Nyugati Kapu, 2000 (2. évfolyam, 42-85. szám)

2000-08-04 / 72. szám

4 2000. augusztus 4., péntek Soproni krétavázlat egy ó-kalendáriumból FRANG GIZELLA Egész véletlenül leemeltem a minap egy öreg könyvet a polcról. Sárguló lapjainak egyikén Habsburg Ottó ifjúi ábrázattal, mint III. Ottó, a pelyhedző állú király, majd Szent Erzsébet és legendái, aztán Páneurópát illúziónak minősítő eszmefuttatás. Néhány oldallal odébb világ- és országesemények krónikája. Majd Pécs képei a bámuló papíroson. Aztán kedves város: Civitas Fidelissima. 1932-ben a Magyar Család Könyve (a Nemzeti Újság és az Új Nemzedék Kalendáriuma) ékszerdoboznak, nemzeti kincsnek nevezi Sopront. A honfi büszkesége és lelkesedése szólal meg a sorokból, próbálva összefoglalni mindazt, ami az akkori soproni hangulat lehetett. „Sopron szép, kedves, nagyműveltségű városa az országnak. Megvan rajta az emlékezetes múlt patinája s megvan a modern ízlés eleganciája. Külvárosi népe munkás, értelmisége és polgársága önálló, öntudatos, hű és magyar. A természet két kézzel megáldotta kincseivel ezt a vidéket. A rónák bőven ontják a gabona és a veteményes minden fajtáját, a dombok a gyümölcsöt, almát, körtét, cseresznyét, szilvát, a kertek fölé boruló szőlők présházai a nagyszerű bort, s a magasabb régiók szelíd ligetei a gesztenyét. A gesztenyéken túl erdők ringanak és fenyvesek hintik az ózont. Sopron városában tömérdek a műemlék, de elsősorban műemlék maga az egész város. Legszebb része a sűrűn lakott Belváros, melynek nagy része teljesen megőrizte középkori jellegét. A Belvárost övező Külsőváros az eleven élet zsivaját jelenti a múltak csendjével szemben. A Külsővárosban, főleg a széles Várkerületen bonyolódik le Sopron üzleti életének majd minden fázisa. Nyüzsög itt a nép, s esténkint hömpölyögve árad a fény. Sopron város tömérdek építészeti műemléke nyilvánvaló bizonysága annak, hogy a város, melyet mindig vagyonos polgárság lakott, régi, évszázados kultúra gócpontja. Építészeti kincseinek javarészét a soproni polgárság minden támogatás nélkül a maga erejéből hozta össze. 1921 decemberében a lakosság fényes tanúságot tett a hazához való törhetetlen ragaszkodásáról. Érdemesen jutalmazta a hű várost a törvényhozás, midőn Sopronnak a Civitas Fidelissima jelzőt adományozta. A dicséretnek ez a cserfalombja örökre ottmarad Sopron homlokán." A betűsorok mellé rakott napfényes képek szintén magukért beszélnek: a Szent Mihály-templom a Szent Lélek utca felől, a Két kórház mentén széles járda, annak a szélén telefonoszlopok, az úttest bal oldalán (!), velünk szembe két lovasszekér baktat, szép egymásutánban. A Szentlélek-templom fala mellett alacsony, kovácsoltvas kerítés, a Szentháromság-szobornál pedig még árnyat adnak a fák. És a számunkra legszokatlanabb kép: a Mária-kút balján még áll a később bombatalálatot kapott ház... Régi idők tanúja a kalendárium. Ma már egyre kevesebben idézik vissza azokat az időket. Vajon az új évezred krónikásai mit emelnek a história lapjaira? Milyen korszakról adnak krétavázlatot? És milyent? L. F. Többen láttak két hüllőt a Hajdú- Bihar megyei Újszentmargita mellett lévő Tokai-tóban. Egy biztos, a horgászást megtiltották, kikerült a tábla: „Vigyázat, krokodil!" Mármost, ha ezek a ragadozók halevők, akkor különösebb baj nincs. Ha emberhúsra fáj a foguk, akkor lidérces álom ott egy lubickolás, rémült lapítás a lepedőn egy napozás. Sokan tartanak otthon krokodilt egy fiatal hüllő csak harmincezer forintba kerül, néhányan szélnek eresztik kedvenceiket, mások meg szándékosan engednek ki a természetbe krokodilt, kajmánt, oroszlánt, tigrist, mondván, valahogy majd megélnek. Nekem beszélhetik a szakemberek, hogy a krokodil csak a trópusokon honos. És ha tévednek? Magyar krokodil Lesz ott majd tánc Kedves nekünk ez a vasi rendezvény