Orosháza és Vidéke, 1947. július-szeptember (2. évfolyam, 146-223. szám)

1947-07-01 / 146. szám

. Ara 40 fiHér Orosházáérdéke Kedd, 19» július 1 | B fogflEtleti Kisflazda-, Földmunkás- fe­ld­aüri Firt lapja | II. évfolyam Ki szám TILDY ZOLTÁN KÖZTÁRS­ASÁGI ELNÖK BESZÉDE A DEBRECENI OYÍILESEN Dinnyés Lajos nalnlsa^íercíIiiLÖk­ toeftelen­tcítí, hogy az őszi választásokon minden párt indul és a választójogból csak a kitelepülőket zárják ki Csökkentik a képviselők számát • A Kisgazdapárt ragaszkodik a magán földtulajdonhoz A Kisgazdapárt vasárnap Debre­cenben országos aratóünnepet ren­dezett. Az ünnepen Tildy Zoltán köztársasági elnök, Dinnyés Lajos miniszterelnök és Dobi István állam­­miniszter, a Kisgazdapárt elnöke nagyjelentőségű beszédet mondot­tak . Tildy Zoltán köztársasági elnök nagy lelkesedéssel fogadott beszé­dében hangsúlyozta:, — A kenyér ünnepén ma és a jövőben is szeretném, ha népünk, az egész magyar társadalom nem feledkezne meg az ínség és nyo­morúság időiről, hogy jobban tudja megbecsülni azokat az­ eredménye­ket, amelyeket verejtékesen dolgozó fiainak köszönhet az élet minden területén. A m­ai­­ napon ország a föld fiai felé fordul s mély együtt-­érzéssel köszönti őket. Tudjuk, hogy parasztságunk és a föld között örök szövetség van A föld népe mindig hűséges volt s mindig hűséges marad a baráz­­dákhoz s a rendelt időben mindig készen áll a munkára. De nem fe­­ledkezhetünk meg azokról a dolgo­zókról, akik az élet és a munka más területein hasonló hűséggel vég­zik a maguk feladatát. Azokról, akik gyárüzemek zajos és forró munka­helyein termelik az élet más nélkü­lözhetetlen javait- munkaeszközöket, vasúti berendezéseket, gépeket, ru­hát, a bányák mélyén dolgozókról, akiknek munkája nélkül minden ter­melés megállana, a hivatalszobák, kórházak, a szellem, tudomány, mű­vészet munkásairól és értékeiről, akiknek tevékeny­sége rendezett éle­tünket bizotsítja, egészségünket óvja, vagy életünket szebbé és gaz­dagabbá teszi Mindnyájan értjük és megértjük) mennyire egymásra vagyunk utalva, mennyire szükséges mindannyiunk munkája. A kenyér ünnepén hadd hirdessem én is a becsületesen dol­gozó milliók testvéri egységének szükségességét. Becsüljék meg egymást és egymás munkáját. Dinnyés Lajos miniszterelnök be­szédében mindenek előtt hálát adott az Egek Urának, hogy sokat szen­vedett népünknek ebben az évben is megadta a mindennapi kenyeret, majd hangsúlyozta, hogy a földbir­­tokreformmal eldőlt az ezeréves per és győzött a nép. A továbbiak során vázolta az elmúlt két esztendő igen jelentős újjáépítési eredményeit, majd ismételten rámutatott arra, hogy a mai súlyos időkben egy párt sem vállalhatja egymagában sem a munka elvégzését, sem a fe­lelősséget. Az összeesküvés kérdéséről szólva, mélyen elítélte mindazokat, akik hát­­batámadták a Kisgazdapártot és a demokráciát. A miniszterelnök ezután így foly­tatta beszédét: “ A külföldi sajtóban, rádióban és újságokban megjelent rém- és álhírek már lecsillapodtak. Sajnos, ezzel egyidőben a belpolitikai élet­ben olyan jelenségek mutatkoznak, amelyek szükségessé teszik, hogy is­mét a nép elé álljunk, hogy válasz­tás során kérdezzük meg a népet, hogy mit akar? Az elmúlt hetek bebizonyították, hogy nincs olyan megpróbáltatás, nincs olyan erő, amely pártunknak sorait gyengíteni