OKISZ Értesítő, 1970 (19. évfolyam, 1-45. szám)

1970-09-21 / 33. szám

33. szám OKISZ ÉRTESÍTŐ 2. Az Intézetek feladataikat a Minisztérium Iparfejlesztési Főosztálya megbízása alapján lát­ják el. A Magyar Szabványügyi Hivatal, a válla­latok és szövetkezetek, valamint társintézetek felkérésére is végeznek szabványosítási tevékeny­séget. Az Intézetek különösen a következő feladatokat látják el: — közreműködnek a szabványosítási tevékeny­ség tervezésében, ennek során az érdekeltek véle­ménye alapján javaslatokat készítenek az Iparfej­­lesztési Főosztály részére, — kidolgozzák az ágazati szabványok terveze­tt, közreműködnek az országos szabványalkotás­­эап és a 29/1968. (VII. 13.) Korm. sz. rendelet szerint gondoskodnak az érdekelt szervek bevo­­násáról a szabványok alkotásába, — közreműködnek az ágazatot érintő nemzet­­közi szabványosítási felaadatok megoldásában, — ellenőrzik a szabványok érvényesülését a 19/1968. (Kip. É. 25.) Kip. M. sz. utasítás sze­rint, — szakértői tevékenységet látnak el a szabvá­­nyosítással összefüggő kérdések megoldásában; megbízás alapján vállalatok, szövetkezetek, in­tézetek részére szabványosítási tevékenységük bősegítése céljából műszaki szolgáltató feladato­kat látnak el. Az egyes feladatok ellátása mindenkor a ne­vezett szervek megbízása alapján történhet. A s­zabványosítási tevékenység finanszírozása tekin­­etében a 29/1968. (VII. 13.) Korm. számú ren­­delet 21. §-ában foglaltak az irányadók. Nyersbőrök kényszerpályás forgalmának megszűnése A nyersmarha-, borjú-, juh-, kecske- és lóbőr termelői­­■rtékesítését a hatályos rendelkezések — készletgazdál­­kodási okokból — oly módon korlátozták, hogy a nyers­­bőrt a termelők kizárólag a kijelölt feldolgozó és felvá­­lló vállalatoknak adhatták el [1020/1967. (VII. 11.) form. sz. határozat II. fejezet 3. pontja, 5/1967. (VIII. 3.) /13. sz. rendelet 11. § (2) bekezdés, 6/1967. (X. 24.) MÉM 7. rendelet 69. § (3) bekezdés]. Az Országos Anyag- és Árhivatal korábban a nyersbőr elvásárlására a Bőripari Vállalatot, a Pannónia Szőrme­­­készítő és Szőrmekonfekció Vállalatot, a MÉH Trösztöt s az ÁFÉSZ-eket jelölte ki (lásd a 111/1969. (ÁT. 50.) vH számú közlemény 4. számú mellékletét). A Könnyűipari Minisztérium arra hívta fel figyelmüm­et, hogy az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének az 970. évi termékforgalmazásról kiadott 1/1969. (XII. 28.)­­ számú rendelkezése* nem jelölt ki a nyersbőr kizá­rólagos beszerzésére, illetőleg értékesítésére jogosult vál­lalatokat (a rendelkezés a nyersbőrt semmiféle vonat­kozásban sem említi), így megszűnt a nyersbőrök ko­rábbi kényszer­pályás forgalma. Következésképp a terme­lők a nyersbőrt most már forgalmi kötöttség nélkül érté­kesíthetik. Tájékoztatásul közöljük, hogy az említett kötöttség megszűnése folytán meghaladottá vált rendelkezések mó­dosítására akkor intézkedünk, ha a módosító jogszabály kiadása egyéb okból — más kérdések szabályozásával együtt — is szükségessé válik. MÉM IGAZGATÁSI ÉS JOGÜGYI FŐOSZTÁLY MÉM TERMÉKFORGALMAZÁSI FŐOSZTÁLY A SZOLGÁLTATÁSI FŐOSZTÁLY KÖZLEMÉNYE A kereskedelmi szolgáltatások fejlesztése A lakosság anyagi-, szociális- és kulturális ellátottsá­gának emelkedése szükségessé teszi, hogy tovább növe­kedjék a lakossági ipari-, kereskedelmi- és áruszállítási szolgáltatások színvonala. Az 1038/1969. (X. 12.) Korm. sz. határozat a lakossági szolgáltatások fejlesztése érdekében különféle preferen­ciákat biztosít — szektorális megkülönböztetés nélkül — minden vállalatnak, általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetnek, kisipari termelőszövetkezetnek, mezőgaz­dasági termelőszövetkezetnek, szakszövetkezetnek, ill. ezek társulásainak, közös vállalkozásainak, stb. A Kormány ugyanakkor elvárja az említett szervektől, hogy a maguk területén mindent megtegyenek annak ér­dekében, hogy a lakosság városon és falun egyaránt mind nagyobb mértékben jusson hozzá azokhoz a szolgáltatá­sokhoz, amelyekre a mindennapi életben szüksége van. Ennek megfelelően fejleszteni kell a kereskedelmi szol­gáltatásokat, illetőleg annak körét és hálózatát. A kereskedelmi szolgáltatások alapvető célja a vásárlók fokozódó igényeinek kielégítése, a fogyasztási életkörül­mények javítása. A kereskedelem által nyújtott szolgál­tatások köre és terjedelme az utóbbi években kiszélese­dett. A szolgáltatások jelentősége megnőtt, jellege megvál­tozott és egyre inkább elválaszthatatlan kiegészítője lesz a boltok és vendéglátó helyek alaptevékenységének. A vásárlók igénylik, hogy az ismert és új szolgáltatá­sokkal, ill. azok kombinációjával a kereskedelem vállalja át a korábban a vevők által végzett ilyen tevékenység egy részét. Elvárják a kereskedelemtől, hogy eddigi szol­gáltatásait fejlessze, színvonalát emelje, igazodjon a mo­dern élet követelményeihez, tehát a kereskedelem többet nyújtson áruértékesítő tevékenységénél. A kereskedelem jelentősebb szolgáltatásai differenciál­­­tan megtalálhatók a hálózatban, azonban a jelentkező igényekhez viszonyítva még nem kielégítőek. (Tájékozta­tásul a mellékletben felsoroljuk a kereskedelem területén jelenleg alkalmazott különböző szolgáltatásokat.) A minisztérium megtárgyalta a kereskedelmi szolgál­tatások továbbfejlesztésének lehetőségeit és valamennyi vállalatnak, fogyasztási és értékesítő szövetkezetnek, nyíltárusítási üzlettel rendelkező egyéb szervnek (továb­biakban vállalatoknak) a kereskedelmi szolgáltatások bővítését ajánlja a következők figyelembevételével: 555

Next