Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 224-250. szám)
1941-10-01 / 224. szám
Araló fillér Nyíregyháza, 1941. október 1. C ** /V/V (Trianon 22) ix. évfolyam 224 2522 *zám. Ull Iliim II ^i^fTWiiiMWHHffMíMMW-t^í'inwwrignTfiini S*zerkesztőség és kiadóhivatal: Bethl«aiUca 1. ^OUTIRA! NAPILAP* Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. í catakaréki csekkszámla: 47.139, telefon: 77. , Az olaszok bekerítettek és megsemmisítettek egy szovjet seregtestet Az olaszok fényes övezetlimiet arattak a kietett harctéren. A Steffani részleti jelentésit közöl a í megsemmisítően döntő csatárai, amelyet a lendületesen támadó olasz csapatok vívtak ki a Dnyepernél. A közlés szerint az ollasz csapatok teljesen bekerítettek, majd megsemmisítettek egy szovjet seregtestet. Az ellanállás végső megtörése után az olaszok 7000 foglyot ejtetitek, a sebesültek és hallottak száma rendkívüli nagy. A Dragepeir balpartjain vívott csata így a vitéz olasz hadsereg ragyogó győzelmével ért véget. (MTI.) Angliában nagy lehangoltságot keltett a felajtő eredménnyel járó Földközi tengeri csata Gibraltárban minden óráiban várják azokat a súlyosan megsérült angol csatahajókat, amelyeket találatok értek az olaszokkal vívott Földközit tengeri csatáiban. A kikötő bejáratát éberen őrzik. A tengernagyi hivatalban és egész Angliában soha nem tapasztalható levertség mutatkozik az angol hajóhad nagy veresége következtében. Ez a vereség annál fájdalmasabb mert az angolok bosszús ból indították útnak erős egységeiket a Földközi tenger keleti részébe, erthogy megtorolják az olasz tengeri erők ölni a gibraltári öbölben tett kell ilelmetlen látogatásukat. (MTI.) Amerika beteges izgalommal várja a németek támadásait és ejtőernyősök leszállásától fél A Poxpolo Di Roma „Beteges fantázia" címen, közli newyorki ,tudós,útójának jelentését arról az idegességről, amely az utóbbi napokban túlpasiztallható az USA városaiba, különösen, pedig Newyorkba és Washingtonéban. Az amerikai képzetlet éanz igatott állapotára jelemző, hogy a laipoik egyre-másra ,a német támadás eshetőségeit latolgatják. — Newyorkban elsötétítési és légioltiailsmi gyakorlatokat tartanak, mert azt hangoztatják, hogy a németek bombavetői háború esetén súlyos csapást akarnak mérnoi, Bostonra, News Yorkra és a többi maigyoibb városra. Valószínűnek tartják az amerikai lapok azt is,hogy német ejtőernyősök igyekeznek majd Amerikáiba leszálllani. Súlyos aggályt kelt az is, hogy a közeli három hónapban az amerikai hadiiMszerelési gyárak már csak szovjet és Anglia szármaira gyártanak, míig az amerikai hadseregnek ez alatt a három hónap alatt nem jut semmi saját gyáraikból. MTI.) Finnország vissza fogja állítani ősi határait A ifiinn lapok az Angliáinak ha egy küldendő válasz közlése ellőtt hű képét adják a ifinmek felfogásának. Hangoztatják, hogy a bolsevista ámítás többé nem vezetheti félre a fiinn nemzetet. Finnmország jó tudja, kivel áll szemben. Anglia most a szovjet szorongatott helyzetében olyant követel Finnországtól, amit sohasem teljesíthet, mert a finneket a becsülét vezeti minden tettükben. Anglia hónapokon át szó nélkül türölte, hogy a finn hadsereg jóval túlhaladt a régi határokom és csak most van kifogása a finnek győzelmes előretörése elleni, amikor a szovjetem segíteni szeretne. De Finnország miést nem áll meg, miig vissza nem állítja ősi történelmi és földrajzi határait. Ketótska^ália a filmnek ősi földje, ahol mégis élnek a legrégibb finn ihagyomárnyok. A fiinin öböl és a Laidoga-tó környéke ezer éves finnn élet szent emlékieit őrzik. Amikor Finnország egyedüli harrcolb a Ibolsesvizmus ellen, máir megmutatta, ihoigy elszánttan kész minden áldozatra; annál inkáb harcol ma, amikor tudja, hogy maigy hivatása a' keleti ibosse* •vista méteily elnfoijitása. Finnnoroziág érzi nagy kötelezettségét. almít a keresztesi háborúban zajló részvétele szab meg és nagyon sajnálja, hogy Angliának fáj az igazságos és becsüsletes finmnügy védellme. Alapjában jól tudják Helsinkiben, hogy Angliát a Murmanszk vasút elvesztése bántja valóban. (MTI.) A Magyar Vörös Kereszt országos gyűjtést indít október hó első napjaiban a harctéren megsebesült vagy megbetegedett homvédeink megsegítésérére. Az idei gyűjtésnek különös jelentőséget ad a most dúló világháború* nak az a szakasza, amely a bolse v,izmussal való leszámolást céljozza, s ezért nnagyon is közelről érinti bennünket, magyarokat. Azt hiszem, hogy a legtöbbünknek élénk emilés kerelélen van az ú. n. 18-as szomorú időknek az a része, amely a bolseviizmus jegyében folyt le, s amely ugyan Szabolcs vármegyének csiak kóstolót juttatott belőle dicső elmiké•kűt Kovács