Nyugati Kapu, 2002 (4. évfolyam, 133-168. szám)

2002-08-23 / 160. szám

14 __MESÉLŐ MÚLT Helytörténeti kiállítás A Stomno-ház első emeletén a helytörténeti kiállítás bemutatja Sopron és a vármegye új és legú­jabb kori történetét. Az 1867 óta gyűjtött történelmi emlékek, do­kumentumok hiteles anyagai a közben eltelt időt illusztrálják, melyek gondos áttanulmányo­zásával Sopron és környéke ese­ményekben gazdag története tá­rul a látogatók elé. A XVII. századot a török elleni honvédő- és a Habsburgok elleni függet­lenségi harc jellemezte, mégis e század volt Sopron egyik fény­kora. Öt országgyűlést, két ki­rálynő és egy királykoronázást tartottak itt, ezek emlékét az első terem őrzi. Több iparág önálló céheinek kialakulását, dinami­kus fejlődését a szabályzatok és mesterkönyvek bizonyítják, a ki­állított kancsók, pisztolyok, szab­­lyák, puskák és páncélöltözet pedig látványosabbá teszik a ki­állítást. Egy gazdag mészáros ebben az időben annyira fontos­nak tartotta fia zenei művelését, hogy az evangélikus kántort fel­kérte tanítására. Wohlmuth János az oktatás megkönnyítésére zongoraiskolát írt a fiúnak, ezzel megszületett Magyarország első zongora­könyve. A XVIII. században a barokk kiteljesedését a különle­gesen szép, szekrény magasságú betlehem példázza. A XIX. szá­zadot bemutató anyagból Kos­suth Lajos 1835-ből származó, országgyűlési tudósításainak kézzel írott másolatát érdemes kiemelni. Széchenyi István is több szállal kötődött a városhoz. Magyarország második vasút­vonala, a Sopron-Bécsújhelyi Vasút 1847-ben az ő segítségével jött létre. Liszt Ferenc többször adott hangversenyt Sopronban, e témakör emlékei között meg­található annak a hangverseny­nek a plakátja, melynek meg­hallgatására Petőfi kiszökött a kaszárnyából. A Csatkai Endre­­emlékszoba a helytörténeti mun­ka legnagyobb alakjának, a Kos­­suth-díjas művészettörténésznek állít emléket. A Sopront és környékét bemu­tató Tourinform-kiadványból, amely a Gazdasági Minisztéri­um és a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának tá­mogatásával készült. Amerikai rendszerű INFORMÁCIÓS KIADVÁNYHOZ ÜGY­FÉL M­EN­EDZSERE­KET KERESÜNK Elvárások: - kellemes megjelenés - jó tárgyalókészség - rugalmasság - munkabírás Mindezért magas, - teljesítményará­nyos­­ bérezést, képzést és biztos jövőt nyújtunk. (Egyetemistákat és ak­tív nyugdíjasokat is szívesen látunk). Jelentkezni lehet: a Nyugati Kapu szerkesztőségében (99/510-275) vagy a reklámügynökségen (99/511-981) NYUGATI KAPU 2002. AUGUSZTUS 23. Csíkszereda: népszerű a Sapientia Egyetem Soproni oktatók segítik a környezetvédelmi tagozat munkáját 2001. október 3-án megnyitotta kapuit a régóta megálmodott, mindan­nyiunk által óhajtott és kért magyar egyetem. A Sapientia-Erdélyi Mag­yar Tudományegyetem a Romániában érvényes törvények és előírások betartásával, a Magyar Köztársaság kormányának és országgyűlésének bölcs döntésével és támogatásával jött létre. Magánegyetem, de mégis más, mint valamennyi eddig létesült hasonló romániai intézmény. Más, mert az oktatás nyelve magyar, más, mert elsődleges célja a magyar közösség szolgálata, más, mert miközben versenyképes szakembereket, igazi értelmiségieket kíván nevelni, olyan sokoldalú ismereteket nyújt, amelyek biztosítják az Önök számára az esélyegyenlőséget szerte a vilá­gon. Az egyetem modern, a kor kihívásaira felelő felsőoktatási in­tézmény, amely kiegyensúlyozottan ötvözi a szakmai szempontokat az­zal a többlettel, amit a magyar szellemiség jelent. Tisztában vagyunk azzal, hogy az erdélyi magyarság boldogulása az Önök személyes sik­erétől is függ. Mi minden erőnkkel azon leszünk, hogy a tanulmányaik végeztével felkészülten és magabiztosan vághassanak neki jövőjük építésének, s így az erdélyi magyar közösség felemelésének. (Dr. Tónk Sándor rektor gondolatai a 2002-es felvételi tájékoztató füzetből) A kiadványból kitűnik, az egyetem négy városban próbálja betölteni küldetését. Csíkszeredán az egykori szoc­reál stílusban épített Hargita szállót alakították át nagyon szép, korszerű egyetemi központtá, ahová jó belépni. A gondos gazda szemével alakították és rendezték be az épüle­tet, amelyben ottjárunkkor a vizsga­hónap légköre lebegett; szépen öltö­zött hallgatók próbáltak az EMTE első esztendejében elsajátított tudo­mányokból számot adni. Dr. Győrfi Jenő tanszékvezető egyetemi tanár, az EMTE Csíkszeredai Campusának kancellárja, tudományos titkára fo­gadott igen szívélyesen bennünket, s rendkívüli lelkesedéssel beszélt a magyar egyetem szellemiségéről, a tudás felértékelődéséről, életpályát megalapozó szerepéről, a tudás kéz­zel fogható hasznáról. Kiemelte az erdélyi magyarság felelősségét a szü­lőföld megőrzésében, s e szerephez szükséges alapvető feladatként hatá­rozta meg az egyetem fontosságát.