Nyugati Kapu, 2002 (4. évfolyam, 133-168. szám)

2002-10-18 / 167. szám

2002. OKTÓBER 18. NYUGATI KAPU 15 Próba szerencse Idegenforgalom és Liszt-kultusz (Befejező rész) A „zongoramara­­ton” programját - az elgondolás szerint - interneten meg a helyi té­vécsatornákon keresztül a régió szállodáinak termeiben lehetne su­gározni. Lenne azután zenetudo­mányi szimpózium Liszt Ferenc­ről, ami „megfelel az egész ünne­pély komoly, mégis mozgalmas stílusának”, lenne ismét „történel­mi kocsiút” (reméljük, a történel­mi tényeknek megfelelően!), kö­zösen szerepelnének a két ország ifjúsági fúvósai, s lennének egyéb események „a határ mindkét olda­lán működő intézmények, egyesü­letek lehetőleg erős helyi részvéte­lével”. Ez a felsorolt választék­tervezet a klasszikus Liszt-ünnep lényege, váza. Az elkészített tanulmány javas­latot tesz a szervezési formára és a fesztivál operatív teendőit ellátó szervezetre is­, ámde ezekről csak később kapunk tájékoztatást. Összefoglalva: „Megszületett egy megvalósíthatósági tanulmány alapját képező dokumentáció, az érintett szervezetek között párbe­széd és együttműködés lépett fel. Következő lépés a fesztivált irá­nyító testület és a megvalósító szervezet létrehozása, valamint a pénzügyi források felkutatása”. Az utóbbi lesz, érzésem szerint, a legnehezebb. Az is igaz, hogy Sop­ron és térsége, valamint a Nyugat­dunántúli Régió meg a Nyugat- Pannon Eurégió a fesztivállal „új vonzerővel” gyarapodik, példa­adó lehet a további határmenti együttműködésben”, ám a kulcs­, illetve a varázsszó, a „lehet” foly­ton ott lebeg az egész elképzelés fölött, mert a fesztivál „remé­nyeink szerint” nyeri el helyét a turisztikai és kulturális kínálatban, és „lehet” a térség egyik „meg­határozó turisztikai terméke”. És ezután jön a bökkenő! Mert akkor, amikor a programtervezők-készí­­tők kimondják, az egész „termé­szetszerűleg üzleti gondolkodást és marketingszemléletet kíván”, hiszen ezzel érhetjük el azt, hogy „egykor úgy fog Liszt Ferenc és a térség neve összekapcsolódni, mint Mozart neve Salzburggal, vagy Wagneré Bayreuthtal”, mel­lőzik, vagy legalábbis háttérbe szorítják az itteni lehetőségeket, amelyek - éppen a tények tük­rében - egyáltalán nem nőttek fel Liszt Ferenc emberi, szellemi, mű­vészi nagyságához. De próba szerencse! Az emlegetett soproni idegenfor­galmi kiadvány a továbbiakban es­eménynaptárral, múzeumok, gyűj­temények, kiállítások lajstromával egészül ki, mindvégig megtartva szerkesztésének, tartalmának ma­gas minőségét, ízléses, szép for­máját. 2001 őszén (szeptember 13.) a megyei napilap a soproni idegen­­forgalom mágneses erejéről közölt cikket, úgy említve azt, mint a város egyik meghatározó gazdasá­gi ágazatát, aminek keretei között számos lehetőség vár kiaknázásra térségünkben, ám pénzhiány, összehangolt stratégia hiánya kö­vetkeztében egyáltalán nem ne­vezhető rózsásnak jövőbeni hely­zetünk. Idekívánkoznak a Liszt-kultusz ápolásával kapcsolatos legfrissebb hírek: magánkezdeményezés foly­tán Liszt-nosztalgiaház lesz a Szent György u. 12. számú ház, bírósági nyilvántartásba vételre vár a Sopronban létrejött Liszt Ferenc Kulturális Egyesület, amely­nek alapszabályát a 2002. február 18-án megtartott alakuló köz­gyűlésen hagyták jóvá. N. A. • • Ötvenhatra emlékeztek Soprontól Vancouverig Vörös Ákostól, a Nyugat-magyarországi Egyetem nyelvtanárától kaptuk a tavaly kiadott, szellemi utazásra hívó kötetet - ezúton is köszönjük amelynek két végpontja: Sopron és Vancouver. Az ötvenhatos esemé­nyekkel