is, mert érdeklődésünkhöz közel áll a tánc, fölfed nekünk kultúrákat, egybetartozásokat, s úgy tud beszélni, hogy értjük, amikor szólani kezdenek bánatok és örömök. Aki többször volt már a sárvári folklórapokon, az mellé teszi rögtön a jelzőt, hogy nemzetközi, mert az, és elég régen tartoznak össze, idén sincs másképp - erről Kondora Istvántól, a Kossuth Lajos Művelődési Központ igazgatójától, a rendezvény házigazdájától tudunk -, bő és víg életkedvű táncosok érkeznek a jubileumi folklórapokra , mert ez már a huszadik lesz! -, az előkészületek befejeződtek, színpadra lép lengyel, osztrák, török, belga, francia, román, angol, szlovén és erdélyi magyar együttes. A vendégek augusztus 15-én este a Nádasdy-vár udvarán mutatkoznak be, a műsort a hagyományokhoz híven táncház zárja - természetesen nemzetközi. Aki a folklórapok gálájára kíváncsi mifelénk, az a naptárba augusztus huszadikát jegyezze be. Augusztus 15. és 20. között a vendégegyüttesek kisebb csoportjai szerepelnek még a megyei településeken - Vasvár, Körmend, Szentgotthárd, Velem, Bük, Jánosháza, ízelítőt adva nemzetük tánckultúrájából. Rovatunk nem pusztán a hagyományos levelezési fórum. Elnevezésének megfelelően az olvasói leveleken, vitacikkeken kívül - bárki, bármiről véleményt mondhat - itt adunk helyet állásfoglalásoknak, felhívásoknak is. Szerkesztőségünk fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött írásokat terjedelmi okok miatt, a szerző mondanivalójának tiszteletben tartásával, rövidítve közölte. A levelek tartalmáért felelősséget nem vállalunk. Névtelen leveleket nem közlünk. Nyugati Kapu 9400 Sopron Szt. György u. 12. Tel.: 99/510-275 Fax: 99/314-168 E-mail: nyugatikapu@netposta.net Államosított gyógyszertárak Visszapillantás ötven esztendőre D. Horváth Dénes gyémántdiplomás gyógyszerész levelében ötven esztendőre pillant vissza. 1950. július 28-án államosították Magyarországon a gyógyszertárakat. „A rendszer azt igyekezett bizonyítani, hogy a gyógyszerészek „kizsákmányolók” voltak. Az államosítás végrehajtását a legnagyobb titokban szervezték meg. A három tagból álló bizottságokat teherautókon szállították az ország gyógyszertárainak környékére. Pontban délelőtt 10 órakor az összes magánkézben lévő gyógyszertárban megjelentek és közölték az államosítás tényét. Ez a rajtaütésszerű, váratlan intézkedés a lakosságot meglepte. A betegek gyógyszerellátását végző gyógyszerészeket általában inkább segítőkésznek, mintsem kizsákmányolóknak ismerték. A bizottságok azonnal elkezdték a gyógyszertárak leltározását. Egyes túlbuzgó tagjai a gyógyszerész szomszédos lakásába is bementek, az ott talált pénzt is lefoglalták, az autót államosították. A falusi gyógyszerészek házát - ott volt a gyógyszertár - is államosították. Az államosított érték kártalanítását ígérték, de ennek teljesítésére nem került sor. Megyénként rögtön megalakultak a gyógyszertár vállalatok, élükre a párt laikus igazgatót küldött. A gyógyszertárakat, számokkal látták el, a volt tulajdonosokat más gyógyszertárakba helyezték, ahol vezetői megbízást kaptak. Az őket ért sérelem ellenére továbbra is a betegek érdekében tevékenykedtek. A gyógyszerellátásban fennakadás nem volt, sőt a laikus igazgatás és ellenőrzés mellett az ő lelkes munkájuk révén a gyógyszertárakban a szakmai színvonal gyors ütemben fejlődött. Megkezdődtek a továbbképzések, ennek Sopron is az egyik központja lett. A gyógyszerészek országos rendezvényeket szerveztek. 1952 tavaszán Győrött volt gyógyszerészeti vándorgyűlés. 1958- tól ötször rendeztek Soproni Gyógyszerész Napokat, melyeken az ország minden részéről jöttek szakemberek, külföldről Ausztriából és Csehszlovákiából. Sopronban, - ahol az ország két legrégebb folyamatosan üzemelő gyógyszertára itt van - létesült 1968-ban az ország első Patikamúzeuma. Ötven évvel ezelőtt Budapesten volt a gyógyszertári laboránsok első szakmai tanfolyama, amelyen a soproni gyógyszerészek által kiképzett három laboráns tett sikeres vizsgát. Utóbb Sopron lett a gyógyszertári technikusképzés egyik bölcsője. 