Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1940 (8. évfolyam, 99-146. szám)

1940-05-01 / 99. szám

Ára 10 fillér msmmmmm S8»»i’jk«ixt6rség és kiadóhivatal: Bethlen­ utca 1, 1 pa i ÍTl­f Ai NAPI S HP & Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P» Ecstat&karéki csekkszám: 47.139. Telefon: 77. ■ ÜLI 1 il­MI HMr l&rMr Köztisztviselőknek 20%-os engedmény. Van-e drágaság Érthető feltűnést keltett az utóbbi időben szórványosan előfordult né­hány sztrájkmozgalom, amely rend­kívüli időkben kétségkívül rend­kí­vüli károkat okozott volna mind a te­rme­lésnek, mind a munkásságnak, ha az illetékes körök tapintatos, vagy ha kellett, erélyes közbelépése a jogos érdekeket összhangba nem hozza. A munkaviszályokkal kap­csolatban, gyakran esik említés drá­gaságról és munkabérekről s ezért fontosnak tartjuk, hogy a közvéle­mény tisztán lásson e nagyjelentő­ségű kérdésekben. Mindeneke­lőtt tisztázni kell tehát azt a kérdést, hogy van-e drágaság és hogy célsze­rű volna-e manapság a munkabérek általános emelkedését elősegíteni. Sokak fülében talán különösen hangzik a megállapítás: drágaság nincs. Nincs drágaság ugyanis Ma­gyarországon olyan értelemben, mint a legtöbb külállamban. Az eu­rópai háború kitörése óta ugyanis csaknem mindenütt erős ütemben emelkedtek az árak. E­z érthető, hi­szen sok ipari nyersanyag beszer­zése csak nagy áldozat árán történ­hetik és számos ország komoly élel­mi­szerhiányban­ is szenved. Ezzel magyarázható a­z, hogy vannak nyu­gateurópai államok, amelyekben háború óta a létfenntartás költségei a negyven—ötven százalékkal drágul­tak, sőt ,még a ke­let európai semle­ges­ agrár­állam­okban­ is napirenden van a tizenöt—húsz százalékos ár­emelkedés.­­Magyarországon ezzel szemben a létfenntartás általános árszínvonala pontosan megegyezik az 1938. évivel és a tavalyi bőtermé­­sű esztendőhöz viszonyítva is alig magasabb négy-öt százalékkal.­­Vitathatatlan, hogy a szigorú tél több tekintetben is nagy nehézsége­ket okozott s átmenetileg a fűtési és az élelmezési költségek ennél na­gyobb mértékben emelkedtek. De lényegében véve itt csak átmeneti jelenségről van szó, amely a tavaszi idő beálltával megszűnik s így azt kell mondanunk, hogy az átmeneti kisebb ingadozástól eltekintve, drágulás némi jelentős és nem is a tartós. A másik kérdés már most az, hogy valjon érdekében áll-e a dol­gozó széles nép­rétegeknek az, hogy a munkabéreket azonnal hozzáállít­sák a pillanatnyi áringadozáshoz. A válasz erre is tagadó,­­mert a fix­ fize­tések az árak emelkedését amúgy is­­ csak későbben követik. Ez gazdasá­gi törvényszerűség, amelyből az kö­vetkezik, hogy az általános áremel­kedésnek kárát elsősoriba­n­ a fix fizetéses munkás és tisztviselő réteg volna kénytelen viselni. A felületes megítélés szerint a pengőben és fil­lérben kifejezett bérjavítás megja­vítja a munkás helyzetét Az élet ta­pasztalati törvénye azonban azt mu­tatja, hogy általános és nagymérvű A magyar királyi ban jelentette a Bessenyei Megírta a Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, hogy szombaton délután 3 órakor ,mély kegyelettel, ünnepélyes keretek között helyezik el a nyír­­egyházi Északi-temetőben készült ideiglenes sírboltba­n Bessenyei Györgynek, Szabolcs vármegye nagy testőríző fiának hazaszállított ham­vait. Az ünnepségen közreműködik testőrség távirat­be részvételét ünnepségen Városi Dalárda és az ünnepi beszé­det S­z­ok­ol r Pál polgá­rmes­t­e­r mondja. Ma délelőtt a polgármesternek a m. kir. testőrség parancsnoka táv­iratban jelentette be, hogy Besse­nyei hamvainak elhantolási ünnep­ségén a királyi testőrséget két testőr tiszt és négy testőr altiszt képviseli. a A magyar-jugoszláv viszony mérlegelési szony fejlődött ki s arra törekszik Belgrádból jelentik. A Zágrábban megjelenő i Hrvatski Dennik buda­pesti tudósítója hosszabb cikket közöl a magyar-jugoszláv viszony alakulásáról. Rámutat a lap arra, hogy egyes külföldi lapokban olyan hírek jelenn­ek meg, mintha Magyar­­ország csak az alkalmas pillanatot várná Jugoszlávia megtámadására. •A kp ezután megállapítja, hogy Magyarország nem pillanatnyi op­portunizmusból keresi Jugoszlávia barátságát. Magyarország és Jugo­szlávia között spontán baráti vi­m­indkét állam, hogy ez a