Nyugati Kapu, 2001 (3. évfolyam, 86-130. szám)

2001-06-22 / 110. szám

2001. JÚNIUS 22. »I SOPRONI ÜNNEPI HETEK • JIMJS 22 - JULIUS 15. A nézőnek csinálok színházat * - mondja Bor József, aki az Otellót rendezte Az ember azt hinné, hogy bűnözők és bűnüldöző rendőrök „kiváltsá­ga” a felfokozott lelkiállapotra utaló adrenalin szint, pedig a művészet világában sem ismeretlen, ahol ezer okból szinte szünet nélkül dúl a feszültség. Bor József, Jászai-, Erkel- és Szent István-díjas színházi rendező arcán mindez nemigen látszott, noha kimerítő próba, gyil­kossági jelenet beállítása után érkezett a megbeszélt találkozóra. Az ő rendezésében mutatja be a Győri Nemzeti Színház Verdi Otello című operáját a Fertőrákosi Barlangszínházban. A bemutató ezúttal szó sz­erint veendő. Fertőrákos első ízben az igazi premier színhelye. Először arra voltunk kíváncsiak, milyen színhely a halhatatlan zeneműhöz a Barlangszínház.­ ­ 1978 óta különböző dara­bokkal rendszeresen eljöttünk Fer­tőrákosra - emlékezett Bor József, aki pályája során az ország szá­mos színházában dolgozott, kilenc évig Győrött volt színigazgató, s többször rendezett az országhatá­ron túl is. - Ami Fertőrákoson kőből ki van faragva, azt a szín­házban díszletből kell kitalálni. Nem megfeledkezve arról, hogy borzalmas emberi tragédiák terem­tették meg ezt a páratlan helyszínt, a Barlangszínház a világ legnagy­szerűbb, legfantáziadúsabb szín­háza, elképesztő akusztikával. Ha rajtam múlna, egész évben hang­stúdió működne benne. A színpad­nak már van némi nehézsége. Körszelet alakú, amelynek az egyik legkellemetlenebb pontján oszlop található. Az oszlop kény­telen-kelletlen , játszik” a produk­cióban. Csupa jó emlékem fűző­dik Fertőrákoshoz. Tavaly két-két előadásban ment az Aida és a Bánk Bán. Zsúfolásig megtelt a nézőtér osztrákokkal, pedig a Bánkról az a hír járja, hogy a külföldnek nem kell. - Önt a színházi szakma elsősor­ban zenés rendezőként ismeri. Mi­lyen a viszonya a zenés szín­házhoz, s főként az operához? - Számomra a totális, az igazi színház az opera, amelyben együtt a zene, a szöveg, a látvány, a tö­meghatás. A kíséretet egész szim­fonikus zenekar adja, minimum ötven tagú kórus fokozza az esz­tétikai hatást. Az opera tudja azt, amit a görög dráma sem. A drámában egymás után közlöm a gondolatokat, közvetítem az érzelmeket. Az ope­rában két szereplő egy adott pillanat­ban nyilvánul meg, s a néző mégis képes a befogadásra. - Mi lehet az oka, hogy sokat hal­lani a műfaj válságáról? - Nem szabad figyelmen kívül hagy­ni, hogy a kultúra az idők folyamán jelentősen változott. Az élő muzsika, az opera hajdanán éppúgy lehetett az elit, mint a nép rendszeres élménye. Mozart totális operát írt az utca em­berének. Olaszországban Montever­­ditől kezdve az operák szövegkönyve lényegében a commedia dell' arte műfajához tartozott, vagyis kifeje­zetten népi jelleget hordozott. Úgy a nemesi, mint a polgári családokban a zenét nem egyszerűen hallgatták, hanem művelték házi muzsikálás ke­retében. Ma az emberek készen kapják a konzerv muzsikát, a kon­zerv élményt. Még nem olyan régen is alig volt gyár dalárda nélkül. A technika fejlődése és egyéb okok