Nyugati Kapu, 2002 (4. évfolyam, 133-168. szám)
2002-02-22 / 140. szám
2002. FEBRUÁR 22. SOPRONI NAPLÓ 7 ■ Ezekről az épületekről semmit nem tudok, csakis azt, hogy a fotográfiák Kubinszky professzor úr JL~J gyűjteményéből valók. A gazdag anyag egy részét - Sopron építészete a XX. században - az érdeklődők a Lábasházban láthatják. Nem tudok a hajlékok fizikai adottságairól, a használat módjairól, az alaprajzi szerkezetekről, netán meglepő részletekről, arról sem, mi volt a fontos az építésznek, mi a megrendelőnek. Sok minden tükröződik az épületeken: ízlés, igényesség, stílusérzék. A társasházakban előszobák, konyhák, nappalik, hálók vannak, bútorok és emberek, történetek, életek és sorsok a falak között. Az otthonhoz kötődő élmények ereje nagy. Ha ezeket a szép házakat nézzük, akkor természetesen soproni városépítészetről, várospolitikáról is beszélhetnénk, meg talán arról: lakni is tudni kell. Dr. Kubinszky Mihály lapunknak válogatott képeire azt mondhatnánk: ránk támadt belőlük valami régi varázslat a huszadik századból. Társasház (Scharmár Károly, 1935) OTP-társasház (Viszlai József, 1994-1998) Horn-villa (Füredi Oszkár) Társasház (Winkler Oszkár, 1935) Társasház (Somlai Aladár, 1937) Lővér Szálló (Greilinger Rezső , 1934) Károlymagaslat (Winkler Oszkár, 1935) Társasház (Kubinszky András) A kínálat dzsungele Biztosítási piac: verseny az ügyfelekért Biztosítás-biztonság! Talán már csak a 30-as éveit taposó korosztály, és persze az idősebb generációk emlékeznek erre a szlogenre, amely az akkoriban egyedül választható biztosítóintézet reklámjaként fel-felvillant az ország több városának közterületén, fényt hozva az esti sötétségbe. A biztosítóvállalati monopólium megszűnése óta eltelt 16 év számos változást hozott a biztosítási piacon, új szereplők új termékek, új módszerek jelentek meg, a verseny az ügyfélért, az ügyfél pénzéért mind élesebbé vált. Sikerül-e az ügyfélnek, azaz a kedves olvasónak a kínálat dzsungelében eligazodni, keresleti szükségletének megfelelő jó döntést hozni, valamint az említett biztosítás mindenkinek biztonságot jelentsen, ehhez próbál segítséget nyújtani cikksorozatunk. 1. Napi aktualitását adja a biztonságteremtésnek a tiszai természeti katasztrófa által felvetett biztosítási védelem megszüntetésére irányuló lépés, az egyik a hazai lakáspiacon vezető szerepet játszó biztosító részéről. Az üzleti életben és az egyének háztartásában tapasztalható bizonytalanságok fokozottan felértékelték a biztosítás jelentőségét, szükségletté vált a természetes személyek és vállalkozások biztonságra törekvése. A biztosítás mindennapjaink egyik kísérője, hiszen azok a veszélyek, melyek ellen védekeznünk kell, lépten nyomon felbukkannak természeti és gazdasági környezetünkben. A veszély a létezés velejárója, jövőbeni kedvezőtlen hatású esemény bekövetkezésének lehetősége. A veszélyek legkülönbözőbb fajtái fenyegetik a háztartásokat, a vállalkozásokat, közvetetten a társadalmat is. Ezek a negatív következményű események károkat, a gazdasági tevékenységben zavarokat okozhatnak. A tudomány és a technika fejlődésével egyre több veszélyforrás megelőzhető, illetve károkozásuk hatása csökkenthető, de minden előrelátás és gondosság ellenére a gazdálkodás normális menetéhez szükséges a tartalékok gyűjtése. Az egyéni takarékosság, tartalékképzés (melyek formái már a biztosítási szakmában is fellelhetők) helyett az azonos veszélyek által fenyegetettek közös tartalékgyűjtése a biztosítás alapgondolata, amely meghatározott céllal történik, törekvése az igazságos kármegosztás, és tartalmazza a megszervezésre irányuló tevékenységet is (a biztosítóintézet működését). A különböző célokkal és eltérő módszerrel történő pénzalapok képzése, elosztása és felhasználása a pénzügyi rendszer keretébe tartozik, az említett folyamatokat a rendszerhez tartozó intézmények bonyolítják le. Ezen ismérvek alapján a biztosítási rendszert a modern piacgazdaságban a pénzügyi rendszer részterületei közé sorolhatjuk — szoros kölcsönhatásban állva a rendszer többi részterületével - kiemelve sajátos módszereit is. Mégis miben rejlik e sajátos módszer lényege? A piacgazdaság viszonyai között működő államokra jellemző, hogy létezik e területen is törvény általi szabályozás, és valamilyen formában működik biztosításfelügyelet is. Hazánkban a rendszerváltozás után a biztosítási piac dinamikus növekedésével a pénzügyi irányítás felelősei és a szakma vezetői szerint is elérkezett az idő a működés szabályozására melynek egyik alapgondolata a biztosítottak védelmének írásba foglalása volt. Fentiekre tekintettel alkotta meg az Országgyűlés „a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről” szóló 1995. évi XCVI. törvényt (Bit), melynek 4.§-a tartalmazza összefoglalóan az előzőekben feltett kérdésre adandó választ is. „A biztosítási tevékenység biztosítási szerződésen, jogszabályon vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, mely során a biztosító megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a kockázatvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja, és teljesíti a szolgáltatásokat.” A Bit meghatározásából néhány kifejezést érdemes részletesebben megvizsgálni. A törvényi szabályozás többek között az állam és a biztosítóintézetek közötti viszonyt tartalmazza, a biztosítási szerződés alapvető szabályait pedig a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) Biztosítás című XLV. fejezete (Ptk. 536-570.§) említi. A biztosítási szerződések tartalmi követelményeinek fontosságát bizonyítja, hogy a biztosítóintézetek felügyeletét ellátó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szükségesnek tartja az ügyfelek megfelelő tájékoztatását a különböző szolgáltatásokról és azok kockázatairól. (Folytatjuk) Baross Gyula - Lentner Csaba Nyugat-magyarországi Egyetem , Közgazdaságtudományi Kar Pénzügytan Intézet A Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán biztosítási szakközgazdász és biztosítási szakértő képzés indul márciustól főiskolát végzettek részére. Jelentkezési határidő: 2002. február 28. Érdeklődni: a 99/518-362-es telefonszámon Hartmann Magdolnánál lehet. A Lövérekről szóltak A Lövérek városrész és környezete szabályozási tervéről, illetve helyi építési szabályzatáról tartottak lakossági fórumot. Az érdeklődők Kuslits Tibor főépítésztől kaptak választ kérdéseikre. A fórum résztvevői elsősorban konkrét ügyekre és a védelembe helyezés feltételeiről vártak és kaptak választ a szakembertől.