Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-01 / 224. szám

Ara­ló fillér Nyíregyháza, 1941. október 1. C ** /V/V (Trianon 22) ix. évfolyam 224 2522­ *zám. Ull Iliim II ^i^fTWiiiMWHHffMíMMW-t^í'inwwrignTfiini S*zerkesztőség és kiadóhivatal: Bethl«a­iUca 1. ^OUTIRA! NAPILAP* Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. í c­atakaréki csekkszámla: 47.139, telefon: 77. , Az olaszok bekerítettek és meg­semmisítettek egy szovjet seregtestet Az olaszok fényes övezetlimiet arat­tak a kietett harctéren­. A Steffani r­észleti jelentésit közöl a í megsemmi­­sí­tően döntő csatárai, amelyet a len­dületesen támadó olasz csapatok vív­­tak k­i a Dnyepernél. A közlés sze­­­­rint az ollasz csapa­tok teljesen be­­kerítettek, majd megsemmisítettek egy szovjet seregtestet. Az ellan­ál­lá­s végső megtörése után az olaszok 7000 foglyot ejtetitek, a sebesültek és­­ hallottak száma rendkívüli nagy. A Dragepeir balpa­rtjain vívott csata így a vitéz olasz hadsereg­ ragyogó győzelm­ével ér­t véget. (MTI.) Angliában nagy lehangoltságot keltett a felajtő eredménnyel járó Földközi tengeri csata Gibraltárban minden óráiba­n vár­­ják a­zokat a súlyosan megsérült an­gol csatahajókat, amelyeket találatok értek a­z olaszokkal­ vívott Földközit tengeri csatáiban. A kikötő bejáratát éberen őrzik. A tengernagyi hivatal­ban és egész Angliában soha nem tapaszt­alható­­ levertség mutatkozik az angol hajóhad nagy veresége kö­­vetkeztében. Ez a vereség annál fáj­dalmasabb mert az angolok bosszús ból indították útnak erős egységei­ket a Földköz­i tenger keleti részébe, erthogy megtorolják az olasz tengeri erők ölni a gibraltári öbölben tett kell ilelmetlen látogatásukat. (MTI.) Amerika beteges izgalommal várja a németek támadásait és ejtőernyősök leszállásától fél A Poxpolo Di­ Roma „Beteges fan­tázia" címen, köz­li­­ newyork­i ,tudós,ú­tójának jelentését arról­ az ideg­esség­ről, amely az utóbbi napokban túl­pasiztallható az USA városaiba, kü­lönösen, pedig­­ Newyo­r­kba és Washingtonéban. Az amerikai képzet­let éa­n­z igatott állapotára jelemző, hogy a laipoik egyre-másra ,a német támadás eshetőségeit latolgatják. — Newyorkban elsötétítési és légiol­tiails­mi gyakorlatokat tartanak, mert azt hangoztatják, hogy a németek bombavetői háború esetén s­úlyos csa­pást akarnak mérnoi, Bostonra, News Yorkra és a többi m­aigyoibb városra. Valószínűnek tartják az amerikai la­pok azt is,­­hogy német ejtőernyősök igyekeznek ma­jd Amerikáiba leszál­l­lani. Súlyos aggályt kelt az is, hogy a közeli három hónapban az amerikai hadiiMszer­elési gy­árak­­ már csak szovjet és Anglia szármaira gyárta­­­nak, míig az amerikai hadseregnek ez alatt a három hónap alatt nem jut sem­mi saját gyáraikból. MTI.) Finnország vissza fogja állítani ősi határait A ifiinn lapok az Angliáinak h­a egy küldendő válasz közlése ellőtt hű ké­pét adják a ifinmek felfogásának.