Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 97-144. szám)
1943-06-08 / 128. szám
4. oldal.H molcsi mtS&Lkr i—wh a nagy világégésben nekünk magyaroknak, a mi nemzetünknek is egyenesen a lét, vagy nemlét nagy problémájával kell megküzdenünk. Ezt a nagy küzdelmet pedig eredményesen megharcolni, s nemzetünknek a létét egy újabb ezeresztendőre biztosítani csak úgy tudjuk, ha minden egyéni érdeket félreállítunk, s a nemzeti közösség magasztos gondolatában egyesülve, összes szellemi, erkölcsi és anyagi erőinket az egyetlen nagy magyar célnak, a nemzet fennmaradásának a szolgálatába állítjuk. Hálásak lehetünk tehát a jubiláló kétszövetkezetnek, hogy ezekben a sorsdöntő időkben a mai évforduló ünnepségét is a nemzeti összefogásra, a nemzeti erők egyesítésére alkalmas eme két gondolatnak a közösségi gondolat ápolásának és a szövetkezeti eszme propagálásának szenteli, s ennek a két magasztos gondolatnak a szolgálatába szretnék beállani magam is, mint a kerület országgyűlési képviselője, azzal a néhány igénytelen üdvözlő szóval, amelyekkel a két jubiláló szövetkezetét köszönteni kívánom. Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Nemzetünk nagy költője, Petőfi Sándor mondja egyik versében: „A porszemet, mely csak magában áll Elfújja egy kis szellő, egy lehelet. De hogyha összeolvad, összenő, ha. A porszemekből szikla alakul. A fergeteg sem ingathatja meg." Valóban a nagy mindenséghez képest porszemek vagyunk mindnyájan. A világbirodalom élén álló uralkodó, a sokszázezernyi hadsereg hadvezére, a deklármilliók ura egyedül, magára hagyatva, egy puszta szigeten, szánalmas báb csupán a sors kezében ,akinek léte is bizonytalan. Ahhoz, hogy a tudás, az akarat, az erő érvényesüljön, hogy mindez tetté váljék, vezetésre hivatott nagy egyéniségek mellett emberekre, tömegekre van szükség. Egyetlen nagy hadivállalkozás, vagy jelentékeny szellemi áramlat sem képzelhető el kimagasló egyéniségek és tömegek nélkül. Hiszen a mi honfoglalásunkat is Árpád fejedelem - a hadvezér —• nem egymagában, de a törzs és nemzetségfőkkel, s a névtelen vitézekkel vitte srégbe. Érős és boldog csak az a nemzet lehet, amelynek minden tagja összetart Mit jelent tehát ez? Jelenti ez azt, hogy a leghatalmasabb emberi közösséget, a nemzetet is mint vezetők és vezetettek az együttérző, egy célért küzdeni, dolgozni, élni és ha kell, halni tudó emberek alkotják. Erős és boldog csak az a nemzet lehet, amelynek minden tagja a legkisebbtől a legnagyobbig összetart, s amelyben a vezetésre hivatott államférfitől le a legszegényebb napszámosig mindenki becsületesen, áldozatos lélekkel és örömmel végzi azt a munkát, amelyre vállalkozott amelyre szellemi vagy testi képességei alkalmassá teszik. Minden nemzetnek a más nemzetekkel való békés vagy háborús érintkezésén, tehát a nemzetközi életén kívül megvan a maga sajátos belső élete, szellemi, erkölcsi és anyagi javaiért folytatott tevékenysége. Én minél nemesebb egy nemzet valláserkölcsi felfogása, minél magasabb műveltsége és minél nagyobb, kitartóbb a szorgalma, annál előkelőbb helyet foglal el a nemzetek társaságában; éppen úgy, miként az istenfélő, embertársait megbecsülő, törvénytisztelő, tanult ember szorgalma is más gyümölcsöket hoz, mint az elvetemült, tudatlan, lusta ember munkája. De kedves Hallgatóim! A legbecsületesebb, a legszorgalmasabb munka sem hozza meg igazi, jól megérdemelt jutalmát, ha a termelés, az értékesítés, s a termelt javak elosztása és fogyasztása nincs kellően megszervezve. Ha egy visszapillantást vetünk nemzetünk gazdasági történetébe, könnyen megtudhatjuk, hogy még nagyapáink korában is az utak és szálítóeszközök hiánya és az értékesítés szervezetlensége miatt, míg egyik megyében éhínség pusztított, ugyanakkor 100—200 km-rel odább nem volt, aki ingyen elvigye a gabona vagy gyümölcstermés feleslegét, s szinte a zsírjukba fulladtak az emberek. De más vonatkozásban is, különösen a hitelügyi politika tekintetében, kezdeteges volt gazdasági életünk, amelynek káros következményeit részben még ma sem tudtuk kiküszöbölni. Tudjuk nagyon jól, hogy a gazda évenként egyszer arat és szüretel, egyszer, legfeljebb kétszer nyírhatja birkáját, egyszer csikózik kancája, ellik a tehene. Míg tehát a gazada átlag egy esztendőben egyszer forgatja meg, — ha