tudja. Pártunk ön­állóságát és teljes függetlenségét ezentúl is meg fogjuk úgy őrizni, ahogyan azt húsz éven keresztül megőriztük. Az elkövetkezendő választásokon is teljesen külön listával fogun­k in­dulni. A Függetlenségi Frontba tömö­rült pártoknak az­ a törekvése, hogy a választások során egymással szem­ben ne használjanak erős hangot és emiatt ne éleződjék ki az ország ká­rára a választási küzdelem. Szó sincs közös listáról, a párt önállóságának a feladásáról, hanem csak arról van szó, hogy az innen, Debrecenből elindult d­emokratikulis pártok a választások során is észsze­rűen és célszerűen küzdjenek a re­akció és a korrupció ellen. Pártunk súlyt helyez arra, hogy a nép jelöltjei legyenek majd kép­viselőjelöltek és­ ne azok, akiké, kel­lemes baráti összeköttetés vagy kap­csolat fűz a pártvezetőség e­gyes tagjaihoz, ahogyan az két évvel­ ez­előtt történt. A Független Kisgaz­dapárt nem a Tébe és a gyosz kép­viselőit, hanem a parasztság embe­reit fogja az elkövetkezendő válasz­tásokon bevinni a parlamentbe. Elv­ként leszögezzük, hogy pártunk képviselőjelöltjei és képviselői .­csak azok lehetnek, akik a párt múltjá­nak hagyományait tiszteletben tart­ják és minden erejükkel harcolnak a demokráciáért. — A meglevő választójogi tör­vény csak egy választásra volt tör­vény beiktatva. Szükséges tehát egy uj választójogi törvény törvénybe­iktatása. Az új választójogi törvén­­­nyel kapcsolatban kijelentem, hogy az semmiféle jogfosztást nem fog tartalmazni. Az új választójogi tör­vény majdnem olyan lesz, mint az 1945-ös vá­lasztójogi törvény volt és egy embernek a szavazati jogát sem fogjuk korlátozni. Lényegileg csak olyan irányban lesznek elté­rések, hogy a kitelepítésre kerülő svábok választójogát töröltetjük névjegyzékből és a képviselők szá­­­mát csökkentjük. Ennek a kis or­szágnak nincs szüksége annyi­ kép­viselőre, amennyi ma a nemzetgyű­lésben ül. Teljesen légbőlkapottak és alaptalanok azok a hírek, ame­lyek arról szólnak, hogy itt százez­reket szándékozik a kormány meg­fosztani választójogától. Hasonló­képpen a reakció rémhírterjesztői­ és szegénylegényei találták ki azt a me­sét is, hogy a választásokon csak előre meghatározott pártok indul­hatnak. A választásokon minden párt részt vehet, amelyik az 1945. évi­ vá­lasztási törvényben előírt kellékek­kel rendelkezik. A választás tiszta és szabad lesz. Mindenki arra pártra adhatja le szavazatát, ame­­­lyik meggyőződésének legjobban megfelel. Ne üljön fel tehát senki a bujtogatóknak és álhírterjesztőknek, hogy itt erőszakos és ál-választás lesz. Felesleges ide hivatalos külföldi megfigyelőket hívni. Felesleges, mert aki be akar jönni az országba és személyes tapasztalatot akar sze­rezni az ország helyzetéről, hangu­latáról,­ az eddig is szabadon bejöhe­tett és ezután is bejöhet. Amikor az új kormány megalakult, magam voltam az, aki nemcsak lehetővé tet­tem, de kértem is a külföldi sajtó képviselőit, hogy mindenki, aki csak akar, jöjjön be az országba, hogy sa­ját szemével győződjön meg az el­terjesztett hírek valótlanságáról A kormánynak nincsen titkolni valója és nyíltan, őszintén leszögez­tem már bemutatkozó beszédemben is, hogy a kormány a magántulaj­don elve alapján áll. A földreform néhány ezer nagybirtokos helyett kö­zel egymillió új paraszti birtokost