Nyugati Kapu, 2001 (3. évfolyam, 86-130. szám)
2001-03-16 / 96. szám
, 2001. március 16., péntek A kultúra állásai Az önkormányzati bizottságokat bemutató sorozatunkban Máger Ágost, a kulturális és idegenforgalmi bizottság elnöke segítségével pillanthatunk bele a bizottság munkájába. — Elnök úr! Sopronban majdnem minden önkormányzati döntés valamilyen formában összefüggésben van az idegenforgalommal, így igaz! A bizottságunk rendre véleményezi idegenforgalmi, kulturális szempontból az előterjesztéseket, ezen kívül vannak előre kiírt feladataink. Csak egy-két példa: a belváros új közlekedési rendje érinti az idegenforgalmat, a város külső megjelenése - többek között - szintén idegenforgalmi kérdés. Sokszor foglalkoztunk mostanában az idegenforgalmi adó körüli problémákkal. A befolyó adó ugyanis nem érte el azt az elvárható öszszeget, amire a városban töltött vendégéjszakák száma alapján számítani lehetett. A nagy szállodák lerótták, de kisebb szállásadóktól (panziók, vendégszobák) elenyészően kis mértékben történt befizetés, korántsem annyi, mint amennyi vélhetően befolyt hozzájuk. Ez azért fontos kérdés, mert az állam minden beszedett egy forint adó után két forint támogatást ad a városnak. Ezért döntöttünk úgy, hogy bizonyos kedvezményeket eltörlünk. A régi szabályozás szerint, aki üzleti ügyben járt városunkban, az nem fizetett adót. Mondanom sem kell, rengeteg vendég érkezett „üzleti ügyben” Sopronba... Az országos kedvezmények természetesen megmaradtak, így a diákok, osztálykirándulások résztvevői továbbra sem fizetnek adót. Az idegenforgalmi szakemberek egy része úgy vélte, hogy a befolyt adókat a város nem forgatja vissza az idegenforgalomba. Ez nem igaz, hiszen a költségvetésben tízmilliós összeg áll rendelkezésre például olyan feladatokra, mint a város virágosítása, a várfal felújítása, a Főtér kikövezése, a belváros forgalmi rendjének kialakítása. Ezek mind az idegenforgalmat érintő beruházások. Ugyanakkor több milliós összeg áll rendelkezésre pályázati alapokban, amit idegenforgalmi, város és szálláshely ismertető célokra lehet felhasználni. A város támogatja a Tourinform irodát, melyen keresztül a várospropaganda történik. Most jelent meg az iroda gondozásában egy térképpel ellátott, háromnyelvű (magyar, német, angol), tizenhat oldalas színvonalas kiadvány, mely Sopront és környékét mutatja be, soksok fotóval, programajánlatokkal és részletes tájékoztatással segíti a turistákat. Van egy fontos, megoldandó feladatunk is, mielőbb fel kellene állítani egy egységes információstábla-hálózatot, mely alapján könnyen tájékozódhatnának a vendégeink. - Sikerült anyagi forrást teremtenünk a Szent György-templom orgonájának felújítására, amely rendkívül aktuális, szerencsére a Széchenyi-tervben szerepel ilyen célokra felhasználható összeg, így a város hozzájárulásával megoldható ez a feladat. Egyéb kulturális célokra nyolcmillió forint áll rendelkezésre, ebből támogatjuk a Soproni Szemlét, a VÁRhely kiadását, az Európa-napot, a december 14-ei városi ünnepet. Idén szintén van olyan kulturális pályázati alapunk, mely milliós összeggel várja a pályázókat. A Liszt Művelődési Ház felújítása elkerülhetetlenné vált. Az alumínium „ketrecet” esztétikai okok miatt le kell bontani, a tér viszont kell, a jobb kihasználtság biztosítaná a kellő teret, ezért született az a döntés, hogy a kulturális feladatok ellátása mellett legyen konferencia központ. - A sok konferencia megrendezése nem a kultúra elől veszi el a helyet? - Ettől nem kell tartani. Ha a szervezés nagyon jól működik, akkor is csak ötven-hetven konferencia lebonyolítása a reális. Tehát a többi időszak megmarad a kultúrának. A konferencia szervezés jó kihasználtság esetén gazdasági hasznot jelenthet a városnak. Elképzelésünk szerint a felújított épület az igényes környezetével az igényes kulturális programokat szolgálja. Reményeink szerint tudunk olyanokat szervezni, melyek iránt Ausztriából is lesz érdeklődés. - A könyvtár helyzete egyre több sopronit foglalkoztat. - A könyvtár a tavasszal a Pécsi utcában megnyitja kapuit. Ez egy öt-hét éves középtávú megoldás, az intézmény végleges helyzetét rendezni kell. A közgyűlés már döntött, a Deák tér - Rákóczi utca közötti területen új könyvtár felépítése mellett tette le a voksát. B. S. Vendégünk Beke György Magyar élet a XIX. századi Bukarestben Beke György író, Magyar élet a XIX. századi Bukarestben címmel tart előadást március huszadikán (kedden) délután hat órakor a Fövényverem u. 15 szám alatti Erdélyi Házban. Az előadást Sarkady Antal iparművész vezeti be. Beke Györgyöt, az elmúlt ötven esztendő legfáradhatatlanabb erdélyi krónikását írótársai hasonlították már Julianus