Ókor, 2016 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2016 / 3. szám
A dodekaedron-rejtély Grüli Tibor Grüli Tibor (1964) egyetemi docens a Pécsi Tudományegyetem Ókortörténeti Tanszékén. Fő kutatási területe a Római Birodalom története, ezen belül földrajzi, gazdaságtörténeti és ökológiai kérdések, valamint a hellénisztikus és római kori judaizmus és a korai kereszténység világa. Legutóbbi írása az Ókorban: „Non extincta lues." Az Antoninuskori járvány (2015/3). 739-ben a londoni The Society of Antiquaries számára küldött jelentésében egy helytörténész beszámolt róla, hogy egy furcsa, tizenkét oldalú, mindegyik oldalán lyukas fémtárgyat talált a hertfordshire-i Astonban. Az azóta eltelt csaknem 300 évben több mint kétszáz tudós és laikus nyilatkozott meg a dódekaedronnak nevezett rejtélyes tárgy egykori használatával kapcsolatban, köztük Léopold Hugo - Victor Hugo unokaöccse akit a dódekaedron-kutatás úttörőjének is tekinthetünk, valamint Julien de Saint-Vénon, Robert Nouwen és Bernhard A. Greiner, aki monográfiát is írt a gallo-római dódekaedronokról. A matematikusok közül Moritz Cantor (1829-1920), Ferdinand von Lindemann (1852-1939) és Benno Artmann (1933-2010) találta a kérdést érdekes kutatási témának. A mai Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Luxemburg, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország és Svájc területén eddig 116 darab dodekaedron Németh Györgynek került elő: legészakabbra a Hadrianus-fal mentén, legdélebbre a dél-franciaországi Arles-ban, legnyugatabbra a walesi Fishguardban, legkeletebbre a pannoniai Brigetióban (Szőny), miközben mindmáig egyet sem találtak belőlük Itáliában, Afrikában vagy a Közel-Keleten (lásd a térképet, 1. kép). Lássuk ezek után magát a tárgyat. A dodekaedron egy általában rézötvözetből készült üreges tárgy (egyetlen ezüstből öntött változata Genfben került elő),3 amelynek 12 ötszögű lapja, 30 egyenlő oldala és 20 csúcsa van. Ez utóbbin változó méretű gömböcskék találhatók; egy Londonban előkerült példányon egy-egy csúcson három gömb van egymás mellé forrasztva. Valamennyi ötszögű lap közepén egy kerek nyílás található, amelyek változó méretűek: a legszűkebbek 6-28 mm, a legtágasabbak 17—40 mm átmérőjűek. A tárgyak mérete a sarkokon elhelyezett gömbök nélkül - 40-100 mm között változik, súlyuk 35-580 gramm (egyetlen kivétellel, amely kb. 1000 1 1. kép. Az eddig talált dodekaedronok elhelyezkedése (a térképet Nagy Béla készítette) 69