Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. III. kötet. Magyarország I. Az ország és népeinek ismertetése (Budapest, 1888)
Magyarország - Közgazdaság - Mezőgazdaság és állattenyésztés. Tormay Bélától
Mezőgazdaság és állattenyésztés: földnek kevés vidékén találunk oly változatos talajt, mint Magyarországon, amihez még az is járul, hogy az égalji viszonyok is lényegesen különböznek egymástól az ország egyes részeiben. Magyarországnak az a területe, mely mezőgazdasági használat alatt áll, következően oszlik föl: szántóföld 20,116.205 katasztrális hold, legelő 6,423.155 katasztrális hold, rét 5,200.101 katasztrális hold, kert 605.968 katasztrális hold, nádas 138.557 katasztrális hold, összesen 32,483.986 katasztrális hold. A mezőgazdasággal foglalkozók faj, nyelv, vagyon, szokások, sőt munkára valóság tekintetében is különbözők s egyik helyen sűrűn, másikon igen ritkán laknak oly annyira, hogy ezeken az utóbbi vidékeken a népesség valóban gyérnek mondható. Az ország egyik részében a közlekedés könnyű és gyorsan juthat a gazda terményeivel oda, hol azok fogyasztót találnak; másonnan pedig talán csakis a tenyésztett vagy fölnevelt állatot lehet vásárra vinni, hogy eladásából tenyésztőjének munkája jutalmat nyerjen. Mindezeknek természetszerű folyománya az a nagy változatosság, melyet Magyarország különböző vidékeinek és népeinek gazdaságában tapasztalunk. Mielőtt azonban Magyarország mezőgazdaságának mai változatos képét ismertetnők, vessünk egy pillantást az ország mezőgazdaságának múltjára. Hogy milyen lehetett a magyar mezőgazdaság a régebbi időben, arról, mivel ez irányú búvárlatok csak újabban történnek, inkább csak 52* Gulya.