a dolgok organikus fejlődését úgy­mond megszüntették. Központi prob­léma pedig a pénz. Az opera nagyon drága műfaj. Egy Otellóhoz hasonló mű előállítása több tízmillió forintba kerül. Mivel a belépőjegyek ára nem mehet Magyarországon a csillagos égig, még az emelt díjas előadások is erősen ráfizetésesek. Ha a zene igaz, a díszletnek, a jelmeznek is igaznak kell lennie. Vitathatatlan másfelől, hogy az opera egy színház rangját nagy mértékben emeli, az európai színvonalhoz hozzátartozik. - Hogyan közelít egy operához, je­len esetben az Otellóhoz? - Vannak rendezők, akik alapanya­gnak használják az eredeti művet, belehúznak, modern kosztümöket al­kalmaznak, hogy a saját gondola­taikat kifejezzék. Én ennek nem va­gyok híve. A hagyomány híve va­gyok. A nézőnek csinálok színházat. Nem érzem magam hivatottnak, hogy egy remekműbe belenyúljak, hogy az alapeszméjét, a szellemi­ségét bármilyen módon is alakítsam. Az aktuális gondolathoz megtalálom a megfelelő darabot. Nem kell Otel­lónak terepszínű ruhába öltöznie, Ja­­go sem lesz kommandós. Képtelen vagyok kivenni a darabot a történel­mi korából. - Mit mond a nézőnek Verdi Otelló­ja a harmadik évezred küszöbén? - Azt, amit már Shakespeare megírt, hogy az ember kifordítható, mint a kesztyű. Otello a címszereplő, de Jago a főszereplő. Verdi megírta Jago credóját. Miben hisz Jago? Min­denki eszköz ahhoz, hogy ő megva­lósíthassa azt, amiben ő hisz. Ször­nyűség, hogy meg is tudja valósítani. Jago abban hisz, hogy amit mi em­berek értéknek tartunk, vagyis a sze­retet, a jóság, a szolidaritás, a hűség, a becsület, az önzetlenség, mindez csak álca, amely mögött ott rejtőzik egy agresszív, önző ösztönlét. Gon­doljuk csak meg, Otelló egy har­monikus házassági kapcsolatban élő, kiegyensúlyozott, sikeres, a vezetői réteghez tartozó ember, akit az élete csúcsán a gyanút ébresztő jegyk­endővel őrületbe, gyilkosságba lehet kergetni. Pákovics Miklós c,,. ,,-K­V ... j.t.­.u.r." Az Észak-svédországi Steffanskören és a soproni Fidelissima vegyeskar közös hangversenye lesz szerdán 20 órakor a Domonkos templomban. NYUGATI KAPU SOPRONI NAPLÓ Ingyenes különjárat A barlangszínházi előadásokra a közönség oda-vissza utazásához a Kisalföld Volán Rt. díjmentes különjáratot biztosít. Indulás: a rendezvények kezdete előtt egy órával. Útvonal: Volán pályudvar — Petőfi tér - Fapiac utca — Híd ut­ca - Sopronkőhida — Fertőrákos. Jegyárusítás Elővételben a jegyirodában: Sopron, Széchenyi tér 17-18. Telefon: fax: 99/ 511-730. Előadások előtt egy órával a helyszíneken. Információt ugyancsak a jegyirodában kaphatnak a rendezvényekről az érdeklődők. J - ¡ ■ Június 17.00 A Sopron Városi Fúvószenekar és a soproni mazsorettek felvonu­lása 18.00 Fő tér - Dr. Gimesi Szabolcs polgármester ünnepi megnyitója 18.10 A Kassai Konzervatórium Tangóharmonika együttesének kon­certje. Műsoron Bernstein-, Ellington-, Gersh­win-, Smetana-, Johann Strauss-, Svendsen-, Piazzolla- és Binge-művek. Karmester: Vla­dimir Cuchran. Az együttes vezetője: Bar­­tolomej Buras.