, a betegségtől való túlzott félelem még fogékonyabbá teszi a szervezetet a betegségekkel szemben. Ezért a szükséges óvatossággal, de félelem nélkül fogadjuk a betegségről szóló hírt és egyszerű, bár súlyos tünetekkel járó influenza esetén ne gondoljunk mindjárt a spanyol járványra. Egyébként most még inkább mint máskor, szükséges, hogy azonnal orvoshoz forduljunk, mert a kellő időben nyújtott orvosi segítség meg tudja akadályozni a betegség elfajulását. Flastromot keresnek a sebre bizonyos körök, amelyeknek nagyon fáj Andrássy Gyulának felsőházból történt kibuktatása. Ha a meggondoljuk, hogy ennél a kibuktatásnál mágnások, tehát Andrássy Gyula osztályához szavaztak és pedig titkosan tartozol bizony, fájhat is a csúfos bukás. Megütjük azt is, hogy ő maga és néhány elvbarátja, köztük elsősorban Pallavicini György őrgróf magyarázatot próbálnak keresni a kudarcra. A baj azonban ott van, hogy a magyarázatot nem ott keresik, ahol az megtalálható, hanem egyrészről Andrássy olyan nyilatkozatot tesz, amelyek a szívós makacsság köpönyegébe takarják a fájó sebet s kijelenti, hogy a politikai életkor kiüldözni őt nem lehet, mert oda kapcsolja «mérhetetlen hazaszeretete és kötelességtudása». Másrészről iallavicini György Andrássy kibukásának okát abban keresi, hogy az arisztokraták megszegték az előzőleg kötött kompromisszumot, de ugyanakkor, amikor ezt kijelenti, pár sorral előbb elárulja azt is, hogy a főnemesek többségének régen elhatározott szándéka volt Andrássy Gyula kibuktatása . Bár szilárd meggyőződésünk szerint a nemes grófnak nem a legerősebb oldala a logika, mégis megkérdezzük, hogy lehet valaki olyan, hogy egyik szavával agyonüti a másikat? Mert ha egyszer a főnemeseknek tényleg az volt a szándékuk, hogy kibuktatják Andrássy Gyulát, akkor bizonyára nem voltak hajlandók kompromisszumra lépni s igy nem is szeghettek meg semmit sem. Ez a kis kisiklás azonban nem zavarja Pallavicinit, hogy szokásához hiven a kockázatos állitások teréről, a kockázatos támadások terére ne csapjon át. Bizonyos tényezőkről azt mondja, hogy meg van bennük a törekvés a függőben levő alkotmányjogi kérdések puccsszerű megoldására. Kénytelenek vagyunk ismét egy kérdést felvetni: mikor tapasztalta Bethlen István grófról — akire nyilván elsősorban céloz ez az állítás, — hogy valaha is valamit nem alkotmányosan, hanem puccsszerűen oldott volna meg? Kik voltak azok, akik a királykérdést kétszer is puccsszerűen akarták megoldani, nem törődve a fenyegető általános európai konstellációval, nem törődve a könnyelműen kockára dobott haza sorsával? Kik voltak azok, akik a Szerencsétlen frankügy idején puccsszerűleg igyekeztek a Bethlen-kormányt megbuktatni s e törekvésükben olyan terekre tévedtek, amelyek nagyon veszedelmes közelségben vannak a hazaárulás mesgyéivel? Mindezekre a kérdésekre mi nem felelünk, mert a felelet megadta a nemzet, megadták a főrendek akkor, amikor sem Andrássy Gyulát, sem Pallavicini Györgyöt nem óhajtották sem az országgyűlésen, sem a főrendiházban maguk között látni. Ez az egyöntetű ténymegnyilvánulás tulajdonképen felment bennünket minden további diskussziótól, hiszen olyan helyekről kapták meg politikájuknak és törekvéseiknek méltó bírálatát, amely a legjobban fájhat nekik. Andrássy és Pallavicini, mikor kibuktak a képviselőválasztásokon, még vigasztalhatták magukat azzal, hogy ez erőszak műve volt, de mit szólnak most, amikor saját osztályuk tagjai mondtak a felsőházi tagválasztáson, illetőleg jelölésen ilyen súlyos kritikát a működésükről? a legutóbbi népszámlálás eredménye. 