Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 197-246. szám)

1943-10-29 / 245. szám

j. oMal í­asa Nyírvidéki SZABOJLCSí KIRÍ(Trianon 24.) 1943 október 39 A gazdasági nyugtalanság fő oka *a feketepiac Nagy j«1#af­iségü­sztisa isMBisz a beszéd Nagyjelentőségű értekezletet tartott a nemzetvédelmi propagandaminiszter hi­vatala, amelyen az ország gazdasági hely­zetét vitatták meg. Kétségtelen, hogy változott gazdasági helyzetben élünk, hi­szen Magyarország sem kerülheti el azo­­kat a visszahatásokat, amelyeket az egész világon dúló háború minden ország gaz­dasági életére gyakorol. A kérdés csak az, hogy Magyarország gazdasági hely­zete aggodalomra ad-e okot, illetőleg van-e tárgyi alapja azoknak a jelensé­geknek, melyek a közönség körében ta­pasztalhatók? Kettőn áll a vásár. Egy­részt meg kell vizsgálni az ország gaz­dasági helyzetének objektív állapotát,­­ másrészt vizsgálni kell­ a közönség lelki állapotát. Reményis Schneler Lajos pénzügymi­niszter nagyszabású előadása min­denkit meggyőzhet arról, hogy az or­szág objektív gazdasági helyzete nem mondható kedvezőtlennek, sőt a vi­­lágkörü­lményeket tekintve, egyene­sen megnyugtató. Az elsőnek szóló Antal István nemzet­­védelmi­ propagandaminiszter is megálla­­pította, hogy az államháztartás helyzete a nehéz viszonyok közepette is általában kedvező, a bankjegyforgalom nem túlzott a gazdasági élet szükségleteihez viszo­nyítva, külkereskedelmi forgalmunk ak­tív, belső gazdasági helyzetünk a ter­­melő erők töretlenségét mutatja, iparunk fejlődik, mezőgazdasági termésünk álta­lában kielégítő volt, munkanélküliség nincs. Mivel magyarázható tehát mégis az, hogy a feketepiac életben van, a kö­zönségen bizonyos fokú vásárlási láz vett erőt olyan objektumok iránt, amelyek­ről azt gondolja, hogy a pénzérték megd­öntésére alkalmasak? Ennek csak szub­jektív okai vannak, amelyek társadalom­­lélektani alapokra vezethetők vissza. Bizonyos fokú hitetlenség, fegyelme­zetlenség, bizalmatlanság, jogi érzés és áldozatvállalás a közös­iránti vonakodás magyarázza azt, hogy fe­ketepiac van s az árszínvonal ma még bizonyos hullámzást mutat fel. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminisz­ter rámutatott arra, hogy az inflációra vonatkozó következtetések a közönség körében téves feltevéseken alapulnak. Igaz hogy a bankjegyforgalom megnőtt, de nem olyan mértékben, hogy ebből a legkisebb okunk volna inflációra követe­keztetni. A gazdasági nyugtalanság fő oka a feketepiac. A pénzügyminiszter bejelen­tette, hogy a kormány elérkezettnek lát­ja az időt az árak stabilizálására, amelyet minden eréllyel megvalósít. A fekete­­piac elleni küzdelemnek azonban csak egyik fázisa az erélyes hatósági intézke­dés és szigorú ellenőrzés, a másik fon­tosabb tényezője a termelés menetében való végigkísérése. Ha elérjük azt, hogy csak olyan ipari cikkeket állítunk elő, amelyek valóban a közszükségletet szol­gálják s ezeket a cikkeket megfelelő mó­­don osztjuk el, ezzel mérjük az igazi halálos csapást a feketepiacra. Mert ha minden­ki megkapja maximális áron a háborús viszonyok közepette igé­nyelhető normális iparcikkmennyiséget és élelmiszert, a feketepiac magától meg­szűnik mert TI­P*m 1P C7 ~­­ .. a szigorú ellenőrzés folytán a tekeres piac üzéreinek nem lesz módjában nyersanyaghoz jutni, amelyet a nor­mális forgalomtól vonnak el. A miniszter beszélt az ingatlanok iránt megnyilvánuló nagy keresletről is. Ez is egészségtelen jelenség, éppen ezért szük­ség van az ingatlanforgalomnak oly mér­­vű