Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 197-246. szám)

1942-10-17 / 235. szám

Árdrágításért Soltész István fakereskedőt 3 hónapi fogházra és 500 pengő pénzbüntetésre ítélte a törvényszék uzsorabírósága A lefoglalt 100 mázsa fa elkobzását is elrendelték Lapunk tegnapi számában megírtuk, hogy Soltész István nyíregyházi, Kossuth utca 1í szám alatti fakereskedőt árdrá­gításon tettenérték és letartóztatták.­­ A nyíregyházi törvényszék uzsorabírósága tegnap már ítélkezett is az árdrágító felett. Déli 12 órakor kezdte meg a főtár­gyalást dr. Aradványi Endre büntető egyesbíró, a vádat dr. Képes József kir. ügyész képviselte. A vád előterjesztése után Soltész István, az árdrágítással vá­dolt fakereskedő áll a bíróság elé. El­mondja, hogy 1887 február 27-én szüle­tett, nős, gyermektelen, katona volt. Dr. Aradványi: —■ Hallotta az ügyész úr vádját? Megértette? Bűnösnek érzi magát? — Nem érzem magam bűnösnek. —­ Adja elő védekezését! — Neufeld és Smotovics beregszászi dongagyárosoktól vettem a hulladék­­bükkfát mázsánkint 3­50 pengőért. — A vasúthoz való fuvarozásra és szállításra mázsánkint egy pengőt fizettem. A nyír­egyházi szállítási költségekkel együtt h­at pengőbe volt nekem a fa mázsánkint. — Beismeri, hogy a fát 10 és 12 pen­­­gőért árusította? — Tagadom! Én a fát hat pengőért adtam mázsánkint.­­ — Ismeri Garamvölgyi tanár urat? — Nem ismerem, sohasem láttam. — A tanár úr ott volt és látta, hogy Ön 20 pengőért adott el két mázsa fát. Ennyiért adta Glück Ignácnak, Grönfeld Zsigmondnak és másoknak is. A vádlott: —­ Nem tudtam, hogy men­­nyibe lesz nekem a fa, így az áruj^ sem tadtam, nem akartam én a fán keresni, csak vevőimen akartam segíteni. Ügyész: Kinek fizette a fuvarköltsé­get? — Smolovicsnak adtam 100 pengőt a 100 mázsa fa elszállítására. — Ön nem tartotta soknak a fuvar­költséget? — De igen, de számlát még nem kap­tam. Garamvölgyi Vilmos kereskedelmi is­kolai tanár tanúkihallgatása következik. A tanár elmondja, hogy véletlenül járt a Kossuth­ utcában és a Soltész fakeres­kedés előtt nagy csoportosulást látott, kíváncsiságból bement és látta, hogy sze­gény emberek néhány kiló fával a karju­kon, vagy kosarakban viszik haza a fát. Megdöbbenve hallotta, hogy kilónkint 10 fillérért mérik a fát. Szólt a rendőrnek, aki meggyőződött arról, hogy Soltész István fakereskedésében tényleg 10 pen­gőért árulják mázsánkint a fát. Ékes Lajos vendéglős a következő ta­nú. Vallomásában előadja, hogy három napja már nem tudtak főzni, annyi tüze­lőjük sem volt, így kénytelen volt 20 kg. fáért két pengőt fizetni. A pénzt Sol­tész István vette át tőle. Glück Ignác hasonlóan mondja el a favásárlás történetét. Nagy szüksége volt fára és két mázsáért 20 pengőt fizetett Soltész Istvánnak. A tanúkihallgatások után a vádlott je­lentkezik vallomásra. Beismeri, hogy a fát mázsánkint 10 pengőért árusította. A vágón fából azonban csak néhány má­zsát adott el, 100 mázsa fája még érin­tetlen. Az ügyész vádbeszédében súlyos szavakkal bélyegzi meg az ár­drágítókat. Dr. Képes József kir. ügyész a vád képviselője egy rendbeli folytatólago­san elkövetett árdrágítás vétségében ké­ri bűnösnek kimondani a vádlottat. Be­szédében komor képet fest a Nyíregyhá­zán uralkodó fahiányról. — Alig néhány napja, hogy beköszön­tött a hidegebb idő, — mondja a beszé­de során az ügyész —■ a tél közeli je­lentkezése jelenti a családapák tüzelő­gondjait is. A meleg szobához tüzelő kell de fára van szükség az ételek megfőzé­­séhez is. Országos jelentőségűvé nőtte ki magát a tahiány s aki fához juthatott, mint például a vádlott — önző kapzsi­ságvágyból, — csak azért, hogy a zse­be teljen, kihasználja a kisemberek kény­szerhelyzetét és kilónkint tíz fillérért méri a másodrendű hulladékfát, holott a legdrágább