Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 146-196. szám)

1942-07-01 / 146. szám

Ara 10 fillér Nyíregyháza, 1942 julius 1 CT 7 (Trianon 23.) x. évfolyam 146 (2742) szám dCt .­szerkesztőség és kiadóhivatal : Bethlen­ utca 1. sz. Negytakaréki csekkszámla : 47.139. Telefon: 20—77.* POLITIKAI NAPILAP *Előfizetés : egy hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. Megindult a nagy német támadás BERLINBŐL JELENTIK. Az Inte­rim hírszolgálat jelentése szerint a keleti harctér középső szakaszán erős német csapatok támadásra indultak. Szebasztopol még szovjet kézen levő erődjeinek elfoglalásáért nagy harc folyik. A szovjet csapatok ere­je egyre gyengül, úgy, hogy az erőd teljes elfoglalása már küszöbön áll. ISTANBULBÓL JELENTIK. Az Interim jelentése szerint a brit flotta június 29-én elhagyta Alexandriát és a Szuezi-csatornán át a Vörös-ten­gerre távozott. SZÓFIÁBÓL JELENTIK. Egyip­A -brit hírszolgálat moszkvai jed -­zés állapitán elismeri, hogy Szeba­szto­­pod városát és kikötőjét a németek szakadatlan ágyútűz alatt tartják. Az ágyúzás olyan heves, hogy a szovjet katonák mem bag óhajtják el a fed­ő-tom egész területét hadműveleti te­rületté nyilvánítoták. A városok ki­ürítése lehetetlenné vált. A vasútvo­nalakat a a katonaság vette birtoká­ba. Az utak elözönlésének megaka­dályozása érdekében a városokat le­zárták és engedély nélkül senki sem hagyhatja el a városokat. Különösen a zsidók körében pánik hangulat ke­letkezett az intézkedések miatt. ISTANBULBÓL JELENTIK. A tengelycsapatok az éjszaka folyamán annyiig megközelítették Alexandriát, hogy a város közvelen ostromával le­het számolni. (MTI.) Stockholmból jelentik. Moszkvából érkező jellemz­és szerint a­­ harc he­ves­­­ségre óráról-órákr­a fokozódik s­oftjain heves, mint amilyen eddig még sehol sem volt a keleti harrotérem (MTI.) Sfinasiispuinál minden eddigi méretet felülmúló harc tembel Nemzeti összefogás •A épviselőhá­z legutóbbi ülésein egymás után hangzottak el f­elszól­alá­­sok és pártkülönb­ség né­lül minde­gyikből! kicsendüllt az a felfogás,­­hogy ma közérdekből szükség­­ v­an nemzeti összefogásra!. o.van -értekean* be?-, ahogyan az­­ Kulib­ay Miklós mi­­nisztrelenök már­­ hivatalba lépése -ab ka másul kifejtette és azóta is ismé­­telten hangsúlyozta. Az ellenzéki f­el­­szóllálók egyrésze azonban ezt az összefogást egy bizonyos paktumtól tette függővé, valamely me­gállapo­­dástóll, amelynek előzől­eg ke­l­lerne­­ létrejönni a a kormány, illetve a több­ségi párt és az ellenzék között. Az ilyen értelmű adta meg a határozott felszólalásokra feleletet a pénzü­g­y­m­iniszteri a f­e­lh­a­talma­zás­i javaslat­ vitájában elhangzott záróbe­szédének egyik passzusában. Min­d­­eneke­lőtt azt­­ fejtette ki, hogy­­ a nemzeti összefogás nem jelenthet olyan értelmű elhatározást, hogy a törvény­­hozás mondjon le, egyes képviselők mondjanak le vagy krit­rkia­­ gyakorlásának a jogá­­ra. Kij­e­lentette Reményi-Schnel­er Lajos pén­zügyminiszter, hogy a kormány úgy általában nem fél a tárgyilagos, eszméket érlelő, azokat íd alakí­tana segítő, jóindulatú kritikáktól. Nem­csak hogy nem fél ezektől a kritikák­tól, hí­nem azokat kívánatosnak és szükségeseknek tartja, mint ahogy minden alkotmányos államban tény­leg szükség van a komoly és tárgyi­lagos bírálatra. Ennek azonban való­ban hasznosnak és tárgy­rágósnak kell lennie, megfelelő helyen és ke­retek között kell elhangzani, hiszen ma a dolog természete szerint nem olya­n időket élünk, amikor minden sürgős és igen fontos kérdés a legna­gyobb nyilvánosság el­őtt tárgyalh­­­ató.