Nyugati Kapu, 2001 (3. évfolyam, 86-130. szám)

2001-01-05 / 86. szám

2 2001. január 5., péntek Túl vannak az építők a negyedik szakaszon Útkorszerűsítési munkák a nyolcvanötösön Az ember - mint tudjuk - elsősor­ban saját sorsán méri a világ vál­tozásait, ami természetesen nem je­lenti azt, hogy nem figyel oda, nem örül az olyan változásoknak, mint amilyenek még a múlt században történtek. Mindkettő a világhoz csatlakoztat egy utat, mindkettővel jobb lett az ország, a megye, Sop­ron vendéghívó ereje. Szerencsére a hazai úthálózat fejlesz­tése, felújítása általában nem csak az utakról szól, ha­nem vagy egy hul­lámhosszon valakivel, nem tudsz csat­lakozni a világhoz, ugrik az egész. Sok minden kapcsolódik egy ilyen beru­házáshoz, így volt ez karácsony előtt is, december 21-én, amikor átadták a forgalomnak a korszerűsített 85. szá­mú főút Kapuvár és Pereszteg közti 20,7 kilométeres szakaszát, amelynek költségei négymilliárd-hétszázhuszon­­kilencezer forintot tettek ki. Az ün­nepséget Fertőszentmiklóson tartot­ták, egészen pontosan a régi út és a községet elkerülő új útszakasz keresz­teződésben, és bizony egy igen sze­rencsés ötlet kezd megvalósulni a munkákkal, még akkor is, ha a kor­mányzat útkorszerűsítési és útépítési munkáival szemben sokan vannak ér­tetlenek és közömbösek. E sorok nem akarnak mást, mint hogy az utódokat emlékeztessék arra, hogy a megyei közútkezelő kht. koordi­nálásával és felügyeletével - az igaz­gató Szirányi Ákos - határidő előtt készült el a felújítás, az ünnepségen Manninger Jenő, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium politikai állam­titkára, valamint Ivanics Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke is részt vett, átadták az új szakaszt, szóltak mindarról, ami az út használóit, il­letve a környező települések lakóit érinthetik. Való igaz, a megye ország­­gyűlési képviselői sokat tettek azért, hogy az úttal a térség települései között javuljon az infrastruktúra ellá­tottság, hogy kapcsolat legyen az uni­óval Sopronnál és Kópházánál, Auszt­rián keresztül. Az öt szakaszra tervez­ett korszerűsítés - Kapuvártól Nagy­­cenkig - a Fertőszentmiklóst elkerülő rész kivételével a meglévő nyomvona­lon történt, a biztonság érdekében lassító és forgalomcsillapító szigete­ket, buszöblöket, csomópontokat építet­tek, a munkákra jutott pénz a kormány­tól és a Phare-programból. A Peresz­­tegtől Nagycenkig tartó szakasz (4,9 kilométer) most következik. Nincs mese, kell az ipari park Torgyán József adta át a közművesített területet A múlt század végén persze nemcsak utat avattak, hanem Sopron észak­keleti részén, az Aranyhegyen is új lap íródott december huszadikán a város történetében. A krónikás azt jegyezheti: ünnepélyesen átadták a soproni ipari parkot. Mert ünnepségre ébredtek mindazok, akik figyelemmel kísérték a beru­házásról, a munkák állásáról szóló híradásokat - azután meghívót is kap­tak -, kezdve attól, hogy a hatvan hektár területű ipari és innovációs parkot, továbbá a működtető gazda­sági társaságot 1997-ben létrehozta a város, egészen odáig, hogy a decem­beri megnyitóra tizennyolc hektáron közművesítettek, a munkát a Phare CBC és a Gazdasági Minisztérium támogatta. Abban azért igazat kell adnunk Torgyán Józsefnek­­ az es­eményen a földművelésügyi és vidék­­fejlesztési miniszter díszvendégként volt jelen —, hogy lassan már több lesz az ipari park Magyarországon, mint ahány az állampolgárok száma, kö­vetkezésképp szabályozásra szorul a dolog. Azért örült a miniszter, hogy Sopronban ipari park lett, hogy átad­hatta a közművesített területet. Ilyen ébredők vagyunk mi magya­rok, ha ipari park kell, legyen az. Sop­ronnal azért másképp áll a helyzet. Mint