A M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Oktatófilm Kirendeltségének hivatalos közleményei, 1937 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1937-01-01 / 1-2. szám

A filmnek a tanító- és tanítónőképzőintézetekbe való bevezetésével nehe­zebben áll a dolog. A század elején a filmek vetítésére alkalmas gépek még igen bonyolultak voltak. Kezelésük sem volt egyszerű. A filmtekercsek tűzveszélyessége folytán külön vetítőkamra építése volt szükséges. Még az u. n. tűzbiztos dobok sem voltak teljesen megbízhatók. A filmek kölcsön­zése is igen nehéz volt. Az Urániának ugyan már voltak filmjei, de nem nagy számmal és kölcsönzésük nagyon költséges volt, így a világháború kitöréséig — bár a kérdés sokszor megbeszélés tárgya — a tanító- és ta­nítóképzőintézetekbe a filmoktatás nem kapott helyet. Igaz, más iskolában sem. De aki a tanítóképzésnek a világháború előtti helyzetét ismeri, tudja, hogy ha még pár évig élvezhetjük a béke áldásait, egészen biztosan fel­szereli az állam a tanító- és tanítónőképző intézeteket a legmodernebb okta­tási eszközzel, a film-vetítőgéppel. Hogy miért épen a tanítóképző-intézeteket emelem ki ? Azért, mert ezek voltak a módszeres újítások iránt a legérzékenyebbek és aminek a tanításban hasznát látták, azt igyekeztek azonnal megvalósítani. A filmoktatásnak a magyar tanító- és tanítónőképzőintézetekben ma is nagy fontossága van. Legelőször azért, mert a tanítóképző-intézetben a tanítás anyagát a lehető legjobban el kell sajátíttatni és a lehető legmélyebben bevésni a tanulók lelkébe. Hiszen ezeknek az ismereteknek a legnagyobb részét mint tanítóknak állandóan a tudat küszöbén felül kell ébren tartaniok. Nekik minden tárgy szaktárgyuk. Ez teszi a tanítóképzőkben a tanítást, illetve a kellő tanítási eredmény elérését nehezebbé. Annak, aki valamit tanítani akar, alaposan minden oldalról kell azt ismernie. Ezért kap a tanítókép­zőkben tág teret a sokoldalú szemléltetés, a több szempontból való össze­foglalás, a lehető gyakori alkalmazás és a cselekedtetve tanítás. Ezért fon­tos, hogy a mai modern filmoktatás bevonuljon a tanítóképzésbe és mind­azokat a filmeket, melyek a tanítóképzőintézetek tanítási anyagába bele­tartoznak, a tanítóképzőintézetek a legteljesebb mértékben felhasználják. Ez a mai filmoktatási berendezés mellett lehetséges is. A több példányban meglevő filmtekercsek, a gyors és biztos rendelkezésre bocsátás lehetsé­gessé teszi a kellő időben való, esetleg ismételt felhasználást. A gép keze­lése nem okoz nehézséget. Tűzveszedelem nincs. A film bármikor megál­­ítható, újra lepergethető. Mindezek olyan nagy előnyök, melyeket 15—20 évvel ezelőtt el sem tudtunk volna képzelni. Melyek azok a filmek, melyeket a meglevő filmek közül felhasznál­hatunk a tanítóképzésben ? Azt felelhetjük : majdnem kivétel nélkül mind­egyiket. A földrajzi filmek közül főként a magyar tárgyúakat. Hogy csak néhányat említsek : A Tisza felső szakasza. Az Erdélyi tavak, Kolozsvár, Nagyvárad, Torda és a tordai hasadék, Debrecen, A Magyar Alföld és még sok más. Milyen más képet kap ezekről a vidékekről aki előtt a film, gondos előkészítés után lepereg, mint aki csak a könyv betűi vagy egy-két kép után akarja elképzelni. Milyen más lesz a tudása és milyen szemlé­letes lesz a tanítása, mikor azt tanítványainak fogja elmondani. De a kül­földről készült filmek is olyanok, hogy közvetlenül bekapcsolhatók a föld­rajzi tanításba: Róma, az örök város, a Forum Romanum, Nápoly és Pom­peji stb. E két utóbbi a történelemtanításhoz is kapcsolható. A Pünkösdi búcsú Csíksomlyón, Kalotaszegről és más elszakított magyar területekről készült filmek hazafias szempontból is rendkívüli értékűek. Közel hozzák hozzánk az elszakított területeket, testvéreinket. Iskolai nevelésünknek pe­dig ma egyik legfőbb célja az elszakított területek magyarjaival fenntartani a testvéri kapcsolatokat. A természetrajzi filmek is mind kapcsolhatók az egyes órák tanítási anyagához. Az alsóbbrendű élőlények és szaporodásuk, A vér keringése, A bélbolyhok működése, A protisták mozgása épúgy felhasználható, mint

Next