­oo­no Péntek - szombat vo . A Szombat - vasárnapi 20.00 Petőfi Színház - Szirmai Albert: Mágnás Miska (operett). A Soproni Petőfi Színház előadása. Kor­­láth gróf: Urmai Gábor; Stefánia, a fe­lesége: Szabó Anikó; Rolla, a leányuk: Fischl Mónika; Pixi gróf: Győri Péter; Mixi gróf: Zalai Tamás; Nagymama: Rátonyi Hajni; Baracs Iván, mérnök: Ko­vács Etele; Miska, lovász: Incze József; Marcsa, mosogatólány: Nyírő Bea; Leopold, főkomornyik: Tándor Lajos; El­­eméry Tasziló gróf: Cmarits Gábor; Ella grófnő: Fekete Marianna; Bella grófnő: Simon Andrea; Cigány: Bartokos Tamás. Koreográfus: Incze József. Rendező: Mikó István. Kísér a Liszt Ferenc Szim­fonikus Zenekar. StHBB 24. 20.00 Fertőrákosi Barlangszínház A Boban Markovic együttes kon­certje. Emir Kusturica filmjeinek világ­hírű zenészei a színpadon 20.30 Szent György-templom A:N.S Chorus. A műsoron Compére-, Weerbecke- és Martini-művek 20.00 Esterházy-kastély, Fertőd Malcolm Bilson, fortepiano. A mű­soron Beethoven- és Schubert-művek 20.30 Fertőrákosi Barlangszínház Verdi: Otelló (opera olasz nyelven) A Győri Nemzeti Színház előadása. Otelló, mór, Ciprus kormányzója: Bándi János, Róka István; Jago, zászlós: Bede Fazekas Csaba Ér­demes­ művész: Egri Sándor; Desdemona, Otelló neje: Bellai Eszter, Frankó Tünde Liszt­díjas; Cassio, hadnagy: Derzsi György, Ko­vács Etele; Emília, Jago neje: Lazin Beatrix; Roderigo, velencei nemes: Takács Zoltán; Lo­­dovico, a velencei köztársaság követe: Schwimmer János; Montano, Ciprus volt kor­mányzója: Szabó Balázs, Szűcs Péter Pál; hírnök: Szűcs Péter Pál, Szabó Balázs. A dísz­letet Csányi János, a jelmezt Hruby Mária ter­vezte. Vezényel Medveczky Ádám és Csala Benedek. A mozgást Bombicz Barbara tanítot­ta be. Rendező: Bor József. 11.30 Fő tér - A Kassai Konzer­vatórium Tangóharmonika együtte­sének műsora. Rossz idő esetén 15 órától a Sopron Plazaban 20.00 Pannónia Med Hotel - A Fes­tetics Vonósnégyes koncertje. A mű­soron Haydn- és Mozart-művek 25.­ 20.00 Evangélikus-templom A Capella Savaria Vivaldi-estje Szerdai 20.00 Jezsuita-terem - Anneke Boeke (furulya), Papp Rita (csem­baló). A műsoron Bach- és Telemann­­művek 20.00 Domonkos-templom - A Fidelissima és a Staffanskören Vegyeskar (Svédország) hangver­senye. Karnagy: Arany János, Berndt Häggblom 20.00 Petőfi Színház - Arbeau Historikus Táncegyüttes, Capella Savaria Június 23-24., szombat-vasárnap, Fő tér Népművészeti kirakodóvásár és 10-17 óráig kézműves játszóház Június 23., szombat, Fő tér Gyermeknéptánc fesztivál (Rossz idő esetén: Vas-Villa) 10-11.30, illetve 14-19 óráig bemutatkozó műsorok Közreműködik a Méta zenekar 20 órától Szent Iván-napi tűzugrás a Deák téren Június 24., vasárnap, Fő tér 10-12 óráig gyermeknéptánc 14-19 óráig soproni zenészek a színpadon Közreműködnek: Soproni Ütősök, Fajkusz Attila és zenekara, Juventus Koncert- Fúvószenekar, Birds Jazz Band, Homo Skapiens, Soproni Anzix, Lővéri Fiúk sramlizenekar, a kópházi tamburazenekar, Csámborgó együttes, il­lllllllllis Június 23 - július 31., Festőterem (Petőfi tér 8.) Péreli Zsuzsa Munkácsy-díjas képzőművész kiállítása Kárpitok, dekollázsok címmel Június 23 - augusztus 26., Lábasház (Orsolya tér) XIII. Soproni Érembiennále Június 24 - szeptember 15., Bányászati Múzeum Selmecbánya, az európai bányászat kezdete oo Péntek

Next