­­ Minden politikai és közigazgatási szinten olyan döntésekre van szük­ség, amely következtében a magyar­ság megmarad szülőföldjén, mert ha elmegy, helye üresen marad, mások jönek a helyére! Nem véletlen, hogy politikai döntések szorítják vissza, akadályozzák a magyar vidékeken a fejlesztéseket. Ötven év alatt a Nyá­­rád mentén semmilyen fejlesztés nem történt. Ez az egyetem egy pa­rányi fényforrás a nagy sötétségben. Meggyőződésem, hogy nem is any­­nyira a pénz hiányzik, mint a műve­lődés, a tanulás. A kultúrára kell na­gyobb gondot fordítani, mert ez min­dennek az alapja. Nagyon várom, hogy a tanulás szele megérinti az er­délyi diákokat. Ezért ez a campus is mindent megtesz. A tudományok magas szintű átadása mellett klasszikus értékrend kiala­kításában akarnak szerepet játszani Csíkszeredában, ezért a legjobb - szakmailag magasan kvalifikált -, művelt, szellemiségében az egyetem céljaival azonosuló oktatókat kere­sik. Még mindig betöltetlen 30-40 állás. Az erdélyi értelmiség úgy látja, hogy poraiból támad fel e tájon a tu­dományos élet, amelyet a román ok­tatásügy és a román professzorok szimpátiája kísér. Dr. Győrfi Jenő beszélt az erdélyi magyar campusok egymás közötti kapcsolatáról, kiemelte, mennyire fontos, hogy az intézmények egy­másnak és ne egymás ellen drukkol­janak. Jelenleg 6000 magyar diák tanul a kolozsvári Babes - Bolyai Egyetem öt évfolyamán, ősztől újabb kétezer magyar elsőéves kezdheti meg tanulmányait az EMTE jóvol­tából. Csíkszeredában tavaly 325 fővel in­dult az egyetem, idén több hallgatót tudnak felvenni. Évente 200 diáknak jut kollégiumi férőhely. Csíkszere­dában, ahol könyvelés és gazdasági informatika, agrár-és élelmiszeripari gazdaság, szociológia és vidékfej­lesztés, román- angol nyelv és iro­dalom, élelmiszeripari mérnök, il­letve környezetmérnöki szakokon ta­nulhatnak az egyetemisták. Mint arról korábban a Nyugati Ka­pu hasábjain hírt adtunk, ez utóbbi, tehát a környezetmérnöki képzés egy évtizede Csíkszeredában a Nyugat­magyarországi Egyetem Erdőmérnö­­ki Karának kihelyezett tagozatán folyt. Dr. Kovács Gábor termékve­zető és dr. Vig Péter, a soproni egye­tem ok­tatói felajánlották további segít­ségüket a környezetvédelmi ta­­gozat részére mind tudományos, mind ok­tatási téren. Ács Gitta Képünkön (balról jobbra) Vig Péter, Kovács Gábor soproni, Győrfi Jenő és Pásztohy Zoltán Csíkszeredai egyete­mi oktatók az együttműködési tárgyaláson Schöffmann úr hetvenedik születésnapja Sokan köszöntötték a volt rotary-kormányzót a Pannónia Európa-termében Augusztus 10-én a Pannónia Euró­pa-termében tartotta hetvenedik születésnapját dr. Ernst A. Schöff­mann. A rotary-ün­nepén az egyko­ri kormányzót színvonalas műsor­ral köszöntötték. Schöffmann úr, az RC Wiener Neu­ stadt tagja az 1999-2000-es rotary évben lett az 1910-es számú Rotary Kerület (Distrikt) kormányzója. Bizalmaának jele volt az is, hogy leg­közelebbi munkatársát Sopronból vá­lasztotta, a titkári teendők ellátására az RC Sopron akkori tagját, dr. Hintsch Ottót kérte fel. Az ünnepelt a közös munkára való emlékezésnek azt a formáját válasz­totta, hogy Sopronban látta vendégül a rotarysokat. A rendezvényre érkez­tek Amerikából, Ausztriából, Német­országból, Svájcból, Horvátország­ból és Szlovéniából is. Műsort adott Werner Tripp fuvolaművész, Edward Zienkowski hegedűművész, Karin Tripp mezoszoprán, Anna Zienkowski zongoraművész. Zongorajátékkal köszöntötte az ün­nepeltet Szekendy Tamás, Ducza Nó­ra Kodály-műveket énekelt, a nagy­papát unokái is köszöntötték. A szü­letésnapi koncert sikere nem utolsó sorban az RC Sopron-Pannonia mun­káját dicséri, melynek tagjai a másna­pi programot is szervezték. A vendé­gek a Páneurópai Piknik emlékpark­ját tekintették meg, ahol dr. Kárpáti György idézte fel az 1989 augusztu­sában történt eseményeket. Ezután a Fertő-tavon zenés sétahajózás követ­kezett, újabb köszöntőkkel. A volt ro­tary distrikt-kormányzó meghatottan fogadta a jókívánságokat. Hollndonner László RC Sopron Ünnepi asztaltársaság a Pannónia Med Hotelben

Next