­­ Hangoztatják, hogy a bolsevista ámítás többé nem vezetheti félre a fiinn nemzetet. Finnmorszá­g jó­ tud­ja, kivel áll szemben. Anglia most a­ szovjet szorongatott helyzetében olyant követel Finnországtól, amit sohasem teljesíthet, mert a finneket a becsül­ét vezeti minden tettükben. Anglia hónapokon át szó nélkül türöl­te, hogy a fi­nn hadsereg­­ jóval túl­­haladt a régi határokom és cs­ak most van kifogása a finnek győzelmes előretörése elleni, amikor a szovjetem segíteni szeretne. De Finnország­­ miést nem áll meg, miig vissza nem állítja ősi történelmi és földrajzi ha­tárait. Ketótska^ália a filmnek ősi földj­e, ahol­­ mégi­s élnek a legrégibb finn ihag­yomárnyok. A fiinin öböl és a Laidoga-tó környéke ezer éves finnn élet szent­­ e­mlékieit őrzik. Amikor Finnország egyedüli harrcolb a Ibo­lses­viz­mus ellen, máir meg­muta­tta, ihoigy elszántt­an kész minden áldozatra; an­nál inkáb harcol ma, amikor tud­ja, hogy maigy hivatása a' keleti ibosse* •vista méteily elnfoijitása. Finnnoro­ziág érzi nagy kötelezettségét. almít­­ a ke­resz­tes­i hábo­rúban zajló részvétele szab meg és nagyon sajnálja, hogy Angliának fá­j az igazságos és becsüs­letes finmn­ügy védellme. Alapjában jól tudják Helsinkiben, hogy Angliát a Murmanszk vasút elvesztése bánt­ja valóban. (MTI.) A Magyar Vörös­ Kereszt országos gyűjtést indít október hó első napjaiban a harctéren megsebe­sült vagy megbetegedett homvédeink megseg­ítésérére. Az idei gyűjtésnek különös jelen­­tőséget a­d a­­ most dúló világháború* nak az a szakasza, amely a bolse­ v,izmussal való leszámolást céljo­zza, s ezért nn­agyon is közelről érint­i ben­nünket, magyarokat. Azt hisz­em, hogy a legtöbbünknek élénk emilés kerelél­en va­n az ú. n. 18-as szomo­­rú időknek az a része, amely a bol­­seviizmus jegyében folyt le, s amely ugyan Szabolcs vármegyének csiak kóstolót juttatott belőle dicső elmik­é­•kűt Kovács Istvánné vér­tanúsága résvén, de ami mégis elég volt ahhoz­, hoigy elvegye az ízét aminak a jó, nyugodt, vaigyobbbára s pollgáriasan megelége­­dett viliágnak, amit régi jó békei vi­lágn­ak szoktunk ne­vezini, s helyéibe ültesse az örökös rettegés és bizony­­talan­sság érzését il elkünk foeni. Hogy ez a­z örökös í rettegés és bi­zonytalkinsá­g érizté&e­l nem volt üres rémmlátás, hanem egy szörnyű való­­ságtól való félelem azt mi sem bizo­nyítja jobban, mint a né­m­et had­se­­reg által; orosz földön talált leletek, amelyek napnál világiasab­bak­­ bizo­nyítják hogy alig választott el ben­ münket a sors attól a­z időtől, ami­kor pusztulás, megkínzás, b­eöletés, m­egszenteb­b érzésieinknek és érzés­­einknek megbecstelenítése, sárba­ ti­prása let­t volna osztályrészünk. Má­r akkor, amikor a német nép vezére a világháború meg­indulás­ak­or megegyezett a bolseviki uralommal, s ennek a barátsági szerződésnek a megerősítéseként olyan kijelentések hangzottak el az ajkakb­ól, hogy korábbi ellenit­étek a nemzeti szocial­a­sizimus és a­ bolsevizmus között félre­értésen és meg­­ nem értésen alapul­­tak, de most egymásra talált ,a két nép és élettfor­mán­­, s ezentúl örök ba­rátságban éllik le­­ napjaikat, s egy­­más kölcsönös megsegítésével bizto­sítják egymást célj­aik elérés­ében, máir akk­or rettegve szemléltük ezt az előre nem sejtett barátságot, s egyetértést, kutattuk annak hátterét s e­lszörnyűködtünk a­nnak várható következményeitől­, mert éreztük annak a fonák voltát. Végre s ez év júliusának a végléin, lehullott ,a lepelt,, me­ly e természet­ellenes barátság mis­benlétét targaiolta, s mielőtt a m­iémiet nép elvesztette