azt Ágota Gábor alpolgármester ünnepi beszédében elmondta, a cél kezdettől fogva az volt, hogy az ipari és innovációs park a város több lábon állását segítse, adjon helyet olyan vállalkozásoknak, amelyek a sokol­dalúan képzett szakembereket kere­sik. Az oktatási-kutatási háttérrend­szer ugyancsak adott, hiszen a park a Nyugat-magyarországi Egyetemmel is együttműködik - ezt már az ügy­vezető igazgató, Gálné Kapás Márta említette —, s ez a kapcsolat hosszú távon érvényesülő haszonnal járhat. Mindenki előtt világos, hogy hang­súlyozott szerepet az ipari park a be­fektetőkkel kap - hamarosan már szer­ződésekről számolhatunk be -, a vá­ros kedvező földrajzi fekvése, jó ösz­­szeköttetései a nyugat-európai gazda­sági centrumokkal biztosítékai a fej­lődésnek, nem beszélve arról, hogy Sopron jelentheti az a centrumot - mondjuk konferenciaközpontnak -, ami számos területen európai szintű szolgáltatásokat, kommunikációs le­hetőségeket, életteret nyújthat a vál­lalkozások résztvevőinek. A soproni ipari park számos előny­nyel járhat, hatása az egész térségre kisugározhat. K. L. / „Én mindig Jimmy vagyok” Ezt mondta Zámbó Jimmy kedden este a televízióban Szilágyi Jánosnak. Megy az ember, mindenki a Királyról beszél, aki halott. A kérdések - miért lőtt ki az ablakon? többször lőtt? mi­ért hagyott egy töltényt a tárban? - úgy vonulnak el, mint a kísértetek. „Irigylésre méltó ember vagy? Tulaj­donképpen igen hangzott el az utol­só kérdésre a válasz az énekestől, bárzongoristától. Nem állandó az élet, testvéreim. A Király rajongói úgy hi­szik, hogy esténként valahol leül majd a zongorához, játszik, miközben a földi élet száguld tovább a maga út­ján. A lemezek az utódoknak marad­nak. A csepeli ház kerítésénél - látom a híradóban - gyertyák égnek. A Ki­rály tényleg halott. A bejáratnál egy fiatal gyerek sír. L. F. NYUGATI KAPU A rÉGIÓ HETILAPJA ALAPÍTVA: 1999-BEN MUNKATÁRSAK: ALAPÍTÓ ÉS KIADÓ: NYOMDAI MUNKÁK: JOÓ JÓZSEF (felelős szerkesztő) TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ SZÉCHENYI NYOMDA RT. MERÉNYI ZOLTÁN (világháló) ÉS TÁJÉKOZTATÓ EGYESÜLET Felelős vezető: TÖRÖK MAGDA (régió) 9100 Sopron, Új a 18.Tel: 99/312-562 Fax: 99/314-168 NAGY IVÁN ERDÉLYI GÉZA (sport) Felelős vezető, igazgató FARKASNÉ VARGA GABRIELLA VIGNÉ KOVÁCS MARGIT Index, ISSN 1419-9599 (tördelő szerkesztő) igazgató Terjeszti a MAGYAR POSTA RT. ___SZÓLÁSTÉR Névnapi üdvözlet Postám között nemrég egy világcég színes kártyáját találtam. Köszönöm, az üzleti ajánlatból az ünnep alkalmából sem kérek. Nem akarok sem drágán, sem olcsón vásárolni, nincs szükségem felesleges holmira. Legfeljebb a padláson tudnám tárolni, ahonnan tűzveszély miatt éppen a minap kellett lerámolni az első világháborús rohamsisakot, a viharvert hajóládát, a használaton kívüli madárijesztőt, Marx Károly legszebb meséit. Már dobtam volna a szemétbe a kártyát, amikor a tekintetem hirtelen megakad a szövegen: „Névnapján sok szeretettel köszönti önt...” A pontok helyén a világcég neve. Ezen aztán el kellett gondolkodnom. Soha nem cseresznyéztünk egy tálból, nem ittunk brúdert, pláne nem ab­ból a gyúlékony termékből, amit a világcég forgalmaz. Eddig azt hittem, hogy az ember névnapja abszolút magánügy, most meg arról értesülök, hogy egy fityiszt nekem. Ha ismeretlenül fel akarnak köszönteni, akkor felköszöntenek, ha beleszakadok a tiltakozásba akkor is. Egyelőre nem tudok mit kezdeni az üzleti kedvességgel. A kártya jellegéből arra kö­vetkeztetek, hogy rajtam kívül aznap éppen huszonötezer nyolcszázhet­­venkilenc ismeretlen kapott névnapi üvözletet csak mert egyszer vagy kétszer gyanútlanul igénybe vette a világcég nagyon is drágán meg­fizetett szolgáltatásait. Ezek