kapcsolatban már megjelentek kiadványok. A Rögös utak (Erdé­szettörténeti Közlemények XLIX., Erdész Szellemi Műhely) az erdészek belső és külső száműzetéséről szól Nyári László és Oroszi Sándor szer­kesztésében. Nem szerencsés sorsának köszönheti megjelenését a könyv, hiszen tudatos az a munka, amelyet sokan végeznek azért, hogy minél telje­sebb kép kerekedjék ki az 1956-os forradalom és szabadságharc sop­roni történetéről. Az emlékezők, az esemé­nyek résztvevői vagy szemlélői - hazaiak és külföldön élők, akik el­mentek, de el nem sza­kadtak - a dokumentu­mok helyévé avatják a kötetet, amelyből aztán az utókor elemezheti, értékelheti a küzdel­met, levonhatja a­­ tanulságokat. Szó van a kötetben a „selmeci” Ifjúsági Kör végnapjairól és meg­szűnéséről (Zsigó László), az 1950. évi valétáláshoz vezető rögös útról (Németh Ferenc), egykori pályakezdő erdőmérnök ötvenes évekbeli emlé­keiről (Vancsura Rudolf), az ötvenha­tos és a megelőző eseményekről (Frey Antal, Csaba József, Molnár Géza), az erdészek száműzetéséről, a kanadai letelepedésről, a vancouveri évekről sok adattal, levelekkel, táblázatokkal, fényképekkel. (Roller Kálmán professzor, az egykori dékán, aki öt­venhat után egyben tar­totta a soproni egyete­mistákat, idén, június 4-én kapta meg a Ma­gyar Köztársasági Ér­demrend Tiszti Kereszt­jét.) Tiszteletre méltó az Erdész Szellemi Műhely (örököse a Soproni Mű­­hely­ nek) vállalkozása, a cél is, hogy olyan hi­ánypótló szakkönyveket, egyéb munkákat jelentessenek meg, amelyek tartalmi értékét a tudo­mányos megalapozottság, részle­tesség, közérthetőség és használ­hatóság jellemez. A Rögös utak hasznos kiadvány, azokhoz szól, akiknek egyszerre fontos a szabadság, és egyszerre lényegesek a hagyo­mányok. K.J. Kétezer éves kőtáblát találtak Londonban brit régészek. A leg­­többi helységnévtábla a város déli negyedében került elő. A 30x40 centiméteres táblán latin betűkkel a Londiniensium szó olvasható. Szakemberek szerint ez bizonyíték lehet a város ere­deti római nevére. A kő­tábla Krisztus előtt 150-ben készül­hetett a római kereskedelmi képviselő, Tiberinius Celerianus megbízásából. Nyitva az emlékmúzeum A nagycenki Széchenyi István Em­lékmúzeum október 23-án, szerdán nyitva tart. Az intézmény október 28-29-én és november 1-jén zárva lesz. Könyv Hédervárról A Száz Magyar Falu Könyvesháza című sorozatban megjelent a Hé­­dervárt bemutató kötet. A kis mono­gráfiát szerdán mutatták be a pol­gármesteri hivatalban. Amikor Pepi cigány húzta a csárdást Kossuth Lajos és a kor zenéje 2. Pulszkytól tudjuk, hogy akkoriban általában a főúri csemeték - még „félig gyerekek” - korán eljártak es­télyekre, bálokra­ táncoltak, udvarol­tak, s jobbára lenézték azokat, akik komolyan foglalkoztak a tudomá­nyokkal. Eötvös József - Eötvös Ignác főis­pán fia - apja beiktatása idején Eper­jesen „folytonosan ebédekre, mulat­ságokba, bálokra volt hivatalos, hova én, mint iskolás gyerek nem jutot­tam” - emlékezett Pulszky. „A beik­tatás ünnepére műkedvelők Kisfaludy Károly Csalódásait adták, s hogy Eötvös Pepi kitüntethesse magát, a nyitányba beleszőttek egy flótaszó­­lót, melyet ő közbámulásra virtuo­zitással elfújt, s nagy tapsot aratott, mi bennem némi irigységet gerjesz­tett, mert Gartemann, mint jó zenész üres óráiban engem is zenére akart oktatni, de ehhez hibázott bennem a zenei érzék, s bármennyire iparkod­tam és gyakoroltam magam a fuvo­lán, mégis szerencsétlen flótás ma­radtam.” A börtönből szabaduló, Pestre ér­kező Kossuthot „a nemzet hőseként