Nyugati Kapu, 2002 (4. évfolyam, 133-168. szám)

2002-09-27 / 164. szám

2002. SZEPTEMBER 27. Idősek világnapja. Ezerkilencszázkilencvenegytől tartják, mindig október elsején. Milyen az idősek közérzete? Boldogok, boldogtalanok, elégedettek, elégedetlenek, dolgoznak, kinéz­nek még a szeptemberi ablakon, elfáradnak, kíváncsiak sok mindenre. Közük van a világhoz. A keddi ünnepre Walt Whit­man versével - Kassák Lajos fordítása - emlékezünk. WALT WHITMAN Köszönet öregkorban Köszönetet mondok öregkoromban - mielőtt elmennék, Az egészségért, a déli napért, a testetlen levegőért, az életért, az életért magáért, Drága, ki nem hunyó emlékekért (rólad, édesanyám, rólad, apám, rólatok, fivérek, nővérek és barátok), Napjaimért - nemcsak a békésekért - a háborús napokért szintúgy Meghitt szavakért, ölelésekért, idegen országok ajándékaiért, Fedélért, borért és húsért - kedves elismerésért (Ti távoli, alig kivehető ismeretlenek - akár öregek, akár fiatalok - számtalan névtelen, szeretett olvasók. Sohasem találkoztunk s nem is találkozunk soha - lelkeink mégis hosszan összeölelkeznek, szorosan és hosszan.) Személyekért, csoportokért, szerelemért, tettekért, szavakért, színekért, formákért. Valamennyi bátor, erős emberért -elszánt, keménykötésű emberért - akik minden időben, országban ott teremnek, ahol szabadságot kell segíteni. Bátrak, erősebb, elszántabb emberekért -­­mielőtt elmennék, külön babért az élet harcaiban kiválasztottaknak, Dal és gondolat tüzéreinek - a nagy tüzéreknek, az élen járó vezéreknek, a lélek kapitányainak.) Mint háborúból visszatért katona, mint a számtalan utazó közül egy, szólok a mögöttem hömpölygő végtelen menethez: köszönet - derűs köszönet! - a katona, az utazó köszöneté. Mint egy popcsillag Idegenforgalom és Liszt-kultusz 8. Sopron idegenforgalmának fel­lendítését célozza meg a kialaku­lóban lévő Liszt-projekt - tájékoz­tatta a Nyugati Kapu olvasóit Taschner Tamás, a projekt felelőse (2002. március 17.), azután így folytatta: „Eddig a Liszt-kultusz­nak városunkban nem volt kialakí­tott hagyománya, ezért lenne szük­ség ennek megalapozására. Jelen­leg két neves szakértő - dr. Szemré­­di József, aki a múlt évben Pro Tu­­rismo-díjat, az országos idegenfor­galmi bizottság díját kapta meg, és Walther Czerny, nemzetközi hírű szakember - pályázat alapján dol­gozik a program kialakításán, ami­ben először a feltételeket kell meg­teremteni. A program következő állomása egy konferencia lesz, melyet idén tavasszal szerveznek meg.” Egy héttel később azt közöl­te a régió hetilapja, hogy a Bécsi úti határátkelőnél az egymillio­­modik utast köszöntötték. A május 5-i Kisalföldben Liszt Ferenc - ha csak jelképesen is - popsztárrá lé­pett elő. A hozzáfűzött szövegből kiderült, hogy osztrák és magyar idegenforgalmi szakemberek ta­nácskoztak a két ország közös „kultúrturisztikai” terveiről. „Jelen­leg a lehetőségeken belül a legígé­retesebbnek a Liszt-projekt meg­valósítása látszott. A térség szülötte világhíres zeneszerző, aki a maga korában akkora ismerettségnek ör­vendett, mint manapság egy-egy pop-szupersztár” - állítja Walther Czery osztrák „kultúrturisztikai menedzser”. A résztvevők megál­lapodtak a részletek kimunkálá­sában, továbbá „tisztázandó kérdés a programot elindító fesztivál idő­pontjának kiválasztása, valamint olyan állandó programok kidolgo­zása, amely folyamatos érdek­lődést tarthat fenn a térség iránt”. Jó másfél hónap múlva (június 21.) megint írt erről a témáról a megyei napilap. A Magyar-osztrák Liszt Fesztiválra azért esett a választás - hangzik a magyarázat ,mert Liszt Ferenc azon kevés híres ze­neszerző közé tartozik, akinek ne­vével eddig említésre méltó fesz­tivált nem rendeztek. (...) Liszt Ferenc személye teljesen megfelel a projekt népeket összekötő ideájá­nak. A fesztivál célja: a személy­hez, Liszt Ferenc életéhez, mun­kásságához mai korunk eszközei­vel méltónak lenni. Különböző zenei irányzatok neves előadóit hívják meg, hogy adózzanak zené­jükkel Liszt zenész-személyisé­gének. (...) A rendezvények Sop­ron és Észak-Burgenland lakói szá­mára olyan közös, összekötő ün­nepet jelenthetnek, amire büszkék és amin szívesen részt is vesznek.” A fesztivált a tervek szerint, a tér­ség identitását segítendő, évente kívánják megrendezni (Ez első hal­lásra sűrűnek tűnik.) 