A M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Oktatófilm Kirendeltségének hivatalos közleményei, 1944 (9. évfolyam, 1-8. szám)
1944-01-01 / 1. szám
település), A Balaton és az ember (termelés, település), Göcsej stb. — Ezeket a Balatonról szóló olvasmányokkal illeszthetjük bele munkánk menetébe. Tárgyalásunknak szélesebb látókört adhatunk néhány Balatonról szóló irodalmi mű bemutatásával. A legtöbb olvasókönyv Eötvös Károly Utazás a Balaton körül c. könyvéből közöl néhány részletet. Ha Tihanyról szóló részletek vannak könyvünkben, Tihany filmjeit pergessük le, de Csokonai balatoni útjáról, A tihanyi echóhoz c. költeményéről okvetlenül emlékezzünk meg. A költemény keletkezésének körülményeit is szépen ecsetelte Eötvös Károly említett művében. Ha Szigliget és vidéke szerepel olvasókönyvünkben, peregjen a balatonvidéki vulkánok filmje. A film bevezetéséhez, hatásának elmélyítéséhez használjunk fel még költeményeket, regény- és novellarészleteket. Az Officina könyvsorozat kiadásában Keresztúry Dezső gyűjtötte össze a magyar költők, írók, festők Balatonnal foglalkozó műveit. A magyar irodalom tanárának át kell tanulmányoznia ezt a művet, s bőséges anyagot talál filmes órái hatásának elmélyítéséhez. Módszeres feldolgozás szempontjából hasonló módon kell eljárnunk a magyar munka néhány filmjének pengetésekor. Ilyen A mi mindennapi kenyerünk,a Szántástól cséplésig, A kádármester, a Mézeskalács. A nép vallásos életét bemutató filmek közül a Pünkösdi búcsú Csíksomlyón, az Úrnapja Mezőkövesden. A tankönyv olvasmányán kívül itt is mutassunk be a film tartalmának megfelelő szemelvényeket. A szántással-vetéssel kapcsolatban Gárdonyi Az én falum-jából, Nyirő József A kopjafák, Az én népem c. művéből. A kisiparossal kapcsolatban Petőfi A vándorlegény c. költeményéből (,,Ád az Isten egy kis műhelyt, Ád az Isten majd nekem!"). Idézzük Kossuth Lajos mondását: „Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás." Lapozzuk fel Széchenyi Hítelét: „Annál értékesebb a nemzet, annál több a teremtő ereje, minél több jó és tökéletes építőmester, fegyvergyártó, ács, tímár, asztalos stb. van egy országban.“ Soroljuk fel, kik származtak íróink közül falusi családból, kik nőttek fel iparoskörnyezetben. (Pl. Katona József, Gárdonyi Géza, Móra Ferenc stb.) — Várainkról, várromjainkról szóló filmjeink közül a Szent Benedekvár címűt sorolhatjuk ide. Az árpádkori, középkori lovagi életet ábrázoló olvasmányokhoz szépen hozzákapcsolható az egykori lovagvilág épségben maradt tanújelének, színhelyének filmje. Bevezető hangulatkeltésül olvassuk fel Kemény Zsigmond Zord idő c. regényének első szakaszait, melyeket nem ok nélkül kedvelnek annyira esztétikusaink. Az író szerint Doboka megye hegyesebb vidékein vagyunk, tehát Dés és Szent Benedekvár környékén. Néhány rövid, pompás várleírás beleringat bennünket a „zord időbe", mert 1541-et írunk . .. Filmünk pergetéséhez is megadják a hangulatot ezek a sorok. Használjuk még fel Fináczy Ernő Neveléstörténete középkori kötetének a lovagvárak életéről, a lovagi nevelésről szóló részleteit. A munkának több része is költői lendülettel van megírva. Az Eger vára és Eger városa a líceumban olvasmány alapján pergethető. Kelemen—Németh—Somos tankönyvében Komáromi János tollából van Egerről szóló olvasmány, mely mind a várról, mind a művészetek és irodalom városáról megemlékezik. Az egri várról szóló film pergetését nemcsak az olvasmánnyal kell összekapcsolnunk, hanem az egri ostromról szóló irodalmi művekkel is. Gárdonyi Géza Egri csillagok c. regénye alapján felidézzük az ostrom néhány képét, főleg azokat, amelyekre a filmben építhetünk. Hogyan védekeztek a várbeliek az aknázás ellen? (Dobra tett borsóval.) Az asszonyok szurkos edényei. Itt bemutatjuk Székely Bertalan t