A M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Oktatófilm Kirendeltségének hivatalos közleményei, 1939 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1939-01-01 / 1. szám
ges értékét. A jobbágy kalyibák megőrizték a néhány százezer honfoglaló minden értékét és megsokszorozták és milliókra emelték számukat. Közben kitermelte a magyar faj virágait, egyszer Kinizsi, egyszer Kézai vagy Telegdi Miklós, máskor Apácai Csere János vagy Arany néven. Nem volt annyi munka, amit el nem végzett volna és nem volt soha egy perc se, amikor iránta a bizalom joggal meginoghatott volna. S mégis talán nem mindig történt annyi, amennyit érte meg lehetett volna tenni. Ma pedig már tisztán látjuk, hogy a jövő magyar lét tudatosan és biztosan csak ráépíthető. 900 évnek kellett elviharoznia felettünk, hogy az az egyszerű igazság napfényre törhessen. Tudva tudja immár mindenki, hogy amit népünkért teszünk, azt nemzeti fennmaradásunkért tesszük. Másutt is diadalra jutott ez a gondolat és amire csak gondolhattak, igyekeztek az államok vezetői eleget tenni a népfelemelés, az anyagi és szellemi színvonal-javítás érdekében. Csak körültekintünk szomszédainkon és máris világosan látjuk, amit állítottunk. A magyarság Európa átjáró szobájában, a Kárpátok medencéjében való megmaradása azon is nyugodott, hogy a kontinens eszmeáramlatai iránt mindig nagy megértést és érzékenységet mutatott. Ehhez maradt hű a megcsonkított ország abban is, hogy az új kor pedagógiai fegyvereit hamar műveltségének szolgálatába állította. A megcsonkított ország filmmel tanítása megtörtént és vele úttörői lettünk egy olyan taneszköznek, amelyre egy későbbi kor csak dicsérő szavakat fog találni. Közép- és középfokú iskoláinkban meg van a filmmel tanítás, meg kell lennie elemi iskoláinkban is és nemcsak a szociális igazság érvényesítéséért. A magyar állam mindig sokat törődött a középosztály iskoláival. Most rákerül a sor, hogy ugyanannyi gond és fáradság fordíttassék az elemi iskolákra is. Hiszen ma már útszéli igazság lett, hogy a tanultabb nép többet termel, a haza védelmében jobban harcol. Amit a nép kap, azt a nemzet kamatos kamattal kapja vissza. Az elemi iskolák nagy tömegei távol vannak a kulturális központoktól. Ezeknek százszorta nagyobb szükségük van a film világeseményeket közvetítő munkájára, mint a városi iskoláknak. A szegényes taneszköz-berendezéssel dolgozó falusi iskolák tananyagot, szertárt, taneszközt kapnának a film használatával. A film a világnak a faluhoz értéken horizontot, életterületének megnagyobbítását viszi. A nehézségek, amelyekről szóltam, legyőzhetők. Ha Dávid nem bízott volna parittyájában, akkor sohasem ment volna neki Góliátnak. A nagy nehézségeket a követelő szükség nyomása alatt és a nagy nyereség ígéretében le kell győzni. Az a kérdés, mi bátoríthat fel arra, hogy neki vágjunk a nehéz útnak és mi adhat hitet, biztatást arra, hogy a siker hozzánk szegődik. Kész tervezetet, számokat, igazolt tételeket i 1t és most nem sorolhatok fel. Csak a vázlatot adhatom elő annak igazolására, hogy az elemi iskolai filmmel tantás stratégiai elgondolása emberi ítélet szerint jó. Ott kezdhetjük, hogy elég tapasztalattal rendelkezünk. Mikor a középiskolai filmmel tanítás elindult, semmi tapasztalat felett nem rendelkeztünk, minthogy ilyen filmoktatás előttünk sehol a világon nem létezett. A legegyszerűbb írástól a legbonyolultabbig mindent, formában, tartalomban és célszerűségre nézve itthon kellett kitalálni. Ügyvitelre, ellenőrzésre, munkamenetre és minden másra önmagunknak kellett rájönni. Nem volt iskolai vetítőgép, nem volt film, nem volt semmi minta a tanítófilmek készítésére és végül halvány tanács se állt rendelkezésre, hogy miként kell berendezni egy filmtárt és miként kell kiépíteni az egész ország közép- és középfokú iskoláira kiterjedő szétosztó üzemet. Vagyis, hogy legyen film és akkor legyen, amikor az iskola használni akarja. Ma már van elég filmünk, pompásan működő szétosztó és állandó filmépítő üzemünk. Van egy sereg szíves munkatársunk. Ehhez hozzátehetjük, hogy filmjeink fele tiszta magyar eddig is és évről-évre haladva mind