Benedek Elek: A magyar nép múltja és jelene 2. A bölcsőtől a sírig (Budapest, 1898)

Fészek-rakás

Fészek­rakás. 79 lésében már a leány is segédkezik, még ha nem is történt meg a hivatalos eljegyzés. A magyar nép nem ismeri a hirtelen kötött, üzletszerű házasságokat, legalább az ilyen házasság ritkaság s a régi világnak néhol még fenmaradt abbeli szokása, hogy a legény bizo­nyos summa pénzt ad a leányért (innét az eladó leány s a vő vagy vevő nevezet), éppen az ellenkezőjét bizonyítja az érdekházasságnak: nem hogy a legény várna pénzt a leány szüleitől, ellenkezőleg ő ad pénzt érette. Baranya megye szentlőrinczi járásában, a híres bodonyi búcsún, mely szeptember 14-ikét, a templom fő­oltárán levő szent kereszt emlék­napját követő vasárnapra esik, — olvassuk az Ethnografia 1898. évfolya­mában — ma is megtartják a leányvásárt. Itt gyűlnek össze a vidék legényei, itt szemelik ki maguknak a »jövendőbélit« s itt meg is kötik a »vásárt«. Erről a vásárról szól az országszerte ismeretes dal, melyet különben ma már tréfásan oly községekre is alkalmaznak,­­a­hol talán sohasem volt leány­vásár. Azt mondja a nóta: A bodonyi faluvégen Leányvásár lesz a héten. Magam is el fogok menni. Feleséget fogok venni. Bácsbodrogmegyei sokácz ház.

Next