ünneplik”, a fiatalság „hatalmas fák­lyásmenettel hódol neki. Elfogadja Nagyságát szóban, írás­ban méltatni nem szán­dékozom, minthogy ah­hoz mindegyik szavam, írásom kevés volna. Bár­minemű politikai célzat­tal sem kívánok közelí­teni hozzá, miként eddig sokan megtették, teszik, s cselekszik a jövőben is. De ezekkel a szemelvé­nyekkel a Kossuth-évben mindenképpen fejet haj­tok nagy hazánkfia előtt, szűkebb hazájának, Zemplénnek a meghívását, ahol megérkezése esté­jén Sátoraljaújhely ellenzéki népe fáklyászenével tiszteli meg, a városi és a megyei élet legkiválóbbjai szé­leskörű bankettet rendeznek”. Milyen lehetett az újhelyi fáklyás­zene? Talán még egykori helyi tudó­sítások sem írtak róla. A beteg Wesselényit, aki 1840 szep­temberének első hetében tér vissza gyógykezeléséről, szintén lelkesedés, ünneplés fogadja Pesten, tüntető fák­lyásmenet, zene meg a Rákóczi-in­­duló! Degré Alajos visszaemlékezései­ben leírja, hogy az 1840-es években „az ifjúság mindig eseményekre várt, s mint mondani szokás, nem fért a bőrébe”. Eljártak a megyegyűlésekre, fáklyás zenét adtak a Védegylet veze­tőinek, „macskazenét szerveztek az újonnan kinevezett aulikus adminisz­trátorok ellen”. Temesvárott az új főispán, Tihanyi Ferenc temesi gróf beiktatásakor a megyei tisztviselők, a vidéki birto­kosság, a szomszéd megyék küldött­ségei „az utcákat s vendéglőket el­­özönlötték, s mindenfelé magyar be­széd hangzott, Pepi cigány meg úgy húzta a csárdásokat, mintha eddig is ez lett volna a mindennapos kenyere”. A város három napig nemzeti szí­nekkel volt fellobogózva. Hangzott-e zeneszó 1841. január 9- én a pesti Belvárosi templomban a katolikus menyasszony - Meszlényi Teréz - és az evangélikus vőlegény - Kossuth Lajos - nagy port kavart, a katolikus egyház részéről olyannyira ellenzett s akadályozott esküvőjén? Milyen lehetett az a győri ünnepség, amely Kossuthot Pesti Hírlapjának Hivatás című írására, illetőleg közzé­tételére buzdította? Az a győri tánc­vigalom, ahol „az úrihölgyek szép koszorúja magyar ruhában magyar tán­cot járt”, bizonyára verbunkos muzsikára. (Folytatjuk) Nagy Alpár CD-ÚJDONSÁGOK STRONG DEFORMITY MAGIC SYRUP Az új évezred rock zenéje keveredett össze az electro zene hagyományaival ezen a lemezen. A cím magáért beszél. A Magic Simp-on képviseltetik ma­gukat a rock, pop, new wave, dub, drum’n base és jungle hatások, mely meseszerű szövegekkel és vokálokkal dúsított énekkel varázsolja el a hall­gatót. (WARNER MUSIC) KORMORÁN TÁLTOSOK FIAI Sajátos zenéjükkel, melyben a nép­zenét ötvözik a rock muzsikával ha­mar népszerűek lettek Magyarorszá­gon és Nyugat Európában. Az együttes hangszerparkjában archaikus népi in­strumentumok találhatók a rock-gitár, a dob és a basszus mellett Az új Kor­moran album üzenet a múltból a jövőnek. (HUNGAROTON) THE CRANBERRIS THE BEST OF 1992-2002 Pontos hangtechnikájának, csalhatat­lan melodikus ösztöneik, mélyértelmű dalainak és legfőképpen Dolores O' Riordan kristálytiszta énekhangjának köszönhetően a Cranberris több millió lemezt adott el és világszerte rengeteg rajongót szerzett. Most fennállásuk tíz évének legjobbjait adták ki egy albu­mon. (UNIVERSAL) LAS KETCHUP Híj AS DEL TOMATE A Las Ketchup nevű formáció három nővér alkotja, akik a híres flamenco­­gitáros, Tomate lányai. Első kislemez­daluk, a The Ketchup Song (Asereje) az idei nyár megaslágere, amely már meghódította a rádióállomásokat, a klubokat és persze a közönséget Ez a lemez biztos befutó! (Sony Music) A lemezajánlót Dj. Joko szerkeszti

Next