OKISZ Értesítő, 1968 (17. évfolyam, 1-46. szám)
1968-10-19 / 36. szám
750 3. §. (1) Ellenőrzésnél, vizsgálatnál és általában az ügyek intézésénél nem járhat el az AKF-nek az a tagja, aki az ellenőrzött vagy vizsgált személynek, illetőleg a vizsgált egység bármely dolgozójának, az eljárásban érdekelt, vagy abban szereplő személynek a (3) bekezdés szerinti hozzátartozója, továbbá az, akitől az ügy tárgyilagos részrehajlás nélküli megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság). (2) Az ügy másodfokú intézéséből ki van zárva az ÁKF-nek az a tagja, aki az első fokú eljárásban részt vett. (3) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából hozzátartozó az egyeneságbeli rokon, ennek házastársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő, az örökbefogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs és az élettárs. (4) Az AKF tagja köteles az (1)—(2) bekezdésben meghatározott kizárási okot tudomására jutásakor a felügyelőség vezetőjének nyomban bejelenteni. A kizárás felől a felügyelőség vezetője, az utóbbinak kizárása felől az Állami Kereskedelmi Főfelügyelőség vezetője dönt. Kizárás esetén ki kell jelölni az eljáró felügyelőt, illetve felügyelőséget. 4. §■ Az AKF a) az Állami Kereskedelmi Felügyelőségről szóló 10/1967. (IV. 22.) Korm. számú rendeletben biztosított jogkörben a fogyasztók érdekvédelmét szolgáló vizsgálatokat végez és intézkedéseket tesz, továbbá b) a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvényben, valamint az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. számú rendeletben foglaltjogkörben szabálysértési hatóságként jár el. A Felügyelőség eljárása a 10/1967. (IV. 22.) Korm. számú rendelet alapján 5. §. (1) Az ÁKF a) hivatalból (a miniszter utasítására, saját kezdeményezésre) vagy b) megkeresés, bejelentés, kérelem alapján végzi vizsgálatait és teszi meg intézkedéseit. (2) A vizsgált szervek kötelesek az ellenőrzéshez szükséges minden okmányt és okiratot betekintésre rendelkezésre bocsátani, további mindennemű írásbeli és szóbeli felvilágosítást megadni. A KISZ ÉRTESÍTŐ 36. szám, 6. §. (1) Az ÁKF tagjai vizsgálataikat rendszerint másodmagukkal folytatják. Az ÁKF tagja egyedül is eljárhat, de az észlelt tényeket lehetőleg érdektelen harmadik személy jelenlétében kell jegyzőkönyvbe foglalni. (2) Az eljárás során ügyelni kell arra, hogy az a forgalom lebonyolítását, a fogyasztók kiszolgálását lehetőleg ne akadályozza. (3) Egyes vizsgálatokba a szükséghez mérten bevonhatók azok a szervek is, amelyek érdekeltek az ellenőrzésben. 7 §, (1) Az ÁKF tagjai a vizsgálatot felügyelői minőségük előzetes feltárásával vagy anélkül, fogyasztókként fellépve végzik, intézkedésük előtt azonban eljárási jogosultságukat igazolni kötelesek. (2) Az eljárás során ügyelni kell arra, hogy a vizsgálat az ügy eldöntése szempontjából lényeges valamennyi körülményre és ahhoz kapcsolódó olyan tényekre is kiterjedjen, amelyek nélkül a feltárt bűntett, szabálysértés, fegyelmi vétség, vagy egyéb jogsértés nem bírálható el. A vizsgálatnak a terhelő és mentő, valamint a súlyosbító és enyhítő körülmények megállapítására egyaránt ki kell terjednie. (3) A tényállás megállapítása érdekében szükség esetén tanú (szakértő) is meghallgatható, ennek nyilatkozatát jegyzőkönyvbe kell foglalni. 8. §. (1) Élelmiszer és iparcikk próbavásárlásnál a kért áru kiszolgálásakor a fizetés után az áru birtokában kell az ÁKF tagjának magát felfednie és a szükséges intézkedéseket megtennie. (2) A vendéglátóiparban az árfelszámítás helyessége a számolás után az étel-ital mennyisége, minősége pedig akkor ellenőrizhető, ha a vendég a fogyasztást még nem kezdte meg. 9. §. (1) Csomagellenőrzés — amikor az ÁKF tagja a fogyasztónak kiszolgált áru minőségét, mennyiségét és árfelszámítását ellenőrzi — csak akkor végezhető, ha a fogyasztó az árut az üzletből még nem vitte ki. A csomagellenőrzés módjára egyébként a 8. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók. (2) Csomagellenőrzéshez az árut a fogyasztótól csak az АКБ igazolvány felmutatásával és az ellenőrzés tényének közlésével szabad elkérni. A fogyasztó a csomag vagy a kiszolgált áru átadására nem kötelezhető.