Nyugat, 1915. július-december (8. évfolyam, 13-24. szám)
1915 / 21. szám - Feleky Géza: India és a világháború
INDIA ÉS A VILÁGHÁBORÚ Konstantinápoly és Anglia. Az angol csapatok megjelenése a Dardamelláknál volt kétségkívül a háború legmeglepőbb fordulata. Hiszen az angol politikának évszázados aksziémája volt Törökország fővárosának védelme az orosz terjeszkedéssel szemben. Már a fiatal Pitt és Castlereagh is angol kérdésnek tekintették Konstantinápoly sorsát. Mikor úgy látszott, hogy a görög szabadságharc megingatja az európai török birodalmat, Canning magáévá tette a pánthellén eszmét, egy Nagy-Görögországot akart életre kelteni, hogy egy a töröknél életképesebb hatalom zárja el Oroszország útját a Dardanellákhoz. Anglia egyszerre a népszabadság eszméjét képviselte, pedig még alig néhány esztendeje az abszolutizmusért harcolt, a francia forradalom ellen. Mikor a tervezett Nagy-Görögország utópiának bizonyult: a görögbarát Canning a porta mellé állott, és visszaszerezte számára a görögöknek már átengedett terület egy részét. A kis Görögország ugyanis az orosz birodalom természetes előőrse volt a Balkánon, tehát minél gyengébbé kellett tenni, és főleg nem szabadulhattak fel a török uralom alól azok a görög szigetek, melyek alkalmas támaszpontok lettek volna Oroszország részére, Konstantinápoly ostroma esetén. Mikor a Franciaországtól támogatott Mehemed Ali egyiptomi alkirály Konstantinápolyt is meg akarta hódítani, Palmerston megvédte a szultánt, megtörte Mehemed Ali hatalmát, és a négy akkori nagyhatalommal garantáltatta Törökország területének integritását. Tizenhárom év múlva a krími háborúval akadályozta meg Palmerston, hogy az Aja Szófián a kettős kereszt váltsa fel a félholdat, és a párisi békében Oroszországnak ígéretet kellett tennie, hogy a jövőben nem fog hadihajókat tartani a Fekete- tengeren. Néhány évvel utóbb egy Angliától szított katonai forradalom elűzte Görögországból az oroszbarát bajor dinasztiát. Mikor 1878-ban az orosz csapatok közeledtek Konstantinápoly felé: az angol flotta megjelent a Boszporusznál, és lord Beaconsfield Anglia fegyveres közbelépésével fenyegetőzve ragadta ki a berlini kongresszuson Oroszország kezéből a drinápolyi béke legértékesebb vívmányait. Bosznia megszerzésénél is támogatta Beaconsfield Andrássyt, hogy így megerősítse a monarchiát a Balkánon Oroszországgal szemben. Az 1896-iki krétai felkelés után ez a nagy görög sziget nem maradhatott továbbra is a szultán uralma alatt. De Salisbury nem akarta, hogy az orosz diplomáciától befolyásolt Görögország erősödjék, és így Krétát egy ideig a nagyhatalmak kormányozták.