Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)
1929-05-29 / 120. szám
6 JNIVfRVIDÉK. Brogly József előadása a közigazgatási tanfolyamon (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Brogly József, a Jegyzők Országos Árvaházi Egyesületének főigazgatója f. hó 25-én nagyszabású előadást tartott a nyíregyházi községi közigazgatási tanfolyam hallgató előtt a magyar jegyző hivatásáról, küldetéséről és a jegyzőtársadalom szociális intézményeiről. Dr. Mikecz László árvaszéki elnök, a tanfolyam h. igazgatójának bevezető szavai után, az előadói kar és a hallgatók együttese előtt tartotta meg Broghy József előadását, melyben először a értékes közigazgatási pálya nehéz, rögös útjáról s a magyar jegyző nagyfontosságú missziójáról szólott. A jegyzői hivatásért való lelkesedést, rajongást, a trianoni igazságtalanság ellen soha meg nem szűnő propagandát, a falu népének szeretetét, mint hivatásából folyó kötelességet ajánlotta ifjú kartársainak figyelmébe — útravalóul. Majd a Községi és Körjegyzők Országos Egyesületében való kari tömörülés és a Jegyzők Országos Árvaház Egyesülete támogatásának fontosságáról emlékezett meg. Végül az irredentizmusért mindent feláldozni kész, bátor, odaadó munkára hivta fel a hallgatókat, mint a magyar falvak közeljövőbeni jegyzőit, hogy legyenek künn a faluban az ország végváraiban a revizió gondolatának apostolai s mindnyájunk nemzete álmának , Nagymagyarország feltámadásának hivatott előmozdítói. A magas nívójú előadásért Dr. Mikecz László h. igazgató mondott Broghy József főigazgatónak köszönetet, aki a hallgatók lelkes éljenzése közben vett bucsut a közigazgatási tanfolyamtól. gyar királyi hadirokkant az állami művégtaggyárat, otthont, s a budapesti állami tüdőbeteg gyógyintézetet, az angyalföldi állami elme és ideggyógyintézetet, a gyulai áll. kórházat, a deszki tüdőbajos gyermekek gondozó intézetét, a mátrafüredi monumentális nyokban épült tüdőgondozót, az<z a budapesti Madarász utcai csecsemőkórházat, a győri Szentháromság kórházat, a szombathelyi kórház építkezését és végül a szekszárdi új kórházat. Ha elgondoljuk, hogy mindezek az óriási jelentőségű beruházások alig néhány esztendő alatt készültek, olyan időkben, arcúkor a magyar nemzet életereje a legnagyobb próbára volt téve, akkor legnagyobb elismeréssel lehetünk aziránt az alkotó tevékenység iránt, amelyet D. Vass József népjóléti miniszter és hűséges munkatársa Dr. Dréhr Imre államtitkár ezen a téren kifejtettek. Könyvismertetés Dréhr államtitkár könyve a népjóléti és munkaügyi beruházásokról Tartalmilag érdekes és külső kiállításában nívós könyv hagyta el a sajtót. A könyvet »Népjóléti és munkaügyi beruházások« címmel Dr. Dréhr Imre államtitkár írta, amelyben pontos és részletes ismertetését adja annak a nagyarányú munkának, amelyet a népjóléti és munkaügyi minisztérium az utóbbi években véghez vitt. könyv a statisztikai adatok részletes ismertetésén kívül az egyes épületek és intézmények fényképfelvételeit is bemutatja. Így láthatjuk a budapesti Pongrác-úti lakótelepet, a Juranicsutcai lakótelepet, a vári, a Márvány-utcai, Bethlen-ud-Visegrádi-utcai, Ráday-utcai, Sziget-utcai, Kinizsi-utcai állami lakóházakat, a miskolci, győri, zalaegerszegi városi építkezéseket, a budapesti Országos Közegészségügyi s annak berendezését, a Intézetet gödöllői »Egészségházat«, az állami kútfúró munkálatait, a budapesti Társadalomegészségügyi Intézet és múzeum épületét és berendezését, a salgótarjáni védőnői irodát, a gróf Apponyi Albert anyaotthont, a szolnoki, debreceni, anya és csecsemővédő intézetet, a bicskei anyaotthont és árvaház épületét, a budapesti állami gyermekmenhelyet, a miskolci, gyulai áll. gyermekmenhelyeket, a kisvelencei tbc-és gyermekek erdei fáját, a visegrádi és zamárdi iskoüdülőket, 3. budapesti átmeneti leányotthont, a szentendrei Dr. Vass József inasotthont, a bajai katholikus tanoncinternátust, az egri katholikus legényegyletet, a ma Megindultak a nyíregyházi ipari gazdasági és közművelődési kiállítás előkészítési munkálatai (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A KIOSZ által tervezett iparigazdasági és közművelődési kiállítás előkészítési munkálatai már megindultak és a legszélesebb mederben