teremtett, tehát közel egymillió új magántulajdont. Ha a kormányzat­nak olyan elgondolásai lettek volna, hogy kcolhoszokat akart volna felál­lítani, akkor nem lépett vol­n­a a föld­reform útjára Hagyjunk fel végre ezekkel a me­sékkel. Vegyük tudomásul, hogy ami egyik országban jó, az a másik országban használhatatlan. A ma­gyar paraszt a földért egy ezredéves harcot folytatott és az a kormány­zat, amely a föld-magántulajdon el­vét meg akarná szüntetni, nemcsak a saját, hanem a nemzet sírját ásná meg A kormánynál­ éppen az a szán­déka és terve, hogy az újgazdákat elindítsa és megerősítse és a pa­raszti birtokosok összességének mi­nél jobb életfeltételeket biztosítson. Akik engem ismernek, tudják, hogy hogy magam i­sgazdaemberj vagyok és a föld szerelmese. Én is ragaszko­dom úgy a röghöz, mint bárki más. A föld nekem is mindent jelen­t.. Hiszem és vallom, hogy nekem is­ itt élnem és halnom kell s ez a tu­dat erősebben él­­ bennem minden­nél. Húszéves politikai pályámon pe­dig csak szolgáltam a magyar népet és a magyar demokráciát. Most is ezt akarom tenni és ezt teszem is. A rágalmazóknak, a kishitűeknek pedig csak azt üzenem, minél inkább odaállítanak a támadások <­‘‘sporztjá­­ba, annál jobban ér­tem! és érzem, hogy helyes .. rok. Ne féltsék tehát to­kormánytól a parasztságot,­ a gántulajdont az aszfaltgazdák és politikai akarnokok! A kritikát szívesen veszem, de a kákán csomókeresésnek ma sincs semmi értelme, de nincs is itt­ az ideje. Ma többet ér egy kapavágás, egy tégla beépítése száz szónoklat­nál Áldozatok vállalása nélkül gazda­sági életünk ismét belezuhanna abba a káoszba, amelynek legiszonyúbb réme az infláció. — A fizetések és státusok rende­zése kapcsán különösen fontosnak tartom a bírói státusrendezést, mert a független és anyagi gondokkal nem küzdő bíró a fundamentuma, az alapja állami életünk tisztaságá­nak és ezen az uton lehet legsikere­sebben felvenni a korrupció ellen. A lezajló választások után, amely valószínűleg még az új bor előtt fog megtörténni, továbbra is a koalíció szellemében kívánja folytatni újjá­építő munkáját a kormány. A demagógiát, a felelőtlen lefecse­­lést és a felelőtlenséget meg kell szüntetni. Nem engedhető meg és magam sem engedem meg, míg a kormány élén állok, hogy a paraszt­ságot és a munkásságot szembeállít­sák egymással. A polgárság szerve­sen kapcsolódik bele természetesen ebbe a nagy építő munkába, mert­ csak így oldhatók meg a ránk váró nagy feladatok. — A békeszerződések ratifikálása előtt állunk. A nemzetközi jog sze­rint a hadifoglyok hazaszállítsa csak a békeszerződés ratifikálása után szokott megkezdődni. A magasabb humanizmus és igaz emberbaráti szeretet nyilvánul meg abban a tényben, hogy a hadifog­lyaink hazaszállítása már a béke­­szerződések ratifikálása előtt meg­kezdődhetett. Hála és köszönet a Szovjet Unió vezetőinek, elsősorban Sztálin gene­­ralisszimusznak,­­hogy lehetővé tette véreink idő előtti hazatérését. Dinnyés miniszterelnököt beszéde után tomboló tapssal ünnepelte a nagygyűlés közönsége. A miniszterelnök beszéde utáni Dobi István szólalt fel és a követ­kezőket mondotta: A parasztság nem mehet jobb felé mert akkor világpolitikai zsákutcába kerülne, de nem mehet jobban balra sem, mint ahogy hagyományainak, természetének és vágyainak megfelel.

Next