ugyan elemi csapás nem sújtja a földjében és állataiban rejlő tőkéjét, addig más kereseti ágazatok és más foglalkozást űző emberek, iparosok, vagy kereskedők, annyiszor forgathatják meg tőkéjüket, megrendelt árut, ahányszor leszállítják a vagy tovább adják a fogyasztóhoz üzletük raktári készleteit. Világos tehát az elmondottakból mélyen tisztelt ünneplő közönség, hogy más foglalkozást űző egyénekkel szemben a gazda — legyen az kis, közép vagy nagybirtokos — a jövedelmezőség tekintetében, normális gazdasági viszonyok között hátrányos helyzetben van. Ezenfelül, noha kora tavasztól a termés betakarításáig — az őszi szántáság-vetésig — megvannak a gazdának szinte naponként fizetendő kiadásai, rendes időszakonként esedékes köztartozásai, mint tudjuk, bevételeinek túlnyomó része a nyár végére és az őszi időszakra esik. Ez mindig így volt és soha máskép nem lesz, mert így hozza azt magával a természet rendje. De fokozott mértékben van ez így manapság, a második világháborúban, amikor beszolgáltatási kötelezettség hárul a gazdára. Mindezekből könnyű tehát belátni, hogy a gazdasági élet sima rendje és folyamatossága parancsoló szükséggé teszi azt, hogy a bankok és takarékpénztárak a náluk betétként elhelyezett tőkét, mely nemzeti vagyonunknak egy értékes része, ne csak a gyárosoknak, a nagyiparosoknak és nagykereskedőknek adják kölcsön, hanem a föld jövedelmezőségéhez igazodó törlesztési feltételek mellett a gazdáknak, s a nekik dolgozó kisiparosoknak is. Ha ugyanis a gazdának nincs hitele, vagy készpénze, kénytelen areá legkedvezőtlenebb körülmények között és így a legolcsóbb árban elvesztegetni egész évi fáradságának, befektetéseinek eredményét.. Szakszerű javítása, alkatrészek raktáron. Legújabb Gramafonlemezek villany és RÁDIÓ cikkek kaphatók. Használt és törött gramafonlemezeket veszek. GARAY ZOLTÁN műszaki üzletében, Luther u. 8 (Trianon 1S^ 1943 júni,>| t.c< Bfc De hát hogyan is állottunk mélyen tisztelt ünneplő közönség még apáink idejében is ezzel a gazdahitellel? Hadd említsem meg az uzsoráról és káros hitelügyletről szóló 1883. évi XXV. törvénycikket, amelynek törvénybeiktatássáig egyáltalán nem volt a kamatláb korlátozva; úgy, hogy ez az állapot a törvény életbeléptetése előtti időkben nemcsak egyes embereket, hanem egész községeket, sőt egész vidékeket egyenesen tönkretétellel az időkben mélyen fenyegetett. Ezekben tisztelt ünneplő közönség az 50—60 százalékos kamatláb sem volt ritka. Az olcsó amerikai búza versenye mellett ez a szörnyű uzsora pusztította a magyar gazdát, idézte elő a földbirtok súlyos eladósodását, az arató sztrájkokat, a kisgazdák proletarizálódását, nagy ipari központokba, vagy éppen Amerikába való vándorlását, közép és nagybirtokok jelentékeny részének idegen elemek kezébe jutását, amire, sajnos, éppen a mi vármegyénk az országban az egyik legkirívóbb és legelszomoritóbb példa. 15 hosszú esztendőnek kellett eltelnie addig, amíg a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló 1898. évi XXVI. törvénycikk bekerült a magyar törvénytárba. Ez a törvény, ha nem oldja is meg a gazdahitel minden kérdését, de beleviszi gazadsági életünkbe a szövetkezeti gondolatot, lehetővé téve oly teljeskorú egyéneknek a szövetkezetekbe lépését, akik a szövetkezet kerületében laknak és vagyonuk felett szabadon rendelkeznek. Módot ad a törvény arra, hogy minden kisgazda tagja legyen a hitelszövetkezetnek úgyszólván saját lakóhelyén és hogy élvezze mindazokat az előnyöket, amelyeket a hitelszövetkezeteknek az egész országra kiterjedő hálózata révén az így összegyűlt hatalmas tőkevagyon neki nyújthat. A törvény értelmében ugyanis a gazdasági és ipari hitelszövetkezetek az erre a célra létesített Országos Központi Hitelszövetkezet alá tartoznak, sőt az 1920. évi XXX. törvénycikk kimondja, hogy az OKH közreműködése a gazdasági és ipán hitelszövetkezetek alakulásánál nem mellőzhető előzetes feltétel Az utóbbi törvémy még tovább megy egy lépéssel azzal » rendelkezésével, hogy „A szövet uzsora pusztítása i A .&$£.(}•' búi iaisiiliogias kezet belterjesebb földreívelés. céljaira szükséges állatok, gazdasági gépek és eszközök, anyagok és tömegcikkek adás-vételét abban az esetben, ha azt a tömegbeszerzés körsztütvitele szükségessé teszi, nem tagoknak is közvetítheti. Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Bevezető szavaimban néztem, néhány sort Petőfi egyik gyönyörű verséből a magányos porszemről, amelyet elkap a legkisebb szellő is. És idéztem a sziklává tömörült porszemekről, amelyeket — egyetlen hatalmas tömbbe összeforrva — a fergeteg sem ingathat meg. Egy ilyen hatalmas sziklatömb országunk gazdasági életében az Országos Központi Hitelszövetkezet és ennek a hatalmas sziklatömbnek egy alkotó része a Nyírábrányban 40 évvel ezelőtt megalakult gazdasági hitelszövetkezet amelynek közvetlenül, vagy közvetve tagja itt mindenki, mert igénybe veheti az egész országra kiterjedő Országos Központi Hitelszövetkezetnek tőkeerejét, s a legkülönbözőbb gazdasági kedvezményeit, amelyeket a nagy tőke tömegbeszerzés nyújtása képez. A leghosszabb bábon sem tarthat örökké m Nfos.híVOSB DS U«év A második világháború temérdek gondol, temérdek megpróbáltatást hozott reánk. Ha azonban nélkülözzük is ma a békében megszokott bőséget, gazdasági rendelet nyugalmat és kényelmet hol marad a mi nélkülözésünk ételben, ruházatban, lakásban azoktól az emberfeletti szenvedésektől, amelyeket a messze orosz síkságon katonáinknak kellett kiállamok, akik ezrével fizettek drága vérük hullásával, testi épségükkel és életükkel is hazánkért, nemzetükért? Térm Wzetes.'i. e aéíború 'ázőrnűségei közepette ma kevésbbé érezzük és érezhetjük a hitelszövetkezet előnyeit, sőt meg kellett ismernünk az államilag irányított termelésnek, a kényszergazdálkodásnak rendjét is, súlyosbbítva a sokszor el nem kerülhető rekvirálásokkal. De a leghosszabb háború sem tarthat örökké Ma minden termény cikknek óriási az értéke, mert az életünk olyant, mintha ostromlott várban volnánk. Ha azonban az isteni Gondviselés megelégeli egyszer a Tőle elfordult bűnös emberek gonoszságát és visszaadta a békét. — miként ez az első világháború után is történt, terményeink értékesítése újból nehézségekbe fog ütközni. E nehézségeket pedig csak úgy tudjuk majd leküzdeni, ha többet, jobbat és olcsóbban tudunk termelni, mint környező szomszédaink. Mindezt azonban csak úgy érhetjük el ha olcsó hitel áll gazdáik rendelkezésére és ha okosan megszervezzük a termelést, s a belsős fogyasztást, valamint ha a gazdák szükségleti cikkeire, mint aminek a nemesített vetőmag, a különböző mezőgazdasági gépek, műtrágya, növényi és állatvédelmi szerek stb. stb., biztosítani tudtuk a nagykereskedelmi árakat. Mindezeknek az előnyös feltételeknek a terhét természetesen az állam nem veheti egyedül magára. Ahonnan a segítséget várhatjuk, az az Országos Központi Hitelszövetkezet, amelynek ereje a mi erőnk, fejlődése a mi érdekünk, mert minél erősebb maga ,a központi hitelszervezet, annál többet nyújthat, a vidéki hitelszövetkezeteknek, többet nyújthat tehát a nyírábrányi hitelszövetkezetnek is, amelynek 40 éves..múltja garanciát nyújthat hozzáfűződő nagy reményeink megvalósítására. A múrt napon azonban mélyen tisztelt ünneplő közönség, nemcsak az Országos Központ Hitelszövetkezet nyírábrányi intézetének 40 éves fennállását ünnepeljük, hanem ünnepeljük a Hangya szövetkezet helybeli fiókjának 25 esztendős jubileumát is. •A Hangya fiókjai országszerte a falvakban nem csupán egy-egy kis szatócsütletet jelentenek, hanem jelenítik elsősorban az országban lévő készletek igazságos szétosztását, a fogyasztási cikkek eljuttatását a legkisebb községekbe is. De jelenti továbbá a falusi, a tanyai lakosság által termelt bizonyos cikkeknek (tojásnak, baromfinak stb.) méltányos árban való értékesítését is. Végül van a Hangyának még egy rendkívül fontos hivatása is. Valamikor Mátyás király korától kezdve századokon át hazánk nagyarányú marhakereskedelmet bonyolított le Ausztriába, Olasz és Németországba. Ez a kereskedelem nagy jövedelemmel járt. Ezek a kereskedők, akiket akkor tőzségeknek hívtak, színmagyar emberek voltak, telve szociális érzéssel és áthatva a közösségi gondolattól, Jövedelmük feleslegéből bőven juttattak jótékony célokra is. Az Alföld templomai, iskolái nagyrészt az ő támogatásukkal épültek. Bethlen Gábor nagy erdélyi fejedelem és Zrínyi Miklós a a költő és hadvezér, a XVI. század két Vidéki ember már tudja: Vesslitskiz vezet az útja. Vidás reggelit, ebédet, vacsorát kap, ízes étket. Vágy baráti sfrfőzésre Vesszés várja vendégségbe,