Állami polgári fiúiskola, Orosháza, 1940

I. Kassa, Ungvár, Kolozsvár, Szabadka. 1938—1941. Négy városnév, négy esztendő ! Előbbi a több mint 2 milliárd élő lelket számláló hatalmas földkerekség beláthatatlan téréihez viszonyítva csak négy kis harmatcsepp a Föld arculatán ; utóbbi a mérhetetlen és végtelen időfolyamnak csak egy atomnyi töredéke. A Kárpátok gyönyörű bércei által koszorúzott ezeréves hazájához utolsó csepp véréig ragaszkodó, zengzetes anyanyelvére büszke és rátarti magyar szíve azonban megdobban e négy városnév és négy évszám hallatára, hiszen e városnevek Szent István ezeréves birodalmába napjainkban visszatért Felvidék, Kárpátalja, Erdély és Délvidék megtestesítői. 1938-ban vonult be Kormányzó Urunk a Kosicének csúfolt, de a kurucvezér Nagy Fejedelem ott nyugvó hamvai által ezerszeresen megszentelt Kassa városába s Kassával együtt hazatért Léva, Losonc, Komárom, Rozsnyó, az áldott Csallóköz és sok ezer hű magyar az édes haza keblére. 1939-ben honvédeink diadalmas útjukon vitték a háromszinü magyar zászlót előre és kitűzték a Kárpátok ormára, a bércekre, melynek hágóin Árpád Apánk honalapító serege özönlött be az áldott magyar földre. 1940-ben kincses Erdély északi fele és a Székelyföld hullott boldog örömmel vissza a magyar törzsre és 1941-ben, napjainkban Istenünk kegyelme megengedte érni azokat a boldog perceket is, amikor a magyar honvéd Délvidék tornyaira is kitűzhette a magyar lobogót. A Trianonban megcsonkított, ezer sebből vérző és gúzsba kötött Csonkamagyarország ime megmutatta élniakarását, megmutatta ezeréves dicső múltjából táplálkozó vaserejét, megmutatta a jelen ezernyi megpróbáltatása közepette megdönthetetlen ellenállását és megmutatta a jövőbe vetett törhetetlen hitét. A testére erőszakolt gúzst szétvetette, a csonka törzs a lemetszett végtagokat magához ölelte és a törzs s a végtagok megtörhetetlen életereje azokat ismét elválaszthatatlanul összeforrasztotta. Ember, aki a mindennapi élet sokféle bajai és útvesztői között robotos munkával szerzed meg a napi fekete kenyeret, állj meg egy röpke pillanatra és örvendező szívvel gondolj Kassára, Ungvárra, Kolozsvárra és Szabadkára ! Ujjongjon fel szíved nagy örömödben és gondolatban öleld magadhoz a visszatért magyar testvéreid millióit, a magyarrá lett bérceket, völgyeket, lankákat, rónákat, patakokat, folyókat és a mi szőke Tiszánkat, mely ismét magyar földön ered és magyar földön adja át magát a nemzetközi nagy Duna hullámainak !