viszony minél szívélyesebb legyen. A két állam biztonságát és nyugalmát közöttük levő baráti határok bizto­­­sítják. A lap ezután rámutat arra, hogy a két ország közötti baráti közeledés­nek a legerősebb harcosa és támo­gatója a kormányzó, akinek szemé­lye is garancia arra, hogy a fennálló viszony még barátságosabbá fejlőd­jék. (MTI.) Csáky beszédét élénk figyelemmel kísérte a külföldi sajtó Rómából jelentik: A római és mi­lánói lapok mai száma bő terjede­lemben foglalkozik Csáky István gróf külügyminiszter tegnapi felső­házi beszédével. A Popolo di Roma arról ír, hogy a beszéd intelem volt azok ellen a szlovákok ellen, akik a magyarság ellen manóvíiróznak. Bő kivonatban ismertetik Csáky beszédét az angol lapok is. Rámutat­nak arra, hogy a Szlovákiá­ban élő magyarság üldözései miatt a magya­rok kezdik elveszíteni türelmüket. A Daily Mail­­ szerint Csáky be­széde határozott és­ erélyes figyel­meztetés volt Szlovákia felé, hogy szüntesse be a magyarság üldözését. (MTI.) A nyugati hatalmak álhír­­offenzivája Rómából jelenti a Stefani Iroda­­ Ivákián át támadást intéz Románia diplomáciai levelezője, Londoni je­­j ellen. Magyarország ebben a harcban lemtések alapján megállapítható, teljes passzivitásban maradna, hogy a nyugati hatalmak újabb ál­ i­ír-oififenzivát indítottak azzal a cél­lal, hogy a Balkán -államok és a Du­ma­ mellékének békéjét feldúlják. — Olaszországban a leghatározottab­ban állást foglaltak ez ellen az off­­ifenziva ellen. Néhány nap óta az a hír röppent szárnyra, hogy Németország Szlo­Arról is írnak a nyugati hatatlanok lapjai, hogy Németország Karinthdá­­bam nagyo­bb csapat­test­eket vont össze. Törökország és Románia nagy aggodalomma­l figyeli ezeket a ké­szülődéseket s Olaszország fellépé­sét várják. lAzt is írják ezek a lapok, hogy Ol­aszország Albán­ián át offenzívát drágulás esetén hiába kap a munkás­­ lent­ős­ emelése azonban feltétlenül több bért, ha kevesebbet tud rajta • általános és nagymérvű drágulást •Vásárolni. A bérek általános és jó­ | okozna. indít Jugoszlávia ellen. Már arról­ is tudnak, hogy gépesített olasz oszta­gok állanak menetkészen. A hírek közlése után megállapítja az olasz sajtó, hogy mindezeknek a híreknek semmiféle alapjuk sincs. A demokrata államoknak nincs más céljuk ezekkel, minthogy zavart keltsenek a Balkánon. Németország és Olaszország nem egy ízben a leg­határozottabban kijelentették, hogy érdekükben áll az, hogy a Balkánon béke legyen. (MTI.) Anglia válsága Newyorkból jelentik. A Newyork Tribün mai száma Anglia helyzeté­vel foglalkozik s megállapítja, hogy a történelem során Anglia sohasem volt olyan válságos­ helyzetben, mint ma. (MTI.) ­ I Teleky Mihály kárpátaljai utja Nagyszőlősről jelentik. Teleky Mihál­y gróf földművelésügyi mi­niszter az éjszaka hosszabb útra in­dult a Kárpátaljára. A miniszter először a Tarac vidékét, maj­d a Ti­sza völgyét szemléli meg. Útja so­rán megtekinti az állami fűrésztele­­peket és fakitermelő, feldolgozó üzemeket. A miniszter azt szeretné az útja során megismerni, hogy mi­lyen formában lehetne a termelést­ még jobban fokozni. (MTI.) íz angol csapatok visszavonu­lásáról írnak a londoni lapok­ ­ Az angol lapok közül több lap kiemeli, hogy a norvég hadjárat vál­ságos szakaszhoz érkezett el. A Ti­mes ezt a címet adja cikkének: „Visszavonulás Trondhjemnél“ és kifejti, hogy bár még angol részről hivatalosan nem erősítették meg, min­den percben bekö­vetkezhetik az angol haderő kudarccal egyet jelen­tő visszavonulása. Az a terv, hogy a­ Trondhjem és Oslo között küzdő német csapatok találkozását elvág­ják és bekerítsék, meghiúsult s most az ott küzdő angol csapatot fe­nyegeti az utóbbi veszély. A Szö­vetséges csapatok számára nem ma­radhat más feladat, minthogy meg­vessék lábukat a jelenlegi helyükön is megakadályozzák a német csapa­toknak északi irányába történő elő­nyomulásukat. Nagybritannia népe — írja a Daily Telegraph — a bal­sikerek ellenére i­s szilárdan kitart a háború végig küzdés mellett. Megvonták a posta szállítás jogát egy párisi magyar laptól A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Párisban megjelenő Párisi Hírlap c. magyar nyelvű újságtól a m. kir. kereskedelemügyi miniszter a po­sta szállítási jogát megvonta.

Next