Istvánné vértanúsága résvén, de ami mégis elég volt ahhoz, hoigy elvegye az ízét aminak a jó, nyugodt, vaigyobbbára s pollgáriasan megelégedett viliágnak, amit régi jó békei világnak szoktunk nevezini, s helyéibe ültesse az örökös rettegés és bizonytalansság érzését il elkünk foeni. Hogy ez az örökös í rettegés és bizonytalkinság érizté&el nem volt üres rémmlátás, hanem egy szörnyű valóságtól való félelem azt mi sem bizonyítja jobban, mint a német hadsereg által; orosz földön talált leletek, amelyek napnál világiasabbak bizonyítják hogy alig választott el ben münket a sors attól az időtől, amikor pusztulás, megkínzás, beöletés, megszentebb érzésieinknek és érzéseinknek megbecstelenítése, sárba tiprása lett volna osztályrészünk. Már akkor, amikor a német nép vezére a világháború megindulásakor megegyezett a bolseviki uralommal, s ennek a barátsági szerződésnek a megerősítéseként olyan kijelentések hangzottak el az ajkakból, hogy korábbi ellenitétek a nemzeti szocialasizimus és a bolsevizmus között félreértésen és meg nem értésen alapultak, de most egymásra talált ,a két nép és élettformán, s ezentúl örök barátságban éllik le napjaikat, s egymás kölcsönös megsegítésével biztosítják egymást céljaik elérésében, máir akkor rettegve szemléltük ezt az előre nem sejtett barátságot, s egyetértést, kutattuk annak hátterét s elszörnyűködtünk annak várható következményeitől, mert éreztük annak a fonák voltát. Végre s ez év júliusának a végléin, lehullott ,a lepelt,, mely e természetellenes barátság misbenlétét targaiolta, s mielőtt a miémiet nép elvesztette volna ütőerejét, mint az egyetlen Jies-zámalóisna kéipes i hatallom megindította a kíméletlen, ha>rscot a történieleminek ezzel a legszörnyűibb hatialmával szemben. A földrajjízi közelség, de meg a leli kiséigünknek a bollsevizmussal legtávolabbi ellemitéltes volta is minket is részesévé telt elennek a leszámolásinak. Lehetnek ugyan közöttünk sokan, akik szükségteleninek i és Meslegesinek vélik a leszámolásba való tetleges beavatlkozásunkat, s azzal vélik elintézhetni a dolgot, hogy végezzék csak el a németek egyedül a bolsevizimust, mi pedig elég, ha meg vádljuk határainkat." Leletnek ilyenek is, csak nem tudom, ihogy a tusdalmiatiság vagy a gyávaság beszél-e belőlük, mert bizonyára' 'nincsenek tiszában sem a rdánlki leselkedetit veszede mekikél, sem pedig .nincstelniök felvértezive e meszedelmekkel szitimibein való küzdeliemre, s az ehhez hozzátartozó áldozatosságra. önző lelkű emberek, akik az okos»sáig és furfaingi árlaircába öltözve másokkall akarják kikapartatni a geszsternyjét a tűiziből, vagy a küzdelem végének bizonytalanulságától rettegve mindkét oldali felé kívánjják biztosítani a jövőjüket. Ügy véileim, shogy a józanul gondolkodók előtt snem lehet kétséges az hogy a végvesszély széléin állottunk és állunk, s hogy ezt a végveszéllyt másként elhárítani: s nem lehet, mint imegszüntetni laninaik okozójáit, a bolsevizmust magát. Ennek a megszüntetéséin munkálkodni elemi kö> teíjessége miinidiaszoknak, akiket ez a veszedelem érint. Küzdtetk ellene első soriban is belső lelkiségünk kiitoiramállásával; már csak azért is, mert a bolsevizmus nemcsak fegyverrel, annyiagi ereijű veszedelem, hanem erkölccsi méreg is, amelyet nemcsak fegyverrel, hanem erkölcsi erőkkel is lehetetlennné kel tennik, s ezt magunkhelyett más nem tudja elvégezni. S küzdeni ellene külső anyagi eszközökkel, mert azért hogy az utolsó napokban is győzellmesen folyt tovább a mám,ezek harca' a bollsevistas fromit ellen,, ne gondollja senki sem, hogy már túl vagyunk a veszélyem, hogy most már sminket nem fenyeget veszedelem, s hiszen a shairctér, már több, mint ezer kiiloiméterirre távolodott, el tőlünk. Nem. A Shaindéii itt van a közvetllen köztekünkben. Nemcsak azért, mert ,a távoliságot legyőzte a modern technika a motorban és repülőgépekkal, hanem azért is, mert a shaircfcérre induló katOiaáink innen indullanak el s a megsebesült s megbetegedett honivédjeink iele térnek vissza. S miindketttőjükről nekünk kell gondoskodnunk. Nekiünkkel felfegytverezni őket a sikeres Ihaicra, s a bajbajuto ittságiak esetén nekünk, itthon mi a hadiottakinak kell megsegítenőnk őket. Az első feladatnak meg tud felállnii ,az állam, mint társadalmaink közös,siéglének képviselője, második feladatthoz azonban szegény a ez a még mindig kapitalista társadallmi berendezkedésű álam, amely ma is csikik az egyes egylének anyagi haszonlesésére van felépítve. Arra azonban időnk nynlasan, hölgy erről a kérdésről vitatkozzunk, s a kötelesség telijesítése egymásra tolljuki, mert a felladait nagyszerűsége s időszerűssége adva vain, s benne éljünk s ezért