OKISZ Értesítő, 1970 (19. évfolyam, 1-45. szám)
1970-09-21 / 33. szám
558 OKrisz értesítő 33. szám — A kölcsönzési lehetőség nincs még kellően kihasználva, annak ellenére, hogy a vendégek ez irányú igénye az elmúlt esztendőkben jelentősen megnövekedett. A vendéglátó vállalatok nem csak közvetlen vendégeik részére, hanem „utcán át is” nyújthatnak szolgáltatást, pl. étkészletek, evőeszközök kölcsönzésével, továbbá rendezvények bonyolítását is segíthetik nemcsak a szükséges felszerelési tárgyak kölcsönzésével, hanem szakácsok, cukrászok, vagy felszolgálók biztosításával is. A szállodák által nyújtott szolgáltatások jelenleg is széles körűek és a vendégek kívánságait jórészt kielégítik. További előrelépést jelentene, ha pl. gépkocsit, táskaírógépet, táskarádiót, magnetofont, villanyborotvát; az üdülőterületeken az üdüléshez szükséges használati tárgyakat, pl. gumimatracot, kerékpárt, csónakot, stb. is kölcsönöznének a vendéglátó vállalatok. A játék- és sportlehetőségek biztosítása terén is továbbfejlesztést igényel a szakma. Különösen idegenforgalmi és egyéb kereskedelmi központokban célszerű bővíteni a különböző automaták (játék, ital, darabáruk) számát, továbbá a lehetőség szerint a tenisz, teke és minigolfpályák építését a jelentősebb üdülőhelyeken. Programok (kulturális és sport) szervezése is előnyösen befolyásolja egy-egy vendéglátó hely megítélését és forgalmát is. A vendéglátó helyek üzletkörének bővítése is kívánatos, különös tekintettel a népgazdasági szinten végrehajtásra kerülő munkaidőcsökkentésre és a bolti kiskereskedelmi egységek nyitvatartási idejének módosítására. A vasárnapokon egyébként is nyitvatartó eszpresszók, cukrászdák, éttermek — amelyek délelőtti kapacitása amúgy sem kihasznált — tejet, tejterméket és kenyeret is árusíthatnának — megfelelő kulturált technikai feltételek (pl. csomagolás) biztosítása mellett. II. A szolgáltatások továbbfejlesztésének elvei A kereskedelem szolgáltató tevékenységét elsősorban a területenként eltérő módon jelentkező lakossági igények, valamint a vállalat rendelkezésére álló lehetőségek szabják meg. A szolgáltatások iránti kereslet és kínálat összhangjának előmozdítása érdekében javasoljuk: 1. Az igényeket vállalatonként vagy szükség szerint boltonként, ill. vendéglátó egységenként — közvéleménykutatás útján — helyes felmérni. Ennek keretében: vevőankétokat lehet rendezni, alkalmazható a kérdőíves megkérdezési módszer, vagy fel lehet kérni a helyi társadalmi szerveket, üzemi szakszervezeti bizottságokat, hogy a dolgozók megkérdezése után az igényekről adjanak tájékoztatást. 2. Az igények felmérése alapján célszerű az egyes alapvető és nélkülözhetetlen szolgáltatások minimumprogramjának vállalati meghatározása, ezeknek a vállalati tervekbe történő beépítése. 3. A minimumprogram kialakítása után a vállalat részéről — anyagi lehetőségeinek figyelembevétele mellett — azt szükséges meghatározni, hogy a szolgáltatói tevékenységek fejlesztéséhez milyen technikai előfeltételek szükségesek. (Pl. házhozszállításhoz fuvareszköz, ruhaigazításhoz varrógép, szereléshez szerszámok, daráláshoz mechanikus őrlők, kölcsönzéshez korszerű eszközök, raktárak, üzlethelyiségek, stb.). 4. További feladat a szolgáltatási tevékenység hatékony propaganda módszereinek kidolgozása. A propaganda akció legyen alkalmas a fogyasztók igényeinek felkeltésére, valamint a vállalati szolgáltatásokról — különösen az újonnan bevezetésre kerülő tevékenységekről — nyújtandó szakszerű tájékoztatásra. 5. A lakossági ipari-javító szolgáltatások fejlesztését a kereskedelem azzal segítheti elő, hogy a megfelelő iparcikk szaküzletek — gondos igényfelmérés alapján — folyamatosan és kellő mennyiségben, ill. választékban tartják és forgalmazzák a különböző javításokhoz szükséges anyagokat, pótalkatrészeket, stb. 6. Újonnan bevezetésre kerülő szolgáltatásoknál a válalatok döntsék el, hogy melyik szolgáltatást fogják kölségeik terhére ingyenesen végezni és melyek azok a szogáltatások, amikor a költségeket — a vonatkozó rendelezések betartásával — teljes mértékben, vagy részlegben a vásárlókra hárítják. 7. A szolgáltatások nyújtásához, ill. azok kiszélesítséhez a vállalatoknak külön engedélyt kérni nem szüséges. A 6/1969. (V. 13.) Bk. M. sz. rendelet erre vonakozóan általános felhatalmazást tartalmaz. A kereskedelmi szolgáltatások sokrétűsége, a lakossá igények eltérő jellege és folyamatos változása nem te lehetővé — és nem is teszi szükségessé — a kereskedelem által nyújtható szolgáltatások teljes körű felsorolását. A főbb célkitűzések rögzítésével azt kívánjuk elér, hogy a kereskedelmi vállalatok körülményeik és lehetségeik gondos mérlegelésével a szolgáltatások bővítői — mint a kereskedelmi munka szerves részét — a gazdasági verseny egyik eszközének tekintsék és a szolgáltások tervszerű, folyamatos szélesítését, üzletpolitikai részeként fogják fel. A fejlesztésre vonatkozó tervek elkészítésénél vegye figyelembe a helyi-, ipari- és szövetkezeti szolgáltató (egyéb vállalatok lehetőségeit és velük együttműköd javítsák vevőszolgálatukat, szolgáltató tevékenységük Tájékoztatásul közöljük, hogy a bevezetőben jelzi a szolgáltatások fejlesztésével összefüggő preferáciák fenntartása mellett, a törekvés arra irányul, hoy a IV. ötéves tervidőszakra szólóan kidolgozás alatt a közgazdasági szabályozóknál a szolgáltatásokat illető prerenciák köre és mértéke is bővüljön. Az erre vonatkó részletes tájékoztatás a közgazdasági szabályozók vegyes jóváhagyását követően kerül kiadásra. Belkereskedelmi Minisztérim Kereskedelemfejlesztési és Szervezési Főosztály Mellék Kimutatás az állami és szövetkezeti kereskedelem által nyújtott, illetőleg javasolt szállításokról Élelmiszer előrerendelés Élelmiszer házhozszállítás Tej, péksütemény házhozszállítás Iparcikk házhozszállítás Szilárd, folyékony és gáznemű tüzelőanyag házba szállítása Kölcsönzés Bizományi tevékenység és használt cikkek vásári Csereakció lebonyolítása Darálás (mák, dió, kávé, hús) Ruhaigazítás Ruha javítás Divat-tanácsadás Szabásminta értékesítés Ernyő áthúzás Függöny, bútor, autóhuzat varrás Szőnyeg szegés