1920 ban 7,980,143 ember lakott területén. Csonkamagyarország A Központi Statisztikai Hivatal kiadásában most jelent meg az 1920- évi népszámlálás 3. és együttes kötete. A statisztikai kötet végső summázata szerint Csonka-Magyarország területén 1920-ban 7.980.143 ember lakott, ezek közül 240.180 a háztulajdonosok száma, 565-423 a földbirtokosok, 24.456 a földbérlők száma, se háza, se házrésze, se földje nincsen 6.722.140 embernek. Foglalkozási ág szerint így oszlik meg a népesség: őstermeléssel foglalkozik 4,422-265 ember, ezek közül 2259 a nagybirtokosok, 553.817 a törpebirtokosok, 1,528-589 a mezőgazdasági munkások száma Az önálló iparosok száma 667.240, ezek között a legnagyobb a cipészek és csizmadiák száma, akiknek serege 116-707 emberből áll, a szabók és varrónők száma 90.107. Az ipari segédszemélyzet 828-892. Kereskedelemmel és száma hitellel 400-205 ember foglalkozik, polgári és egyházi közszolgálatból és szabadfoglalkozásból él 372.166 ember A kereső férfiak száma 2,625.099, az eltartott férfiak száma 1,245.805 Nagyon érdekes a kereső nők statisztikája, amely szerint 1,127.615 kereső nő van összesen országon mig az eltartott Magyarnőknek a száma 2,981 625. Az állami tisztviselők száma 1920-ban 14.328 volt, a birák száma 1665, az érsekek, püspökök, kanonokok és apátok száma 157 és 403 szerzetest, 2162 apácát fel az 1920 -évi statisztika. tüntet A nyugdíjas tisztviselők száma 11 876, az egyéb nyugdíjasok száma 19 541 férfi és 27.420 nő, hadisegélyt, rokkantsági díjat élvez 1613 férfi és 2404 nő A statisztikai könyv még akár borcigányokat is igyekezett összeírni és adatai szerint 177 férfiből és 323 nőből áll a kóborcigányok társasága- Verekedés közben eltörték két oldalbordáját. Nyíregyháza, január Nyirvidék tudósítójától. 14 — A A Piricse község határában lévő Mandel tanyán súlyos sérüléssel végződő verekedés volt- A verekedők: Csintalan Sándor és Lőrincz 1927 január 15. György munka közben szólalkoztak a össze. Akácfát vágtak és Csintalan verekedés izgalmában egy 180 cm. hosszú és 5 cm. vastag akáckarót minden erejéből Lőrincz felé vágott. A hatalmas ütés nagyon súlyosan megsértette volna Lőrinczet, de egy társa még idejében elkapta, ugy, hogy az ütés mást talált el. Az áldozat egy békésen dolgozó munkás, Dankó László volt, akinek a hatalmas karó betörte két oldalbordáját. Dankót dr. Bella nyírbátori orvos vette kezelésbe, a csendőrség pedig megindította az eljárást Csintalan ellen súlyos testi sértés büntette miatt. Rózsahegyi Kálmán wvuwt*. ia »». unokahuga kozmetikai intézetet nyitott Nyíregyházán. (A Nyirvidék tudósítójától.) — Mennyi tragédiát okozott már egy anyajegy, vagy egy kellemetlen zsírdaganat. Mennyi illúzió foszlott semmivé egy elhízott nő elvesztett karcsúsága miatt. Sok, sok tragikus élet szenvedéseinek voltak bölcsői szépséghibák, amik, ha volna, a megváltás örömét eltűntek mosolyogná az a sok arc, amelyen a szenvedés fájdalma ült, hatalmas orra megölt egy Cyrano szerelmet és rombadöntött egy ember életet. Cyrano, ha ma élne, elmenne egy gyógyplasztikai intézetbe és Rozánnak ragyogó arccal mesélné el nagyszerű szerelmét. A tökéletesedő ember látta, hogy kiküszöbölje a szükséges természet hibáit. Ma már az ilyen szépséghibák tragédiával nem kisértenek, mert egy pár kozmetikai kezelés után nyom nélkül eltűnnek.Működnek a villanyos massage gépek, eltűnnek a ráncok, a helyi fogyasztás hatása alatt karcsúbb lesz a derék és az illedelmes toka eltűnik. Tíz nap, mint álarc hullik le a régi arcbőr és helyette üdés, fiatalon ragyog a friss bőr. Nyíregyháza sem maradhatott el a mai idők követelményeitől. Rózsahegyi Kálmán unokahuga kozmetikai intézetet nyitott Nyíregyházán és Kossuth utcán be szépségápoló intézetet. rendezte Bordófalu, disztingvált szalonban fogad. Ragyogó tisztaság mindenütt, a falon Rózsahegyi Kálmánnak, a Nemzeti Színház hatalmas művészének jól sikerült fotográfiája függ. Kellemes megjelenésű hölgy, okos szavai következetesen világosítanak fel a modern kozmetikai gépek rendeltetéseiről. Stílszerűen illik bele Rózsahegyi Kuga ebbe a szalonba. Első kérdésem: Mikor találkozott Rózsahegyi Kálmánnal? — HÍS2 együtt jöttünk haza, mikor ő Amerikából visszajött, hozzá szállottam Párisban. Kálmán bácsi nagyon aranyos ember, Amerikában nagyon nagy sikerei voltak. — Hát Páris? — Szédületes város, a villamos transparensek szikrázó játékai nagyon széppé teszik Páris éjszakáját. A nők roppant elegánsak és értenek a szépségük javításához. Ugyan nem valami nagy ügyesség kell hozzá, mert nagyszerű kozmetikai intézetek vannak Párisban. Strauss világhírű zenéje Szombaton, január hó 15-én, — Utolsó előtti előadás! Tóth Boriska jutalomjátéka; Cigánybáró