volna ütőerejét, mint az egyetlen Jies-zámalóisna kéipes i ha­tallom megindította a kíméletlen, ha>rs­cot a történieleminek ezzel a legször­nyűibb hatia­lmáv­­al szemben. A földrajjízi közelség, de meg a­ leli kiséigünknek a bollsevizmussa­l legtá­volabbi ell­emitéltes volta is minket is részesévé telt e­lennek a leszámolási­nak. Lehetnek ugyan közöttünk so­kan, akik szü­ksé­gteleninek i és Mesle­­gesinek vélik a leszámolásba való tetleges beavatlkozásunkat, s azzal vélik elin­tézhetni a dolgot, hogy­­­ vé­gezzék csak el a németek egyed­ül a b­olsevizimust, mi pedig elég, ha meg­ vádljuk határainkat." Lel­etnek ilye­nek is, csak nem tudom, ihogy a tus­dalmiatiság vagy a gyávaság­ beszél-e belőlük, mert bizonyára' 'nincsenek tiszában sem a rdánlk­i leselkedetit veszede­ mekikél, sem­ pedig .nincstel­niök­­ felvértezive e m­­eszedelmekkel szitimibein való kü­zdeliemre, s az eh­hez hozzátartozó áldozatosságra. önző lelkű emberek, akik az okos»­­sáig és furfaingi árlaircába öltözve má­sokkall akarják kikapartatni a geszs­ternyjét a tűiziből, vagy a küzdelem végének bizonytal­anulságát­ól rettegve mindkét o­ldali felé kívánjj­ák biztosí­tani a jövőjüket. Ügy véileim, shogy a józanul gon­­dolkodók előtt snem lehet kétséges az hogy a vé­gvesszély széléin állot­tunk és állunk, s hogy ezt a végve­­széllyt má­sként elhárítani: s nem lehet, mint im­egsz­üntetni laninaik okoz­ójáit, a b­­olsevizmust magát. Ennek a meg­szüntetéséin munkálkodni elemi­ kö> teíjessége miinidiaszoknak­, akiket ez a veszedelem érint. Küzdtetk­ ellene el­ső soriban is belső lelkiségünk k­iitoira­mállásával; már cs­ak az­ért is, mert a bolsevizmus nemcsak fegy­verrel, annyiagi ereijű veszed­elem, hanem er­kölccsi méreg is, amelyet nemcsak­­ fegyverrel, hanem erkölcsi erőkkel­ is lehetetlennné kel tennik­, s ezt m­agunk­­helyett más nem tudja elvégezni. S küzdeni­ ellene külső anyagi eszkö­­zökkel, mert azért hogy a­z utolsó napokban is győze­llmesen folyt to­váb­b a mám,ezek harca' a bollsevistas fromit ellen,, ne gon­dollja senki sem, hogy már túl vagyunk a veszélyem, hogy most már smink­et nem fenye­get veszedelem­, s hiszen a shairctér, már több, mint ezer kiiloiméterirre tá­vo­­lodo­tt, el tőlünk. Nem. A Shaind­éii itt van a közvetllen köztek­ünkbe­n­. Ne­m­csak azért, mert ,a távoliságot legyőz­­te a modern technik­a a motorb­an­ és repülőgépek­kal, hanem azért is, mert a shaircfcérre induló katOi­aáink innen indullanak el s a megsebesült s meg­betegedett honivédjeink i­ele térnek vissza. S mi­indketttőjükről nekünk kell gondoskodnunk. Nekiü­nk­kel fe­lfegytverezni őket a sikeres Ihai­cra, s a bajbajut­o ittságiak esetén nekünk, itthon mi a h­adio­ttakinak kell megsegíte­­nőnk őket. Az első feladatnak meg t­ud felállnii ,az állam, mint társadalm­­aink közös,siéglének képviselője, m­áso­d­ik fe­ladatthoz azonban szegény a ez a még mindig kapitalista társad­allmi berendezkedésű álam, amely ma is csikik az egyes eg­ylének anyagi­­ haszonlesésére van felépítve. Ar­ra azonban időnk nynlasan, hölgy erről a kérdésről vitatkozzunk, s a köteles­sé­g telijesítése egymásra tolljuki, mert a f­elladait n­agyszerűsége s időszerűs­sége adva vain, s benn­e éljü­nk s ezért

Next