baráthoz, Mercuriushoz, a szárnyas lábú istenséghez, aki úti beszámolókba, riportkönyvekbe csomagolja Apolló elcsent nyilait. Nevezték mindig siető végvári lantosnak, mesebeli legkisebb fiúnak, aki tarsolyában kivágott sárkánynyelveket cipel Erdélyország hegyein-völgyein keresztül. S mindez igaz, de mindennél igazabb az, hogy amit hallatlan munkabírásával, történelmi vértezettségével, ráérző időzítő képességével tényekben, adatokban, emberi sorsokban „összekazlaz” a romániai magyarság sorskérdéseiről, épp olyan nagy jelentőségű, mint hajdan élt elődjének, Orbán Balázsnak a munkássága ebben a közép-keleti világban. Művészek a fényekért Ezzel a címmel lesz jótékonysági koncert a Hegyi templomban ma 17 órától. A hangversenyen fellépnek: Fodor Gábor (fuvolaművész) és tanítványa, Marth Ildikó, a soproni Zeneiskola tanárai, Halmos Erika, Horváth Renáta és Horváth Rudolf, valamint a Bánfalvi Kórus. Az adományok a templom külső megvilágításának finanszírozását szolgálják. A sopronbánfalvi Hegyi templom a Soproni-hegység északi peremén magasodik a Rák-patak kiszélesedő völgye felett. Már 1454-ben is állt itt egy kis templom Szent Farkas tiszteletére. Sopron 1482-ben adta át az épület és a körülötte lévő birtokot a pálos rendnek. A középkori ember őszintén megélt keresztény hitének bizonyítékául álljon itt az alapító okirat egy mondata Wohlmuth munkája nyomán: „Sopron szabad királyi város polgármestere, bírája és polgárai Isten előtti tiszteletüket terjesztendő és utódaiknak a Szentlelket átadandó, valamint a pálos rend iránti szeretetüket kifejezendő bizonyos birtokaikat Bánfalván (Wandorf) szabad akaratukból, örökös tulajdonba átadják a Szent Farkasnak (Wolfgangnak) felszentelt templom atyáinak és szerzeteseinek.” A nagy látogatottságra tekintettel 1481-ben IV. Sixtus pápa búcsújáró engedéllyel ruházza fel. Két év múlva Orbán győri püspök engedélyezi, hogy kolostorrá alakítsák át. Sajnos, az 1529. évi török ostrom elpusztít mindent, a Bécsújhelyre menekült pálosok csak 1614-ben térnek vissza, akkor kezdenek gyűjteni az újjáépítésre. A munkálatok csaknem harminc esztendeig tarthattak, mert a templom ajtaján a jótevő Nádasdy Ferenc címere 1643-ra mutat. Jellemző lehet a helyi szőlőművelésre, hogy az 1619-es országgyűlésen Sopron panaszt emel, mivel a barátok kocsmát építettek. De kellett a pénz templomra, kolostorra, a birtok gondozására, s hogy ezt sikerrel vitték véghez, bizonyítja II. Ferdinánd és kíséretének látogatása, akik itt vadásztak, mulatoztak. A szép napoknak 1786-ban a rend feloszlatása vetett véget, amikor is vagyonukat 102 ezer 871 forintra becsülte a minden tulajdonjogot megkapó vallásalap. A szerzetesek a kolostorból eltávoztak, fehér reverendájukat le kellett vetniük, a tanács 1786. augusztus 20-án száz-száz forinttal szélnek engedte őket. A templom berendezését széthordták, Csatkai Endre szerint oltárát Kaboldra (Kobersdorf) vitték, de Wohlmuth beszámolója alapján Losingba. A néphagyomány úgy tudja, a kópházi búcsújáró templomba. Miseruhák, ezüstök kerültek Budára, a toronyóra a soproni Szent Mihály-templomba, a harangok Nagymartonba. Az ágfalvi plébános, Berger János 1824-ben a bécsi udvartól engedélyt kap a templom újbóli használatára. A támogatók között van Széchenyi Pál gróf, Zichy Miklós gróf, Juranits Antal győri püspök. A templom ugyan megmenekült, de a kolostor végveszélybe került. Semmit nem kímélő bérlők állatokat tartottak benne, aztán katonai kórház lett, végül a brennbergi bástya tisztviselői használták és hagyták pusztulni. A rend feloszlatását követően százharminc évre a rendház jó gazdára lel Zalka János győri püspök személyében, aki megvásárolja a vallásalaptól, majd átadja a sarutlan karmelita nővéreknek. A mögöttünk álló évszázad sem volt viharoktól mentes, erről tudósítanak a krónikások. Az ősi Hegyi templom védőszentje 1827 óta Mária, a mennyország királynéja. Az egyhajós, gótikus szentélyű, barokk toronnyal és előcsarnokkal büszkélkedő templomot mindenkinek lélekemelő kirándulás célpontjául ajánlom. Igrecz Katalin Templom a Rák-patak völgye felett Egy tavaszi túra végcélja lehet Nyugati Kapu Fesztiválhangulat a GYIK-ban A Gyermek- és Ifjúsági Központban rendezték meg a Kisfaludy Napok 2001 soproni bemutatóját hét kategóriában. A produkciókat szakmai zsűri tagjai: Dallos Enikő tánctanár, Bartokos Tamás színművész, Sógor Ferenc a GYIK igazgatója, Fajkusz Attila főszervező, zenetanár - értékelte és minősítette. A közönség nagyszerű produkciókat láthatott, a fiatalok igazi fesztiválhangulatot teremtettek az ifjúsági központban. Mint Fajkusz Attila elmondta, reméli, hogy a soproniak jól szerepelnek Győrben a megyei döntőn Kóczán Bálint