Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Tanszermúzeum Hivatalos Értesítője, 1914 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1914-01-01 / 1-2. szám

2 Az Orsz. Paedagogiai Könyvtár és Tanszermúzeum Hivatalos Értesítője 1-2. szám. Jellemző sajátsága, hogy ragasztó anyag által egybetartott sejtekből áll. A sejtek alakja és a sejtrétegek száma szerint egyrétegű lapos hámot (1. tüdő, erek), egyrétegű közhámot (1. bél), többrétegű laposhámot (1. ajak, nyelv, nyelőcső) és többrétegű hengerhámot (1. lég­cső) különböztetünk meg. Egyes helyeken (1. légcső, orrkagyló) a hámszövet felületén apró mozgó csillószőröcskék szegélyt alkotnak. A készítményen többrétegű laposhámot lá­tunk, mely a felszín felé fokozatosan ala­csonyodó sejtsorokból áll. Az alatta levő kötő­szövettől hullámos határvonal választja el. A hámon kívül a készítményen harántcsíkolt izomszövet is van. 2. Kötőszövet: A kötőszövet szemléléséhez legalkalmasabb készítmény a bélfodor, mely­ben a pirosra festett enyvadó rostokon kívül, az apró sötét kötőszöveti sejtmagvakkal tele­szórt területen sötétre festett rugalmas rostok hálózata is látható. Tehát a kötőszövet három fő eleme, a sejtek, az enyvadó­ és rugalmas rostok együtt vannak. 3. Sima izomszövet. A sima izomszövet vizsgálatára igen alkalmas valamelyik bél­részlet (készítményünk a gyomorból van véve), ahol mind hosszában talált orsóalakú, egy­­magvú sejteket, mind harántmetszetűeket is lehet látni. A harántul metszett rétegben (külső izomréteg) a sejtek átmetszete kü­lönböző nagyságú, egy részükben van mag, másokban nincs, aszerint hogy a metszés az illető sejtet középen vagy a végén találta-e. Természetesen a gyomor egyéb rétegei, a nyálkahártya s a nyálkahártya alatti réteg is rajta vannak a készítményen. 4. Béka-idegrostok: Az idegszövet fon­tos elemei az idegrostok. Ezekből állanak a testben szétfutó idegek s a középidegrend­szer fehér állománya. A rostok legfontosabb alkotó része az u. n. tengelyfonal, mely az idegrost ingervezető része. A legtöbb tengely­fonalat hüvelyek veszik körül. Ilyenek a zsíros anyagú velőhüvely s a sejthártya értékű Schwann-féle hüvely. Legtöbb idegroston mind a három rész megvan, egyeseken egyik, vagy mindkét hüvely hiányzik. A tengelyfonal mindig megvan. A készítmény osmiumsavval van kezelve, mely a velőhüvelyt feketére festi. A rostokon itt-ott vékony helyek lát­hatók ; ezeken a Ranvier-féle befűződéseken hiányzik a velőhüvely, hogy táplálék juthas­son a tengelyfonalhoz. 5. Csont keresztmeszete: A csontból készí­tett harántirányú csiszolaton már gyenge na­gyítással láthatók elég nagy, kerek, fekete nyílások, a Havers-féle csatornák. Ezeket az u. n. saját lemezek körben futva veszik kö­rül oly módon, hogy 6­—10 lemez van egy­másba tokozva. A saját lemezek csoportjai között maradó hézagokban közbeiktatott kis lemezek vannak, a felületen pedig közös összetartó lemezek. A lemezek között sűrűn elhintve látható fekete pontok az u. n. .csont­üregek (lakunák), amelyek finom nyúlvá­nyok, a készítményen erős nagyítással lát­ható fekete vonalak, útján közlekednek egy­mással. A kis vonalak a csontcsatornácskák. A Havers-féle csatornákban a csont erei, a kis lakunákban a csontsejtek feküsznek. 6. Csont hosszmetszete. A kép a haránt­­csiszolat képével azonos azzal a különbség­gel, hogy a H.-féle csatornák nem kerek nyílások, hanem hosszában futó hasadékok képében mutatkoznak. 7. Csontfejlődés. A csontok helyét a mag­zatban porcogós váz foglalja el, mely üveg­­porcogóból áll. E porcogós vázban u. n. cson­tosodási pontok jelennek meg, a­melyekből megindul a csontszövet fejlődése. A készít­ményen az egész folyamat végig kísérhető. A halvány lilán színezett kerek vég a még változatlan magzati porcogó, mely előkészül a csontosodásra azzal, hogy sejtjei nagyok lesznek, felpuffadnak s sorokba rendeződnek; az előkészített porcogóba apró hajszálerek nőnek be, amelyek csontképző sejteket hoz­nak, s a porcogót elpusztítva, helyén csont­szövet keletkezik. A porcogó és csont határa a szabad szemmel is látható harántvonal a halvány lila és sárgás vörös terület között. A sárgás vörös területen csontgerendák van­nak, a porcogó közelében (fiatalabb fejlődési időszak) lilás-kékes porcogószövet maradva­

Next