2001 nyarán napvilágot látott egy ízléses kiállítású idegenforgalmi kiadvány, a Liszt Ferenc és Sopron kapcsolatát bemutató, arra épülő elképzeléseket tartalmazó összeál­lítás, amiben a világhírű magyar művész Sopron és környéke, vala­mint a nyugat-dunántúli régió ar­culatában központi helyen jelenik meg „komoly nemzetközi érdek­lődést” kiváltó „új kulturális vonz­erő” szolgálatában, Phare-CBS tá­mogatással megindult Liszt- prog­ram keretében. (Folytatjuk) Nagy Alpár NYUGATI KAPU Fejezetek egy életműből Fekete György hetven esztendős Hetvenedik születésnapját barátai, tisztelői a Fejezetek egy életműből című kiállítással ünnepelték, melyet szeptember 19-én a Budapesti Vigadó Galériájában Sunyovszky Sylvia Jászai-díjas színművész - a művész felesége - nyitott meg. „Zalaegerszeg, 1932., világra sírás a re­formátus parókia gyermekszobájában, megelőzve Tamást, követve Károlyt, anyuka szőnyeget sző, apám verset ír, udvaron épül a templom, oldalt az öreg­temető, szemben a Jánkahegy, ölünkben a barokk kálvária csipketerítője - kezdi életvallomását Fekete György belső­­építész tervezőművész, Munkácsy-díjas érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, Nyugat-magyarországi Egyetemünk Alkalmazott Művészeti In­tézetének professzora. Tervezői munkássága az Általános Épülettervező Vállalatnál kezdődött, Gádoros Lajos építész műtermében. Ha­mar azonban önálló pályára lépett, „sza­badúszó” lett, ami abban az időben még ritkaságnak számított. Negyvenöt év alatt körülbelül kétszázötven belső tér kialakítását formázta meg, közben más­félszáz kiállítást is tervezett - közülük több külföldön aranyérmet nyert. Politikusként is jól ismerik. A rend­szerváltás után az első demokratikus kor­mány Művelődési és Közoktatási Min­isztériumának kulturális államtitkára volt, majd parlamenti képviselő. Ne­véhez fűződik a Nemzeti Kulturális Alap törvénnyel való létrehozása. Ál­lamtitkárként megakadályozta, hogy a Hungaroton hangtárának hatalmas anya­ga - nemzeti kincsünk és büszkeségünk - valamelyik világcég archívjába vándo­roljon. Tisztában volt azzal, hogy a „pri­vatizált” hanganyag ebben az esetben soha nem kerül már kiadásra. A budapesti életmű-kiállítás megnyi­tóján Mádl Ferenc köztársasági elnök és felesége elsőként köszöntötte az ünne­peltet. Feledy Balázs, a Művészeti Aka­démia nevében gratulált. Könyveinek kiadója nevében Szutor Ágnes meleg szavakkal és egy erdélyi születésnapi nótával tette emlékezetessé az eseményt. Fekete György évtizedek óta pedagó­gusként is ismerik. Évekig igazgatta a budapesti Képző- és Iparművészeti Fő­iskolát, majd részt vállalt a Nyugat­magyarországi Egyetem Művészeti In­tézetének létrehozásában. Sopronban töltött éveiről külön tablót készített, tanítványainak arcképével és az elmúlt évek tervmegbeszélésein, bírálatain és az államvizsgákon készült fényképekkel. 1999-ben Meláth Szilvia, Porubszky Helga, Sípos Eszter, 2000-ben Pósa Vik­tor, 2001-ben Géczy Nóra, Mikics And­rás, Török Ádám, 2002-ben Bulla Jenő, Molnár Tamás, Szűr Kata diploma­­munkáját vezette. Tanítás közben szak­mai ismereteit és széles világlátását egy­aránt átadta hallgatóinak. Tanítványai és kollégái mellett mi is szeretettel köszöntjük a hetven éves bel­sőépítész professzort, abban a remény­ben, hogy jó kapcsolata nyugdíjba vo­nulása után is megmarad Sopronnal. Winkler Gábor Voltam-e Neked nyár...? Mondhatnánk úgy is, hogy egy het­­venkedő, de különben remek tartású férfi kép-hang-fogalom rögzítésének a tanúi vagyunk a két verskötetben (Létezéseim, Sylvia). A szerző hivatá­sos valóságkutató, közgondokról val­ló, lélekbizonyságokat, hitfényességet megmutató alkotó. Fekete György számára nincs költőibb téma a érzékletes valóságnál, erős gyö­kerekkel kötődik a földhöz, ahol a lét kalandja történik - ahol fájdalmak, sebek és tragédiák vannak, ahol apja a rögök közé hullt, poraiban