Kurdics Sándor (főszerk.): Olimpiafila. A magyar olimpiai és sportfilatelisták lapja, 2010 (13. évfolyam, 1-2. szám)
2010-11-28 / 2. szám - Szekeres Sándor: A második magyar sportbélyegzés 90 éves
OLYMPIA FILA 90 ÉVES A MÁSODIK MAGYAR SPORTBÉLYEGZÉS Előzmények: Az 1920 VI. 4.-én aláírt, az I. világháborút lezáró békeszerződésben kimondták, hogy a vesztes államok nem rendelkezhetnek katonai repülőszerkezetekkel. Megtiltották azt is, hogy repülőmotorokat, vagy alkatrészeket vásároljanak. Tilos volt polgári repülőgépek gyártása is. A békeszerződés értelmében repülőgépeink és repülőgépiparunk is megsemmisült. A repülés rajongói nem akartak lemondani szenvedélyükről a vesztes országokban sem, ahol a motoros repülést a békeszerződés megtiltotta. Lemondtak hát a motorról, de nem mondtak le a repülésről. A vitorlázórepülés - ha úgy tetszik egyben sport - újjászületett. Az égen egyre gyakrabban feltűntek a csendes famadarak. Később, a békeszerződések szigorú repülési tilalmát mérsékelték. A pilóták egy része visszatért egy másfajta repülési lehetőséghez. Az idő megérett arra, hogy megkezdődjék a légi utak kiépítése. Elsőnek a postaszolgálatot szervezték meg. Hazánkban a Tanácsköztársaság leverése után 1920. február 11-én megalakult az első magyar légitársaság, a MAEFORT (Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaság), amely a megmaradt katonai gépekkel kezdte meg hazánk önálló légiforgalmának kialakítását. Egyidejűleg megindult a pilótaképzés is Budapesten, Szegeden, Szombathelyen és Miskolcon. A légiforgalmi vállalat nevében megrendeléseket adtak a repülőgépgyárnak iskola- és postagépekre. Mindez lehetővé tette, hogy 1920 tavaszán a három gyár ismét üzemeljen. 1920 júliusában már repült is az Albertfalván gyártott UCI. Aszódon megkezdték a Phönix postagép, Mátyásföldön a MÁG-nál pedig 36 kétüléses repülőgép építését. Időközben becsületügyi és bűnvádi eljárások indultak a Tanácsköztársaság vörös repülőcsapatainak parancsnokai és tisztjei ellen. Többeket eltiltottak, kizártak a repülőgépvezetésből (csak néhány név ezek közül: Endresz György, Háry László, Dobos István, dr. Kármán Tódor, Prodam Guido, stb.). Ilyen zavaró előzmények után került sor a háború utáni első nagyobb nyilvános bemutatkozásra 1920. november 7.-én Rákosmezőn. A repülőnapon részt vett: a MAEFORT 8 Phönix I utasgép és 4 Berg 150 LE-s gyorspostagép, amelyeket az Aviatik D I vadászgépekből alakítottak át. A tervezett műsorból hiányoztak az eltiltott pilóták. A Rákosi Repülőnap műsora: 1./ Megnyitó repülés (Bendik József, Krisztinkovics Béla), 2.1 Műrepülés Phönix-gépen (Minár Gyula), 3. / Magassági és sebességi verseny négy géppel (A győztes Minár Gyula lett.) 4. / Látványos repülés négy Berg-géppel, 5. / Ejtőernyős ugrás 2000 m-ről (Kovács Endre) 6. / Sasviadal (Légiharc-bemutató) Berg-gépekkel (Fejes István és Risztics János), 7. / Látványos csoportrepülés 8 géppel, 8. / Összes résztvevők tisztelgő elvonulása, 9.1 Az első szombathelyi postajárat 3 gépének indítása Filatéliai rész: A magyar postaigazgatóság a légiposta küldemények számára 1920. november 7.-én 3 címletből álló, felülnyomott bélyeget adott ki. 3 К (zöld)/ 10 K. 8 К (piros)/ 10 K. 12 К (kék)/ 10 K. A megjelenés napján - kivételesen - d.e. 10 órától déli 12 óráig a repülőnap színhelyén „légi posta” feliratú sátorban lehetett a küldeményeket feladni. A küldeményekre ragasztott bélyegeket „LÉGI POSTA MEGNYITÁS / RÁKOSI REPÜLŐ NAP” angyalos-címeres, ovális bélyegzővel látták el. A kiadott bélyegek kizárólag légipostás küldemények bérmentesítésére voltak használhatók. Légipostás küldeményeket Budapest 4, Budapest 72, Szombathely 2, Sopron 1, Szeged 1, Debrecen 1, Békéscsaba 1, Kecskemét és Kiskunfélegyháza postákon lehetett feladni.