A M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Oktatófilm Kirendeltségének hivatalos közleményei, 1936 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1936-02-01 / 1. szám

12­­ ki. Itt találkozik az új korszak új módszere a technika legújabb vív­mányaival, a filmmel, a rádióval, a gramofonnal, a televízióval. Egy pillantás a , múltba bámu­latos képet nyújt. Évezredeken át minden nevelés és tanítás elsősor­ban az emberi lélek és érzésvilág megismerését tartotta legfőbb fela­datának. Az ókor, a középkor és az újkor jó szakaszán az emberi szel­lem­ termékek értékelése állt a taní­tás előterében. Eszköze elsősorban a hallás szerve volt. Comenius volt a legfőbb szó­szólója annak, hogy új módszert kö­vessen a tanítás és minden szabályt a természet tanulságaiból vezessen le. A fül segítségére jöjjön a szem és a nyelvnek a kéz. Az ő Orbis pictus­a talán a legfényesebb bizo­nyíték arra, hogy az államélet új kor­szakai új iskolai módszerek beikta­tását hozzák. A mi korunk tanítása minden érzékszervünket felhasználja, de a természettudományokon nyugvó, vi­lágot átfogó és átformáló technikai vívmányaival a szemnek sok helyet követel és még többet a kéznek, sőt az egész testnek. Az iskolák a szem­léltetésre mind több gondot és több pénzt áldoznak. Képek, rajzok, kí­sérletek, száraz és borszesz-készít­­mények, majd a slörd és homokasz­tal - kirándulások, azaz a közvet­len átélés jelölik az új utak irányait. Mindezek a módszerek és esz­közök azonban nem tudnak és nem tudhatnak minden kívánalmat végleg kielégíteni. Azért az iskola mind újabb és legújabb eszközök után nyúl, így jutott el az iskola a film felhasználásához is. A film mind­össze negyven éves. Mindegy, akár francia, akár német felfedezésnek tekintjük-e, bizonyos, hogy megjele­nése után igen hamar észrevette az iskola. Ennek okát abban kell ke­resni, hogy a film olyan sajátságok felett rendelkezik, amilyenekkel ed­­digelé egyetlen taneszköz sem rendel­kezett , amelyeket az új utakat ke­reső iskola igen jól felhasználhat. A film a valóságot — a térben és időben elválasztott tananyagot is — hűen tudja a tanuló elé vinni. Az életet jeleníti meg és élményszerűen hat, mindent elér és mindent lát. A­­mellett az eddigi analitikus tanító el­járást szintetikus eljárással egészíti ki és teszi teljessé. A film tan- és tanítóeszköz vol­tát csak hosszú, évtizedeken át tartó vita után ismerte el a világ pedagó­gus közvéleménye. De aztán teljesen mellé állt. Használatba venni azon­ban már nem tudja könnyen. Használatához elvi, technikai és gazdasági előfeltételek szükségesek. Elvileg tisztázni kell, hogy miként lehet és kell a filmet az iskolákban értékesíteni. Ez a munka elméletileg is, gyakorlatilag is internationálisan elvégeztetett. Az eredmény azonban addig csak elméleti értékű volt, amíg nem volt mód a technikai megoldás­ra. A 35 mm. és u. n. normál film­szalag robbanva égő anyagból ké­szült. Vetítésére képzett emberre és tűzbiztos felszerelésre volt szükség. Sok állam ezt a nehézséget is le­győzte, de a film tűzveszélyes volta az általános használatot gátolta, sőt lehetetlenné tette. Erre a tudomány és ipar kitermelte a keskeny és nem robbanva égő filmanyagot és a bárki által kezelhető és hordozható vetítő­készüléket. Ma több típusú és igen jó készülékek várják az általános alkalmazást. Megoldatlanul ma­radt a gazdasági kérdés. A gép igen sok pénzbe kerül és a gép etetésére szükséges oktatófilm anyag még töb­be. Ezt egyes iskola, sőt iskolák cso­portja se tudja megszerezni. Ez csak állami segítséggel mehet, úgy, hogy az összes iskolák összefognak : egy mindnyájukért és mindnyájan egyért elv alapján. A magyar kultuszminisztérium a legelső volt a film értékelésében és legelső a megoldásban. A filmet az iskolai taneszközök közé sorozta és a pénzügyi megoldást is megta­lálta.Ugyanezt tette valamivel később Németország és Lengyelország is. A magyar filmoktatást a ma­gyar kultuszkormány tisztára magyar eszközükkel valósította meg. Kiter­melte a magyar iskolai filmvetítő gép

Next