Orosházi Friss Hirek, 1924. november-december (1. évfolyam, 1-44. szám)

1924-11-06 / 1. szám

2____ üli Sírül a fiain. Hogyan védekezzünk ? Orosházán és környékén egy vesze­delmes járvány ütötte fel fejét § máris szedi áldozatát. Ez a pusztító járvány a hastífusz, mely Orosházán legutóbb egy fiatal gazdálkodó feleségét vitte sírba. Vásárhelyen pedig a városi tiszti orvos feleségét ragadta el nemrég. A betegség lefolyása elég gyors és inkább az előzetes védekezésről lehet szó Orvosi vélemény szerint a hastífusz elsősorban az ivóvíz útján terjed. Azért fontos ilyen járvány esetén­, hogy nagyon vigyázzunk az ivásra szolgáló víz tisztaságára. Ahol artézi kút van, mint például Orosházán, ott csakis artézi vizet igyunk és gyakran mossuk kezünket, hogy igy minden tisztátalanságtól men­tek legyünk. A tanyai lakosok okosan cselekszik, ha a vizet ivás előtt felforralják, ami egy kis vesződíséggel jár ugyan, de kizárja azt, hogy az ivóvíz által a járványbaciírusok a szervezetbe jussa­nak Bónumban egy tisztátalan kút vizé­től egy házban öt megbetegedés tör­tént úgy, hogy a hatóság a kutat a használattól sürgősen elzáratta. A meg­betegedettek kórházi ápolás alatt álla­nak Ismételten figyelmeztetünk tehát mindenkit, hogy nagyon vigyázzák az ivóvíz tisztaságára s csak artézi vizet fogyasszon mindenki. Orosháza Friss Hitek­ _______________ 1924. november 6 Kérjen Kovács-féle sz­et Peyer: Miért nem mondják ki nyíl­tan, hogy a zsidóknak nincs szavazati joguk, csak a keresztényeknek. Lendvay: Ez volna a helyes. Peyer végül csatlakozik Várnay in­dítványához. Rákóczi Ferenc módosítást nyújt be,­ mely szerint a hat évi helybenlakás he­lyen 7 évi helybenlakást kivon. Rothenstein Mór ugyancsak Várnay indítványához csatlakozik. Zsilinszky Endre interpellációjában arról beszél, hogy a Népszövetségi Tanács új rendszert állapít,itt meg a katonai ellenőrzésre vonatkozóan. Ez természetesen csak a legyőzött álla­mokra vonatkozik. Hivatkozik a béke­­szerződés 133 és 137 §§-­­in­­k intéz­kedéseire. A katonai ellenőrzés a bé­keszerződés értelmében megszűnt. Az új ellenőrzés szerint Magyarország aláveti magát vizsgálatoknak. Mert nézzük csak. Van-e módja­ Magyaror­­szágnak, hogy a békét veszélyeztesse. Azt lehetett volna várni, hogy a kato­nai ellenőrzés humánusabb lesz. Ez­zel szemben az új katonai ellenőrzés megalázóbb lett, mint a régi. Adatokat sorol fel Magyarország és a szomszéd államok haderejéről. Magyarországnak 35000 katonája van, ezzel szemben a kisantant 420192 embert tart fegyverben.Magyarország­nak van 175 ágyúja, a kisantant 6816 ágyú felett rendelkezik. Magyarország katonai légiflottát nem tart. Csehország igen. Az új katonai ellenőrzés min­denképpen sérelmes. Részletesen foglalkozik a népszövet­ségi tagsággal, melytől sem ő, sem nacionalista képviselő nem vár hasz­not. Hibáztatja, hogy a kormánynak és a képviselőháznak tiltakozó szava nincs ez ellen. Pedig tiltakozni kell a legmesszebb határig. Sajnálja, hogy beléptünk a népszövetségbe, semmi jót nem hozott s amitől amely nem várhatunk semmit. A béke igazság szelleme át nem hatja őket. Következő interpellációt intézi a miniszterelnökhöz: — Hajlandó-e