Örökség, 2005 (9. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 10. szám
Örökség CIVILIADA hogy a Szovjetunióban régi korok stílusában épüljenek a népnek paloták, s a CLAM magyar csoportjának tagjai is bátran terveztek más stílusban épületet, ha arra volt megbízásuk. Ha ma, Kerényi József professzor tervei alapján, külső formájában a Lónyay - Hatvany - Ybl villa minden további nélkül - bár viták kereszttüzében - újjáépülhet e terület szomszédságában, akkor miért éppen ez a jelentős épületegyüttes nem? Érdemes megvizsgálni a 19. és a 20. század gyakorlatát, amikor igen jeles alkotók, az építészek zöme természetesnek vette, hogy különböző stílusú épületeket tervezzen, s a vita legfeljebb azon folyt, hogy milyen funkcióhoz milyen stílus illik a legjobban (lásd pl. a Magyar Tudományos Akadémia vagy az Országház építészeti tervpályázatát). A művészettörténet tudomány szakmai kompetenciája ott véget ér, hogy egy épületről megállapítja, milyen stílusban épült, kik voltak az alkotói, milyen kvalitást képvisel, milyenek az előképei stb., arra azonban nem terjed ki, hogy mi legyen egy rommal vagy egy ismert (tervekkel rendelkező, fényképekkel dokumentált) épület telkével, helyével. Ez fejlesztési, tervezési és társadalmi kérdés. Ez utóbbiba meg bőven belefér az, hogy egy nép/nemzet fiai láthassák és átélhessék azt, amit ősei alkottak, s amelyre büszkék lehettek/voltak, s amely épületegyüttes már bizonyította összhangját, harmóniáját, méltó voltát a helyszín beépítésére. Megítélésem szerint a pluralizmusba, a mindent átható sokféleségbe éppúgy beletartozhat a stílusok, az építészeti formanyelv változatossága, mint az élet egyéb területeibe. Sok mai építész csak a kontrasztot, az erős különállást, különbözést ismeri, mint szerkesztési elvet, alkotói gondolatot, s csak a sosemvoltat ismeri el alkotásnak. Miért? Törvényszerű ez? Csak így lehet? Ha zenészek nem restellik letűnt korok ruháit magukra ölteni, régi hangszereket rekonstruálni, újólag "elavultakat" gyártatni, s azokon nemes erőfeszítéssel régi korok hangulatát, hangzásvilágát felidézni, s ha erre jelentős érdeklődés tapasztalható, akkor miért pont az építészetben nem lehet hasonló gondolati és cselekedeti utat bejárni? A példák még sorolhatók a színház, az opera, a filmművészet területéről is. Csak az építészet elől zárt ez a megközelítési mód? Ne menjünk messzire, elég a királyi palota és annak kertje alól kiásott középkori romokra gondolni. Gerő László és társai szinte a semmiből egy új középkort varázsoltak elő, amelyet a Zolnay László megtalálta szoborleletek tettek teljessé. Meg lehet nézni többek közt a már idézett műben hogy pl. a Buzogány torony első vázlatai egészen más toronyról szóltak. A szűk szakmán kívül kinek a számára (zavaró) kérdés, netán probléma az, hogy valószínűleg nem pontosan ilyen volt a torony? Senkinek. Egy hihetetlenül kis réteg miért önti rá gondjait a látogatók, ott élők többségére? Meggyőződésem, hogy még nem késő a rossz döntés alapján lebontott vári épületek újjáépítése (természetesen szükség szerinti finom idézőjelekkel, korunkra jellemző részletekkel, a funkciók kívánta esetenkénti belső különbözőségekkel), hogy az ország közös múltja és történelmi emlékezete szempontjából fontos épület, épületegyüttest a nemzet visszakaphassa, és sokáig használhassa. Sok más kérdés is felmerül a terület beépítésével és kialakításával kapcsolatban, de ez meghaladná e hozzászólás kereteit. Egyet még meg kell említsek, s ez magának a térnek a megjelenése. Véleményem szerint a Zsigmond templom, a középkori romok érzékeltetése nem feltétlenül szükséges. A rommező, mint megoldás a természet lágy ölén jó lehet, az ország szívében aligha. ■ Hauszmann Alajos: Az'Udvarlaki Örségépület" keleti homlokzata "Évezredek