aztán tudnak kommunikálni. Pillanatok alatt kapcsolatot teremtenek a fél országgal. Legközelebb talán még ajándék­kal is bekopognak hozzánk, s mi készületlenül, esetleg pizsamában nyi­tunk ajtót. Nem tudjuk őket leültetni, mert a székeket éppen javítják, az ajtó beszorult, a kávé elfogyott, a pezsgő meleg, a feleség pedig hajcsa­­varókkal a fején takarít. Persze ha ilyesmihez szoktatnak bennünket, egyre jobb lesz a helyzet. Ünnep lesz nálunk egész évben, otthon ragyog minden, a pezsgőspoharak elő lesznek készítve, s talán el sem járunk a munkahelyre, mert micsoda dolog, hogy a világcég zárt ajtót talál, ha nem tudjuk sósmogyoróval, kávéval megkínálni, miközben ő isme­retlenül is veszi a fáradságot és felköszönt. Felköszönt, mi pedig egy pil­lanatig ott állunk zavartan az ajtóban, majd beljebb tessékeljük a ven­déget, éjfél felé pedig egymás nyakába borulunk. Ne vegyen elő minket a kicsinyesség. Ne számítgassuk a kártya darabonkénti árát, s az összeget kellően felszorozva ne spekuláljunk olyasmin, hogy jobban jártunk vol­na, ha névnapi jókívánság helyett némi kedvezményt kapunk a szolgál­tatás igénybevételekor. Világcéghez nem illik az ilyen számítgatás. Ki­váltképpen akkor, amikor profittól, nyereségtől távol éppen az emberi oldalát mutatja. Igaz, olyan világcéghez hasonlatosan. Személytelenül, globálisan, sőt kozmikusan. A gesztus elibénk vetíti a jövőt, amikor majd a világűrből érkezik a nagyvilági üdvözlet. Ne késlekedjünk. Máris készít­sük az ufók, a repülő csészealjak számára a leszállóhelyet. Pákovics Miklós Nyugati Kapu Csendes éj a szentek lépcsőjén Az éjféli misén a Bánfalván - fúvósok játszottak a Hegyi-templomban. Különös misztérium! Egyszerre fenséges és kedves. A szárnykürt hangja a trombiták között mégiscsak más. Azután kivonult a templom népe a szen­tek lépcsőjéhez, hallgatta a Csendes éj-t, ahogy fújták a férfiak: Hammer, Baranyai, Gitsch, Szabó, Kránitz... És a völgyet beborította a dallamba foglalt áldás... Aznap a kápolna terére érkezőket forralt bor és mézes sütemény várta, az emberek mosolyogva néztek egymásra, őszintén kíván­tak boldog karácsonyt. Jó volt együtt lenni, ünnepelni! Igrecz Katalin Százhetvenheten a borról Teljes sikerrel zárult Sopronban az Első Magyarországi Bormarketing Konferencia a hegyközségi tanács és a bormarketing műhely szerve­zésében. A tanácskozásra érkező 177 résztvevő ,előadó és hallgató kétna­pos eszmecserét tartott a magyar borgazdaság jövőéről, a magyar borok el­adhatóságáról, a marketing tudományának felhasználásáról a piac­­képesség érdekében. Az FVM AMC Kht., valamint a Magyar Marketing Szövetség támogatásával megrendezett esemény fő mondanivalója, hogy a magyar borok elismertségének jövője egy egységes nemzeti marketing­­politika kialakítása lemre, amely segítségével a világpiacon egyre maga­sabb és magasabb áron lehetne értékesíteni borainkat. A konferencia résztvevői szerint a minőségi árutermelés mellett fokozottabb figyelmet kell szentelni a magyar borok értékesítésének technikájára, a reklám és a kommunikációs költségek biztosítására, mivel ezek hiányában az EU- csatlakozás, a borgazdaságban működő mikro- és kisvállakozások nagy részét tönkre teheti. A minőségi palackos áru előállítása a marketing tudo­mányának széleskörű alkalmazása garancia lehet arra, hogy a magyar bor­gazdaság résztvevői újra elfoglalhassák helyüket a világ borkereskedel­mének palettáján. A konferencia résztvevői szerint évről évre szükség van az ilyen jellegű gyakorlati és tudományos tapasztalatcserére, hogy a borászok a kereskedők és a marketing szakemberek első kézből cserélhessék ki tu­dásukat, ismereteiket a magyar borgazdaság érdekében. Keglovich István

Next