folynak. A kiállítás egész Nyíregyháza és Szabolcs vármegye ipari, gazdasági és kulturális helyzetének modern szemléltető képe lesz és előreláthatólag nagy feklődést fog kelteni nemcsak éra Tiszántúlon, hanem az egész országban. A rendezőség azt tervezi, hogy a kiállítást olyan arányokban váltsa valóra, mint amilyen a centennáriumi kiállítás volt. Ha tekintetbe vesszük, hogy a kiállítás sikerén Nyíregyháza város és Szabolcs vármegye társadalmának legszámottevőbb tényezői fáradoznak, úgy a rendezőségnek ez a terve minden bizonnyal sikerülni fog. A kiállítás ez év augusztus 3-tól 11 -ig fog tartani. Érdeklődők forduljanak a kiállítási irodához (Nemzeti Hitelintézet, Telefon 208.; | 1929. május 29. Mezőgazdaság a mezőgazdasági termelés gazdaságosabbá tételéről! Irta: Máthé László járási m. kir. gazdasági felügyelő 11. A mezőgazdaság trágyaszükségletének fedezéséről lévén szó azt hiszem a szarvasmarhán kivül más állatfajtára kitérni felesleges, mert hogy a csikó önmaga árát kétszer, megeszi, míg eladó sorba kerül ^zt gazdatársaim állítják, a sertés értékesítése pedig amióta csak nagyban tenyésztik, mindig igen erősen ki volt téve az árhullámzásnak. Bizonyos, hogy a szarvasmarha volt mindig az állattenyésztésnek legszolidabb és legbiztosabban értékesíthető ága. Ha a mai gazdasági viszonyok között vizsgáljuk a szarvasmarha tenyésztés irányait jövedelmezőség szempontjából, feltétlenül rá kell jönnünk arra, hogy a szarvasmarha tenyésztés legkifizetődőbb módja az, amelyik a borjúnevelés mellett a tejhozamra fekteti a súlyt, ott, ahol ennek a takarmány termelési viszonyok megfelelnek és a tejtermékek értékesítési lehetősége biztosítva van. Szabolcs vármegyében ma már nemcsak az első, de a második feltétel is adva van. A Szabolcsvármegyei Központi Tejszövetkezet megalakulása óta kizárólag a gazdától függ, hogy a szarvasmarhatenyésztésnek ezt az irányát a maga jól felfogott érdekében kihasználja. Természetes azonban, hogy a gazdának az eddig szokásos takarmányozásán változtatni kell, igyekeznie kell jól tejelő egyedekre szert tenni, melyek a magas tejelőképességükkel a jobb takarmányozást meg is hálálják, mert a kevés tejet adó tehén igen drágán termel akkor is,, ha ennek nem az egyedi tulajdonság az oka, hanem a elégtelen volta. A mai takarmányviszonyok között csak az a tehén tartható haszonnal, amelyik évi 300 tejelésű napon át átlag 9 liter tejet ad. Ennek elérésére azonban, hacsak különösen kiváló tejelő egyedről nincs szó, kisgazdáink jelenlegi takarmányozási módszere mellett, majdnem kizártnak tekinthető. Bizonyosra vehető az is, hogy igen sok olyan tehén van vármegyénkben, amelyik megfelelő takarmányozás mellett nem csak a fenti átlagot érné el, hanem ennél jóval többet is produkálna. Sajnos a gazda legtöbb esetben azzal vél megtakarítást elérni, ha teheneit gyengén takarmányozza. Pedig az újabb kutatások útján nyert tapasztalatok igazolják, hogy a gazda e tekintetben saját anyagi hátrányára igen nagyot téved, mert az állat a takarmánynak egy részét kizárólag életének fentartására használja el és csak az ezen felül etetett mennyiséget tudja termelés céljaira fordítani. Ma már biztosan tudjuk, hogy pld. a nálunk szokásos takarmányozáson felül, mely kb. 4—6 liter tej termelésére képesíti az állatot, minden további liter tej előállításához 40 deka abrak pótlék kell, ez az abrak azonban nem burgonya, mert a ez nem abrak, mint ahogy nálunk burgonyát megtisztelik, hanem ez is a vizenyős tömegtakarmányok közé tartozik. A tengeridara, az árpadara, a korpa és a rendkívül fehérjedús. olajpogácsa azok az iányok, melyek mint abraktakarabrakpótlékok jöhetnek számításba. Ezekről az abraktakarmányokról is rendkívül célszerű keveréket előállítani. Természetes azonban, hogy a tehenek tejelő képessége egyedi tulajdonság lévén, a gazdára hárul, az a feladat, hogy ezt az abrakpótlék adagjának fokozatos emelésével megállapítsa. A fent elmondottak alapján világosan következtethető, hogy a szarvasmarha tenyésztésnek az az iránya,, amelyik a borjú nevelés mellett, Mészhomokté kiváló szilárdságban, kiváló minőségben gyárt és ajánl nagy- és kisméretben 1 óni gyártelep és Mezőgazdasági R.-T. Nyírbátor. A Tiszántúl legnagyobb téglagyára 1868 -25