szabályozására, hogy az állam megke­­reshesse és megfoghassa ezeknél az üz­leteknél a konjunkturális haszno­t. A búzakötvények kérdését is megvilá­gította­ a pénzügyminiszter s ezzel kap­csolatban rámutatott arra­ a fontos tény­­re, hogy téves az a következtetés, mintha a kormány ezzel az intézkedéssel el­ejtette volna a pengőt, mert csak alkalmat akar adni a gazdák­nak arra, hogy szokásuk szerint búzában kalkulálhassanak s ha már idegenkednek a takarékpénztáraktól, próbáljunk meg nekik búzatakarékpénztárakat felállítani. Az értekezlet végén Jurcsek Béla köz­ellátási államtitkár nyugtatta meg a nagyközönséget, arra vonatkozólag, hogy sem a cukor, sem a zsírfejadagot leszál­­lítani nincs szándékában a kormánynak, mert a gondosan elvégzett számítások megnyugtató képet adnak a jövőre. A nagyközönség szívlelje meg a leg­­hivatottabb helyről jövő felvilágosításo­kat s az ország és sajá­t maga érdekében higgadtabban s a reáliáknak megfelelőb­ben ítélje meg egészen kielégítő gazda­­sági helyzetünket. szaréiul bánatában öngyilkosságot követett el A vasúti töltés Mellett szíven lőtte Magát és meghalt Egy kisvárdai vasutas szerelmi bánatán­­an eldobta magától az életet. Egy fia­tal leányba volt szerelmes, aki azonban nem viszonozta a férfi érzelmeit. Ez ke­­­­serítette el annyira, hogy fegyvert fogott­­ maga ellen. Balázs László 48 éves ,nős, kisvárdai lakos. Már pályaőr már 15 éve különvál­­t tan­ul családjától és feleségétől. Balázs­­ László az utóbbi hónapokban egy kisvár­­­­dai leánynak udvarolt, akit felségül is­­ kért. A leány visszautasította s ez kese­­­­rítette el Balázs Lászlót annyira, hogy­­ halálra szánta el magát és szerelmi bána­tában október 21-én délután 16 és 17 óra között kiment a vasúti töltés mellé és a Hármas­­ úti vasúti megálló közelében A szíven lőtte magát, szerencsétlen ember azonnal meg­halt. Dr. Lukács körorvos megvizsgálta a vasutas hulláját és megállapította, hogy kétségtelenül öngyilkosság történt. A csendőri nyomozás is megállapította hogy Balázs szerelmi bánatában vetett véget életének, aki többízben hangoztat­ta, hogy ha nem lehet boldog,­­ öngyil­kosságot követ el. 1» ü«gbe idéiltek az V. Országos Protestáns Napok Budapesten Ismét ünnepel az ország hárommillió­­nyi protestáns népe. Nem díszes külső­ségekben, hanem szívben és lélekben. Az Országos Bethlen Gábor Szövetség által megrendezett Protestáns Napok alkalmá­ból az ország szívében gyűltek össze a távoli vidékek és a főváros protestáns társadalma, hogy hitükben és öntuda­tukban erősödve szolgálják a hit- és or­szágépítés munkáját. A Protestáns Napok október 25-én kezdődtek, Istentisztele­tekkel és hitépítő előadásokkal. Okóber 11-én, a reformáció évfordulóján ünnepi istentiszteletek protestáns templomokban majd délután fél 6 órakor reformáció em­lékünnep a pesti Vigadóban. Az ünne­pélyt megnyitja Tasnádi Nagy András dr. az Országos Bethlen Gábor Szövetség el­nöke. Imádkozik: Szabó Imre ref. espe­res. Az ünnepi beszédet ezúttal D. Kapi Béla evangélikus püspök mondja, míg a zárószót Veress Gábor dr., az Ibusz el­nöke. Nagy érdeklődés előzi meg Tas­­nádi Nagy András délután 4 órakor el­hangzó rádióelőadását, amelynek során a reformációnak a magyar életre gyako­rolt hatásáról beszél. November 1-én kezdődnek az evangél­lizációs előadások a Deák­ téri templom­ban. A Protestáns asszonyok konferen­­ciája ugyancsak november 1-én lesz a Kál­vin-teremben. A Protestáns Napok kiemelkedő ese­ménye 3-án díszelőadás a Nemzeti Szín­házban. Színre kerül Zilahy