­­Ezzel a ténnyel számolt akko­­r a kormány és a törvényhozás, amikor létesítette a 42-es országos bizottsá­got, ahol tág tér nyílik a törvényho­zók számára észrevételeik megteltésé­re, kritikájuknak gyakorlására éspe­dig nem hangosan, nem­­ olyan mó­don, hogy a kritika feltűnést keltsen és a­­­ájékozatlan köz­vélemény nyug­­talanítására alkalmat szolgáltathasson Ha pedig a nemzeti összefogás ma­­ valóban közérdek, mint a­hogy ma mindenki elismeri, akikor ennek a komoly összefogásnak megteremté­sét nem lehet és nem is szabad va­lamelyes paktumtól, valamely alku­sze­rű előzetes megállapodástól füg­gővé tenni. — Abból, hogy valaki a nemzeti összefogás mellett van és ennek megteremtésével, vagy tiszte­let­ben tartásával szolgálja a közérde­ket,­­tehát a háborúban­­ álló ország erejét és egységét igyekszik fokozni, senki sem­­ követelhet a mágia szá­mára semminemű, akár egyéni, akár politikai előnyöket. Sem egyén, sem párt nem­­ tehheti függővé a nemzet öszefogás szolgálatát semmiféle fel­tételektől. Mert ha valami közérdek, ak­kor annak előmozdítását­­ nem l­e­het feltételekhez, megállapodásokhoz előnyök biztosításához kötni. Ma egyébként is ki kell kapcsolni a közszolgálatból, a nemzet nagy ér­dek­ei szolgálatának egész fogalmi és gondolatköréből minden egyéni és párt szempontot,­­minden politikumot. Ma a h­arcban állló nemzet érdeke megköveteli, hogy i­dehazzai­­ megte­remtsük azt a nyugodt, békességes légkört, amelyre szükségünk van, hogy az itthon mar­adottak dolgozni és termeln­­i tudjanak, katonáinnk pedig abban a tudatban, teljesíthessék ha­zafias kötelességüket, hog­y odahaza rövid­­ van, ny­ugatom van, nincsenek zavarok, n­cincsen­ek­­ fölösleges tor­zsalkodások.­­Nem kövv­etel sem a kormány, se­m a párt senkiitől sem elvtagadást. Leg­­kevésbbé követeli ezt a józan­­ nem­zeti közvélemény. Annál inkább kö­veteli azonban, hogy tegyünk félre minden kicsinyes pártpolitikai szem­pontot, minden egyéni­­ érdeket és ál­dozatok­­ árán is öntuda­tos­an szolgál­juk a hadlb­an álló n­emzet vitális ér­dekeit. Amint az­­ egyszerű s­zó­­ nélkül lemond kenyerének polgár egy­­­­ darabjáról, lefokozza igényeit, mert­­ tudja­, hogy ezzel tartozik­­ nemzete­inek­, úgy a politikusnak is tartó­z­kod­­ni­a kell mi minden olyan hangos sze­repléstől, amely a könnyen befolyá­solható tömegek részéről hoz száma­ira úgynevezett népszerűségi b­arbéro­kat. Nagyo­n kétes ér­té­kűek ma ezek a babérok, mert ha szárnyra­­ is kaptat­nak a­­ hírnévvel egyeseket, vagy pár­tokat,­­a köznek feltétlenül ártalmára vannak, gyengítik a hadviselő or­szágnak egységben rejlő­­ erejét. Japán az egyiptomi forrongás jeleit figyeli A j­ap­án közvélemény feszült fi­gyelemmel kíséri a t­engelyihata­lmak haderőinek egyiptomi előnyomulását A­­ francia hírszolgálati iroda tokiói jelentése szerint J­apánba­­­ nagy fi­­gye­lemmel kísérik az egyiptomi for­rongás jeleit s úgy vélik, hogy csak egy szikra kell és a lángok átcsap­hatnak Indiára is. Ez pedig­­ végzetes lenne az angol világbirodalomra.