öröksége 2005." MŰVELTSÉGI JÁTÉK PÉCSETT ■ JANKÓ ANNAMÁRIA Pécs város évek óta nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az itt élő diákok megismerjék városunk történelmét, nevezetességeit, értékeit. A pedagógiai programnak része az idén ismét megrendezett"Évezredek öröksége" műveltségi játék. A szervezők: Pécs/ Sopianae Örökség Kht., Pécsi Hírek, Pécs TV Kommunikációs Kft. és a Pécsi Ifjúsági Központ Szivárvány Gyermekházának munkatársai nyitóünnepségen fogadták a benevezett 188 csapatot, azaz a 752 kisdiákot és felkészítő tanáraikat. A Pécsi Hírekben megjelent, a műveltségi játékhoz kapcsolódó 13+1 kérdéses totó kitöltését segítette, hogy a csapatok személyesen keresték fel a totóban szereplő helyszíneket, és a témakörhöz tartozó kisfilm, amelyet a Pécs TV vetített. A megoldásokat tartalmazó feladatlapokat a totón szereplő "rejtekhelyekre" kellett leadni. A játékban összesen nyolc témakörrel ismerkedhettek meg a csapatok, így sok mindent megtudhattak városunkról, a zenei, színházi életről, a pécsi sportról, híres emberekről, Pécs és Baranya népszokásairól, gazdaságtörténetről, irodalomról és művészettörténetről. A heti fotók mellett párhuzamosan dolgoztak a kreatív feladatsoron, melynek kapcsán például utazást kellett szervezniük Pécs testvérvárosaiba az érvényes menetrendek alapján, meghívót küldeniük az aradi vértanúk szülővárosa polgármestereinek (pontos város és a mai országnévvel). Az eredményeket és az aktuális feladatokat a www.pecstv.hu és a www.pecsorokseg.hu oldalon követhették hétről-hétre az érdeklődök. A csapatok április 15-én a Nevelési Központban tudták meg, hogy a heti totók és kreatív feladatsor alapján mely csapatok jutottak tovább. A továbbjutók április 23-án az Örökség Házból indultak városi túrára, hogy a kapott feladatsorból minél több kérdést válaszoljanak meg a rendelkezésre álló 2 óra alatt. Voltak leleményes csapatok, amelyek a Tourinform irodában kértek segítséget, mások idegenvezetőt kérdeztek meg vagy az utca embere segített nekik. Mivel minden segítséget felhasználhattak, így a tudás mellett a talpraesettség, leleményesség is fontos szerephez jutott. A zsűri helyben értékelte a feladatlapokat és még délután eredményt hirdetett. Az április 30-i döntőbe öt csapat jutott tovább. A Pécs TV stúdiójában zajló versenyt élő adásban nézhették az érdeklődő szülők, rokonok, barátok és ismerősök. A változatos feladatok közül például apróhirdetések feladóit kellett megtippelni, licitálni kérdésekre, fotót kitölteni, puzzlet összerakni, régi pécsi fényképeket felismerni és sok más érdekes feladatot megoldani. Dr Font Márta a zsűri elnöke, a PTE BTK dékánja, dr Vnyó József egyetemi docens, Ferenciné Ivicz Ilona Pécs M.J.V. vezető főtanácsosa, dr. Éberling László, a Pécsi Hírek és dr Újvári Jenő, a Pécs/Sopianae Örökség Kht. ügyvezető igazgatója értékelte a feladatokat és hirdetett eredményt. A játékot és ezzel együtt a fődíj utazást 90 perces szoros küzdelem után a Belvárosi Általános Iskola Krisztogram csapata nyerte. Csapattagok: Meláth Laura, Schön Melinda, Szanyi Esztella, Tóth Erika, felkészítő tanáruk: dr Csaba Tamásné. A győztes csapat júniusban hat napot töltött Prágában és környékén. Kirándultak Kutna Horába és Karlovy Varyba. A Moser-üveg, az Oplatky, a Kolonnádok, a parkok és a meleg vizű források együtt adták Karlovy Vary felejthetetlen hangulatát. A döntő többi résztvevőjének is tartogatott programot a nyár, hiszen a második helyezett öt napos kolozsvári utazást, a harmadik helyezett csapat Fertő-tó-Sopron kirándulást nyert, míg a negyedik és ötödik helyezettek Dunaszekcsőn táborozhattak egy hetet. A játék sikerét jelzi az is, hogy idén a tavalyinál is több pécsi cég támogatása biztosította a verseny zavartalan megrendezését. M