Lajos „Süt a nap!" című színműve. Bevezetőt mond Ignácz Rózsa. — 4-én a Magyar Protes­táns Irodalmi Társaság irodalmi délután­ja, 5-én a Budapesti Protestáns Énekkar Bach—Händel zenekari estje. __ 6-án a szórvány konferencia tarthat számot nagy érdeklődésre. A november 7-i Protestáns Nagygyűlés a vasárnap megszenteléséért országos ér# Vtíi s áraifan tevdrtfti ntoat. tirí, női divatcikkekéi. I»abikeleng vókel es í’a&gj asm net«. íí rövidárukat Batta Eleknél VAY ÁDA.M urcV 2 sz.... . takarékatja*S Október 29 pékektől. A legiujabb megvár viejáték. Budapesttel egyidőben KETTES BEN NpstWSz Testen Kasdete */»4, a/1b6, •ifilén. Págar és Simon Eras! főszereplésével. deklődés középpontjában állt Nagy András­, Turóczy Zoltán, Tasnád­y Enyedy Andor püspökök és vitéz Tors Tibor, Beichler Gábor Szövetség ügyvezető társ­a elnöke beszédei után a nagygyűlés felira­ti javaslatot terjeszt a kormányhoz, mely­­ben kéri, hogy a vasárnapi istentisztele­tek ideje alatt zárva legyenek a színhá­zak, mozik, italmérések, kocsmák és más egyéb szórakozóhelyek. Ravasz László dr. püspök rádión keresztül hívja fel az ország figyelmét erre a­­ törekvésre. Ugyancsak november 7-én, vasárnap rendezik a Luther—Kálvin emlékestet református theologiai ai­kadémia díszter­­­mében, melynek szónokai Tasnádi Nagy András, D. Kapi Béla és Makkai Sándor dr. November 8-án a Protestáns levente« ünnepélyen a Magyar Művelődés Házá­ban Ravasz László dr. püspök és vitéz Béldy Alajos altábornagy beszélnek. A leventék szimfonikus zenekara, énekkara és műkedvelő együtese működik közre, lerjjünk­ magyarok leírni! A Fiatal Magyarság Szövetség kiadá­­­­sában a napokban jelent meg a kié­­ Teleki-breviárium, — amelynek címe j gróf Teleki Pál legidőszerűbb mos­­ aása: Merjünk magyarok lenni! A bre­viárium Teleki Pál beszédeinek egy-egy remek gondolatát örökíti meg s útmuta­tásul szolgál a nehéz időben irányí­, fényt kereső magyarok számára. A breviáriumot dr. Máday Béla ál­lí­­totta össze. A breviárium ára mindös­­­sze 50 fillér. Hogy a magyarság milyen, nagy megértéssel és örömmel fogadta a kis köny­vecskét, mutatja az a tény, hogy már túl vannak az első százezres példány­szám­on. A Nyírvidék Szabolcsi Hírlap a rfta# gyár napirendre tűz egy-egy T­el ? ki#gon­­­dolatot. — A Városok Lapja október 15-iki száma a szokott gazdag tartalommal jelent meg. A bevezető cikk az 1900 éves fenn­­állását ünneplő Szombathellyel foglalko­zik. Rövid áttekintést ad az évezredes múltú városról és kiemeli annak a tény­nek fontosságát, hogy egy csaknem kétez­­redéves városunk van. Ez után a cikk után Pusztai Popovics József érdekes beszámolója következik a most szerve­­zett Dunántúli Tudományos Intézetről___ Ismerteti az új intézményt, amelynek cél­ja a Dunántúl tudományos feltárása. Kis áttekintésben Messináról kapunk ezután hírt, a csapások és alkotások városáról. Ez a kis cikk is mutatja azt, hogy Városok Lapja a komoly tudományos ér­­­­tékű cikkek mellett az aktualitások is­mertetéséről sem feledkezik meg. Péchy« Horávth Dezső Miskolcról ír, majd egy másik beszámoló Désnek a tört­énet­e­m­b­n lefoglalt­ szerepét ismerteti. A Városkul­túra rovatban a gróf Klebelsberg Emlék­bizottság üléséről kapunk teljes részletes­­ségű hírt. A rovat közli Korniss Gyula- nak a Klebelsberg emlékplakettt odaítélé­se tárgyában tartott beszédét is. Ezenkí­vül a Városaink és az idegenforgalom ro­vat, majd a Mi újság a városokban? — gazdag híranyagot nyújt, teljes áttekintés a magyar városok nagyszabású munkék­járól.

Next