1970-ben iskolarendszerű keretek között történt a gyógyszertári asszisztensek képzése. Az elmúlt harminc év alatt 1400 gyógyszertári asszisztens és 4758 szakasszisztens szerzett szakképesítést. A továbbképzéseken 13 ezer 362-en vettek részt. A Sopronban működő, a gyógyszerészethez fűződő intézmények és a különböző szakmai rendezvények a városnak az idegenforgalmát növelték és a helyi gyógyszerészek országosan elismertek lettek. Az önkormányzat nagyon bölcs intézkedése révén Sopronban a gyógyszerészek a gyógyszertárakat megvásárolhatták. Nem úgy, mint sok helyen, ahol a gyógyszertárak idegen üzleti láncokba kerültek, ahol nem a beteg érdeke, hanem a profit a meghatározó.” Rajtunk múlik az egészségünk „Úgy élünk, mintha nyavalya sem volna e világon” Dr. Varga József gastroenterológus volt az Akácvirág Nyugdíjas Klub vendége a Kurucdombi Fiókkönyvtárban. Az egészséges életmódról, kiemelten az étkezési kultúráról szóló előadása után kérdeztük: TORMA MARGIT „Ebben a környezetben érdemes idéznünk Mátyus István, a könyvtárat és nyomdát az utókorra hagyó híres orvos Diaetetika, azaz a jó egészség megtartásának módját fundamentumosan, előadó könyvéből. Ebben már 1787-ben felhívja a figyelmet: „Mikor jó egészségünk vagyon, úgy élünk, mintha nyavalya sem volna e világon, ha lebetegszünk, sírunk, vívunk, fához, fűhöz ragaszkodunk, hogy meggyógyulhassunk, de ha meggyógyultunk, miből jött volt reánk a nyavalya és hogy lehetne azt másszor elkerülni, arról oly módon senki nem is gondolkodik." Tapasztalatból tudom, hogy egészségünk egyik legfontosabb megőrzője a család. A természet szeretetére, az egészséges életmódra nevelt gyermek a jövő leghatékonyabb befektetése. A sport hatására növekszik a pszichikai terhelhetőség, mozgáshiány esetén pedig nő az agresszivitás, szorongás és a fáradékonyság. A szülői minta meghatározhatja a káros szenvedélyek kialakulását. Az alkoholfogyasztásnak megvan a kultúrája, érdemes volna szűkebb pátriánkban, ezen a hagyományos borvidéken erre jobban odafigyelni. A dohányzás kétszeresen káros, mert nemcsak légúti panaszokat okoz, hanem a gyomor védőrétegét is elpusztítja. Ki hinné, hogy a szív és érrendszeri betegségek nagy része visszavezethető gyermekkori táplálkozási anomáliákra. Az egészséges étkezés legfontosabb szabálya: sokfélét együnk, de mindig gondoljuk meg, hogy mennyit; a négyszeri étkezés az ideális, egyenletesen elosztva, lefekvés előtt csak keveset. Ha kevesebbet eszünk, azzal is spórolunk, és nem kell annyi gyógyszer, ez is a takarékosság irányába hat. Az étkezésben az arany középutat javaslom, rostos anyagokat, enyhén fűszeres ételeket fogyasszunk, sok zöldség-gyümölcs legyen étrendünkben. A kevés hús nem káros. A gyümölcsteáknál ügyeljünk a savtartalmukra. A kamilla jó a gyomor- és bélbetegségekre, csökkenti a gyulladást és a savat is. Az „epés” étrendben káros az a diéta, amikor szinte semmit sem eszik a beteg. Tojást lehet enni, csak nem kell negyed kiló zsírban megsütni. A fekély kialakulásának lehetőségét csökkentjük, ha nyugodt körülmények között élünk, és elkerüljük a stressz hatásokat. A narancs fogyasztása egészséges átlagos körülmények között, a sebészeknek viszont a legnagyobb ellenségük frissen műtött betegek esetében bélmegállást okozhat. A bélrendszer betegségeit gyógyítom elsősorban. A nyelőcső vizsgálatával kiemelten foglalkozom, ez eddig eléggé elhanyagolt szakterület volt az orvosi gyakorlatban. Látom a genetika fontos szerepét a betegségek kialakulásában, de a környezeti ártalmak a meghatározóak. Egészségünk rajtunk múlik.