­­A Kokiumiii című japán lap ezzel kapcsolatosan megjegyzi, hogy Ázsia és Afrika­­ népeit egyenlő jogiak ille­­­ti­k meg Európával. Angik­­e kiért földrész­­ bennszülötteit a legalacso­­nyabb­ sorsba szorította vissza. A modern taipáii azért küzd, hogy fel­szabadítsa ezeket a népeket is­­ az an­golszászok igája alól. (MTI.) A földmivelésügyi miniszter tájé­koztatója a kormány gazdasági munkájáról A képviselőhá­z mai­ ülésén a­­ mező­gazda­sági javaslat vitája előtt Bánffy Dániel­­földmíve­lésügyi miniszter szó­lalt fel, s a Ház nagy figyelme és megújuló tetszést nyillvánítá­sa közben ismertette a kormány mezőgazdasági programját A miniszter elsősorban az ál-kitite­­nyesztés fel­ ka­ rolá­sát sürgette. Ráje­­l­enette, hogy a kormány jó minőségű anya- és apaállatok szétosztásával fog hozzájárulni a kérdés­­ megoldásához. Szükséges ennek megfelelően a ta­kar­mán­yhiány­r­ól is gondoskodni­ Másik fontos feladata a kormány­­nak­ a növénytermelés fejlesztése.­­­­Nem fogják magén iger­n­i az úgy­neve­zett fekete tarló meghagyását, ezeket be kell vetni takarmányt növén­yekkel. A törpe- és kisbirtokosok részére mezőgazdasági gépeket bocsát a kör­mén­­­y rendelkezésre. Gondo­t fordíta­nak arra is, hogy a föld megkapja kellő tápértékét. A szükséges építkezéseket is el­rend­elik. A gazdasági szakoktatást az egész vonalon kiépítik. Jó és olcsó könyve­ket juttatnak a mezőgazdaság­i szak­oktatás céljából gazdáink kezébe.­­Elvárja azonban a kormány, hogy a mezőgazdasági t­ör­vényt betartsa mindenki. Az egyforma termelési vi­dékek egységes irányítása céljaiból a ga­z­da­sági elől­j­ár­óságok­a­t ki­építik. ló a­­z arany- és ezüst kalászo­s gaz­dákra gondol, akiket tanfolyamra rendelnek be. Kijelentette végül, hogy azokat az­ intézkedéseket, amelyekhez nem kell felhatalmazás, azonnal megteszi, töb­bekre vo­natkozóan pedig felhattal­­a­mazást kér a Háztól. (MTI.) A Szentatya áldását küldte vitéz Béldy Alajosnak Seré­di Jus­z­tin­ián herce­gpri­más Ró­mában átnyújtotta a Szent­atyának azt az albumot, amely 32.000 magyar lev­enl­­e első szantiá­ldo­zásáról felvé­teleket tartalmaz. A Sz­ein­ 1­atya a her­cegprímás jelenlétében nagy tetszés­sel lapozta át az albumot és áldását küldte vitéz Béldy A­kj­os ifjúságv­e­­zetőnek. Erről Seredi Jusztinián her­cegprímás meleghangú levélben érte­sítette Beide Alajos a­ltábornagyot. (MTI.) A görögök fegyvert fogtak az Egyiptomban sorozó angolokra az A Stefiam-i Iroda arról ad hírt, hogy angol katonai paran­csnok­ság Egyiptomban­ fegyverbe szólította a görög állampolgárokat. Amikor­­ a­z a­n­golo­k látták, hogy a görögök kö­zül csak egy-két ember jelentkezik, elrendelték­­ a kényszer­sorozást.­­A görögök nem engedelmeskedtek a so­­rozási parancsnak, amire­­ az angol ka­tonák fegyverüket használták. A gö­rögök és az angolok között tűzharc keletkezett, amelyben mindkét félről számosan­­ elestek vagy me­gseb­esül­tek. (MTI.) Norfolknál hajótemetőre bukkantak Argentinus­z hajósok hazatérve meg­­döbben­éssel beszéltek arról, hogy Norfolk­nál valóságos hajótermetőre bukkantak. A temgerből bármi,ne el­­sül­lyeszte­tt hajó­­ roncsa áll ki. MTI.

Next