Nyugat, 1939. január-június (32. évfolyam, 1-6. szám)

1939 / 6. szám - Justh Zsigmond: Párizsi naplójából (Közli Halász Gábor)

JUSTH ZSIGMOND PÁRIZSI NAPLÓJÁBÓL Elle m’accueille avec sa voix d’or. Frázisok de l­a la Sarah Bern­hardt. Leülök vele szemben. Minden percben megzavar valaki. Maurice behoz két gyertyatartót, amelyet egy barátja küldött comme cadeau de nove (!). Sarah s’épanche. Elle trouve­r?a très bien. Aztán egy színésznő jó tanácsért, majd kiissza a csésze kávét —­ majd------megírja az autográfot s a helyett, hogy azt írná, amire «la dame en question» kérte, eile écrit quelque chose á propos de la Hongrie. S. Quelle tété------ah quelle confusion-------ah je n’ y suis------­ah monsieur voyez vous la Tosca me fatigue dune maniére — — — (még pár sóhaj) (toujours la voix d’or). Átmegyünk az atelier­ be, bemutat géparde-jának. La bonne bête a l’air de dire: va je connais ta taille tes os, ne m’étonne pas trop! Búcsú------Viszontlátásra holnap. Kiérve az utcára, bámulva látom, hogy az emberek még mind «kétkézláb» járnak------s napsugarak csak olyan sárgák, mint azelőtt voltak. Munkácsyékhoz. Munkácsynénál a hirhedt Löwenhaupt báróné (Desse Desazes és marquise de Beauvoir anyja és báró Hirsch jó barát­nője), kiről madame Adam majdnem mindegyik könyvében mondott valami rosszat. A salon M. banalitása untat, bemegyek a mesterhez, ki fest és «bámulókat» nem ereszt magához. Nála Deckers fiatal német festő, pár igen érdekes rajzot mutat neki. Innen Cazalis-ékhoz. A japáni salon tele asszonnyal, míg én ott vagyok, vagy 20-an. 4 óra után madame Read-hez, ott Barbey d’Aurevilly és Letournon, a híres darwinista természettudós, ki elmondja, hogy ott volt Gambetta fejének felboncolásánál, eredmény: c’était le crane d’un imbécile doué de la faculté de la parole. D’Aurevilly kifejti, hogy G. életében is csak ez volt a véleménye róla. Ebéd Pongrácz Ninánál. Ott, Niewsky grófné nővérével, dr. Schindler (a san marinoi követ!), madame Calderon s egy francia báróné. 11 felé Cresse Diane-hoz, kinél igen sokan. Alig hogy megérke­zem, megmuzsikáltat. Loirée után igen soká sétálunk Vieuxville-el, ki elmondja nézeteit. Furcsa egy ilyen francia gentilhomme, bármennyire intelligens is legyen, megtartja előítéleteit, d’après lui «tout la» (Sully Prudhomme, Wagner, Ulbach etc. etc.) n’est pas de la société, dacára annak, hogy tán e «kis péntekek» intellektuális légköre nélkül élni nem tudna. Háromig flancirozunk... haza. Január 14, szombat És mert elfelejtem megmondani, hogy 10-kor keltsenek fel, egész éjjel nem alszom, attól tartva, hogy — nem ébredek fel a kellő időre. 12-kor Sarah-nál — a diva éppen csak hogy felkelt. Míg felöltözik, megnézem szegről végre apartement-ját. Kivált atelier­je érdekes.

Next