Okos Kata - A Nők Lapja Kalendáriuma, 1962
Sinka József: Űrhajózás 1961-ben
megismerése azonban azt is követelte, hogy a tulajdonságaikat vizsgáló műszereik nagy mélységben beléjük hatoljanak. Így került sor 1959-ben a három tagból álló lunyik-kísérletsorozat lebonyolítására. Ennek során új, az ember utazása szempontjából nélkülözhetetlen műszereket is kipróbáltak. Emlékezetes, hogy a harmadik lunyik lefényképezte a Holdnak Földünktől elfordult oldalát. Ehhez arra volt szükség, hogy a fényképezőgépek megfelelő helyzetbe jutva „ megtalálják’ * a Holdat, és a fényképezés egész ideje alatt arra irányuljanak. Ezt a feladatot az ún. tároló, vagy más néven orientáló berendezés végezte el. Ugyanilyen rendszer akadályozza meg az embert is szállító Vosztok-űrhajó pörgését, s ez a rendszer hozza megfelelő helyzetbe az űrhajót a visszatérítés megkezdése előtt. Az űrhajózás első két évében tehát a Szovjetunióban alaposan megvizsgálták és tisztázták azokat a feladatokat, amelyeket az ember utazása érdekében meg kell oldani. Néhány kérdés azonban még mindig tisztázatlan volt. Ezek közül a legfontosabb: hogyan és milyen pontossággal térhet vissza az űrhajó a Földre, és milyen hatással van a világűrben megtett utazás az élőlényekre és azok utódaira? E kérdések vizsgálata a szükséges alapadatok birtokában 1960- ban vehette kezdetét. Ebben az évben bocsátották útjára a Szovjetunióból az első szputnyik űrhajókat. Belka és Sztrelka kutyák visszatérése után az orvosoknak és biológusoknak módjuk nyílt a kérdések tanulmányozására, hiszen ez a szputnyik űrhajó a kutyákon kívül tucatnyi más élőlényt is vitt magával. A műszaki szakembereknek most az volt a feladatuk, hogy tökéletesítsék a megvalósításban részt vevő műszereket és irányító rendszereket, kidolgozzák az esetleges közbejövő akadályokból eredő hibák esetén teljes biztonsággal működő mentési rendszereket, s mindezeket a megbízhatóság lehető legtökéletesebb fokára fejlesszék. Ezt a célt szolgálta az a további három szputnyik-űrhajó, amelyek még az ember első világűrutazását megelőzték. A világtér meghódítása emberrel tehát alapos előkészületek, körültekintő tudományos munka árán valósulhatott meg. A megoldáshoz a rakétákteljesítményét az első szputnyik 83,6 kilójáról csaknem 5 tonnára kellett növelni, s új, az élet feltételeit biztosító egységeket, működésüket Lunyife 2 1959. szept. 12 Lunyik 3 1959. okt. 4