elsőosztályú bükkfa má­zsánkint 4­90 pengőbe kerül. — Vagyonos, gyermektelen ember a vádlott, mégis lelkiismeretlenül kihasz­nálta a szegény emberek kétségbeesett helyzetét. Mint a tanúvallomásokból is láthattuk, Ékes Lajos három napig nem főzött, mert nem volt annyi fája, amivel tüzet rakhattak volna, kényszerűségből megfizette a magas árat, csakhogy tüze­lőhöz juthasson. Az ügyész ostorozó szavakkal bélyegzi meg az árdrágítók lelketlen kapzsiságát és példás büntetés kiszabását kéri a tör­vényszéktől, már csak azért is, mert nem szabad, hogy ez a rendszer általá­nossá és a szegény ember panaszai mind gyakoribbá váljék. Az ítélet: A nyíregyházi törvényszék bűnösnek mondotta ki Soltész Istvánt egyrendbeli folytatólagosan elkövetett árdrágítás vétségében és ezért őt 3 hónapi fogházbüntetésre, 3 évi hi­vatalvesztésre, politikai jogainak fel­függesztésére és 500 pengő pénzbün­tetésre ítélte. A lefoglalt 100 mázsa fa elkobzását is elrendelte a tör­vényszék. Az ítélet kimondja, hogy Soltész István köteles az ítélet teljes szövegét a hely­beli napilapban, a Nyírvidék-Szabolcsi Hírlapban közzétenni. Hungár­ia Filmszínház. Az uj idők legnagyobb fimje G. P. U. melyre jegyek már alig kap­hatók ! Igyekezzék elővételben minél előbb biztosítani. Előadások hétköznap: fél 4, fél 6, fél 8 órai kezdettel. Vasárnap és ünnepnap: 3/4?, 8/*4, 8/46, 8/48 órai kezdettel Jegyelővétel: HURRY írószer szaküzlet Telefon: 13 18. Otóber 17-18. Szombat-vaárnap A legérdekfeszítőbb film G. P. U. A szezon legizgalmasabb filmje ragyogó négy főszereplővel. Ki­tűnő szórakozás és tanulságos történet. Megérdemelten nagy sikerrel indult a fenti két film­színházban. Figyelem Figyelem A vasárnap délelőtti matiné rendkívüli áramszünet miatt 12 órakor lesz megtartva. MINDEN ORION-RÁDIÓKERESKEDŐ KÉSZSÉGGEL BEMUTATJA SS* Régi rézpénzt mosott ki az eső egyik Turul utcai ház udvarán A Jósa Múzeumot az elmúlt félévben a következők gyarapították ajándékaik­kal: A paszabi ref. iskola növendékei: 1 darab ezüst. 9 darab nikkel, 12 darab » réz és 2 darab papírpénzt, meg egy emlékérmet. K. Szabó Sándor paszabi lakos, a vasúti álomás melletti háza területén veremásáskor másfél méter mélységben talált kőbuzogányt és díszített edényt. Boross Géza rajztanár: 10 filléres szlo­vák pénzt 1939-ből. Túri Sándor tanító: a paszabi Öved­­partból kikerült díszített agyaggyöngyöt , továbbá 6 darab bronz, 6 darab réz és­­ 2 darab nikkel pénzt, Erdődy Lajos földbirtokos (Ujfehértó): 1812-ből való tréfás vers kéziratát, Farkas István Turul­ u. 4. számú lakos 1763 és 1864 évszámmal ellátott réz­­pénzt, melyeket az eső mosott ki la­kása udvarán, Pásztor István (Zalkod): a Dióér part­jából víz által kimosott kőbaltát, játék­­rézpénzt és Hadrianus Augusztus (Kr. u. 117—138) római császár ezüst pénzét, Péczely Gézáné Mácsik Ilona: zöldse­lyem zászlószalagot. Bekény Zoltán nyug. irodaigazgató: szovjet 5 kopekos rézpénzt. Dr. Veress László postamester (Nyír­tura): 1860-as évekből való régi családi fényképet, Horváth György kefekötő, 1705 év­számú libertást szolgálatott be a mú­zeumnak. Az adományokért a vármegye alispán­ja félévi jelentésében hálás köszönetét nyilvánította ki. <ii'iiwi»iiMwiwiiwiiiiOTriii»[M|BaaaB—M|—aa—ttam Kocsmai összeszólal­­kozásból két hónapi fogház lett Dropsze János nyíregyházi lakos ös­­­szeszólalkozott a kocsmában Zsíros Jó­zsef barátjával. Veszekedés közben Drop­sze egy bottal a Zsíros karjára ütött. A szerencsétlen fiatal­ember karja az erős ütés következtében eltört. Dropsze Jánost a verekedésért teg­nap vonta felelősségre a nyíregyházi tör­vényszék. A vádlott beismerte, hogy el­törte Zsíros József karját. Két hónapi fogházra ítélték. — BŐRAKTATÁSKA, házi táska, kézi táska kapható JÓBA papirüzletében, lében.

Next