sok vers szendereg; talán ezért is a megmu­tatkozás­­, karak­terét ez a vonzás határozza meg, korszerűen gondol­kodik, merész képzettársításai vannak, versépí­tése nagyon is mo­dern költőre vall, olyan alkotóra, aki a jó híreket keresi, a gyógyító szava­kat, a hasznos igéket, az igazat. Ha igaz vagy, azt írd / amit tettél, s ne azt, / amit csak akartál, / küzdelmed a fontos, / nem az eleven seb, / amit elvakartál. (Ha) Hiánylistája igen hosszú, de ilyen lett a történelem, fájnak bennünk is „Az eladott örökségek, / az elferdített hitek, / az elfelejtett barátok, / az elherdált sze­relmek, az elvetélt magzatok, / az elárult meggyőződések, / az elvesztett csaták, / az eltévesztett választások, / az elrontott életpályák, / az elfecsérelt talentumok, / az elmulasztott köszönések...” Hevü­lettel vallja: „Csak a példa fontos! / Ott szúrni le a közös körző hegyét, / ahol élünk, e hazában, / innen iramló sorba kiírni szédítő, / szép színes köröket he­gyekre, vizekre, / csalitosra, fákra, vete­ményesre naivan, /­­ s életre-halálra.” (Makovecz) Fekete György sohasem a dolgok előtt áll, hanem „mindig a dolgokban”, hisz a közösségért munkáló erőfeszítésben, a reménykedés esetében, abban, hogy bé­kességre vihetők kakaskodó logikák, sza­bályok, dühök és megszokások, hogy „székeink szülői szigorúsága megőriz bennünket az időnek”, „mert szelleme, mérete, ritmusa törvény. / Megelőlegez­ni az embert, / s túlélő tanúnak lenni!” (Szék) Hisz a szüntelenül újrakezdett küzdelem szépségében, a megfejthe­tetlen egyetlen titokban, az életben, a létezés csodájá­ban. Együtt kíván­juk vele: „Most a jókért szóljon a ha­rang, a különbe­kért, / a sorsukat nekünk ajándéko­zókért egy olyan időben, / amikor minél több szó esik a szeretetről, / annál inkább fo­gyóban van.” (Könyvajánló) Költeményeinek nagy része emlé­keztető, pontos­fontos megjegyzés, vallomás-kiegészí­tés a létezés bizo­nyosságaival, arra szolgál, hogy fel­hívja a figyelmünket valami másra, a létezés terepén az idegenségekre meg a gyönyörűségekre is. Végezetül itt van­nak a szép, a líra csodái közé tartozó Sylvia-versek. Előszeretettel idézhet­nénk közülük, de csak kettőt: „Mert ben­nünk lakik az Isten, / már nem kell félni, / egymást szeretni annyi így, / mint szen­ten élni.” (Biztonság) „Nézésed nélkül tükröm vaksi álom, / nem rebben szá­dról hetyke kis grimasz, / lépteid hiánya kószál, mint a szél. / Magamba volnék, mégis van, ki vádol: / jó voltam mindig? Voltam-e vigasz? / Voltam-e Neked nyár, ha künn sírt a tél? (Hiányzol) Aki egy ültő helyben olvassa el e két kötet verseit - erény ez is, hogy megtehető nem juthat más következtetésre, mint hogy költőt fedezett fel a felelős kiadó és szerkesztő, Turcsány Péter. (Kráter Műhely Egyesület, Pomáz) T. J. SASH! Sash! Vajon ki lehet ez a fickó, honnan jött és milyen stílust képvisel? Nézzük sorra: polgári neve Sasha Lappesen hangszerének a szintetizátornak mes­tere, azon kevés német elektronikus zenész közé tartozik akit nemzetközi­leg is elismernek. Az S4! segítői pl. Roy George vagy Sarah Brightman. (EMI) BEST OF SZIGET FESZTIVÁL Az első Sziget Fesztivál óta ki hitte volna hogy már 10 év is elröppent, na­gyon időszerű volt valamilyen gyűj­temény összehozni az eddig fellépett híres-neves zenekarok közül. Íme né­hány név Oasis, HIM, Morcheeba, Kosheen, Faithless, Davi Bowie, The Brand New Hea. (WARNER MUSIC) OASIS HEATHEN CHEMISTRI A legnagyobb brit pop csapat ötödik stúdióalbuma, melyet a fiúk közel két­évnyi hallgatás után jelentettek meg. Az ismét együtt zenélő Gallagher fivérek szerint ez az anyag 1994 óta a csapat legjobb munkája. A 11 dalból 9-et Noel és Liam írt, míg a többit a két új tag Gém és Andy nevéhez fűződik. (SONYMUSIC) GULES PETERSON­­WORLDWIDE 2 Aki szervezett már bulit tudja a leg­fontosabb a jó zene és DJ, valaha Gilles is végigjárta ezt az utat London­ban. Jó zenei ízlése és kitartása rezi­dens DJ-vé tette, innen egyenes út ve­zetett a BBC Rádió mikrofonja mögé. Ez a 14 dal kedvenc lemezeinek már a 2. válogatása (UNIVERSAL) A lemezajánlót Dj. Joko szerkeszti 15

Next