a miniszterelnök a katonai ellenőrzéssel szemben — mely az eddigi katonai ellenőrzés módján túl­menve, állandó zaklatás alá vonja az országot — úgy a nemzetek, mint a népszövetség előtt határozóban ál­lást foglalni Magyarország nevében és a nemzetközi jogellenesség gyökeres revízióját kérni. A honvédelmi miniszterhez a követ­kező interpellációt intézi: Van-e megfelelő eszköz arra, hogy a katonai ellenőrzést a népszövetség részéről az eddiginél jobban elharapódzó belső ténykedéseket példásan megto­rolják. Van-e új eszköz arra, hogy a hon­védséget az idegen zaklatástól meg­óvja s a hadsereg méltóságát és ön­bizalmát megadja. Echardt a kisebbségek helyzetének kérdéséről interpellál. A kisebbségek vagyonjogi helyzetével foglalkozik. A németek, akik pedig gyűlöletesebbek az ántant előtt, a hágai bíróság által sokat elértek. Szükséges, hogy Ma­gyarország is forduljon a hágai fó­rumhoz, mert annak van érzéke az emberi biztonsághoz. A magyar ki­sebbségek a teljes pusztulás előtt ál­lanak. Támadja Kolben Eriket. Sokkal na­gyobb fegyverkezés van Európában, mint a német militarizmus idején. Magyarországtól félnek, holott Ma­gyarország nem kezdhet katonai ak­ciót, hisz minden magyar csecsemőre a kisantántnak egy katonája esik. A magyar főváros néhány órára esik a demarkációs vonalhoz. Hibáztatja a kormányt. Mi is tud­­tunk volna eredményeket elérni, hisz Magyaroszág is tagja lett a nemzetek Szövetségének. Hálával fordul Apponyihoz, aki egyedül adott hangot a magyar sé­relmek­nek. A közvélemény eltompult minden iránt A külföldön Magyaror­szágot megelégedett, boldog ország­nak tartják. Követeli a békeszerződés revízióját. Interpellációt terjeszt a miniszterel­nök elé. Esztergályos János kéri, hogy inter­pellációját a Ház legközelebbi ülésén mondja el. A következő interpelláló Batitz Gyu­la, aki P­app Gábor őrmester rejtélyes öngyilkosságáról interpellál, amelyet lapunk más helyén közlünk. Az ő interpellációjával a nemzet­gyűlés ülése háromnegyed hat órakor véget ért. Kalapok Uj kalapokat , átalakítását, uj kalapok készítését vállalom, sandóan raktáron tartok. Rikker Mariska női kalap divatterme Orosháza, Vasút felé. " " et Királyné-ucca Reklámárak ! r.rzsp HÉZER MIHÁLY villanyszerelő OROSHÁZA. IV., TÁNCSICS M.­UTCA 365. Református templom mellett. Alaaittaioit 1904. évben. ELVÁLLAL ÉS KÉSZÍT: villamos világítás berendezéseket, villamos motorok beszerzését és fel­szerelését, villany ernyőt, házi telefonok. RAKTÁRON : villamos égő testek, porcelán ernyők, lámpák. Terv és költségvetés kívánatra azonnal készül. Varrógépek szakszerű javítésa. Varrógéptük kaphatók. Mi lesz Szentetornyával. Feldarabolják-e vagy nem? — A szombati közgyűlés tárgyalja Orosházán a javaslatot. Ismeretes Orosháza és környéke ol­vasóközönsége előtt a szomszédos Szentetornya község felosztásának ker­e­ése, mely szerint 3 határos község: Orosháza, Nagyszénás és Gádoros kö­zött felosztanák Szentetornya község területét s állítólag felsőbb helyen már az a vélemény alakult ki, hogy Szentetornya község felosztása kívá­natos volna Szentetornya község képviselőtestü­­lete legutóbb tartott ülésén foglalko­zott ezzel az üggyel s egyöntetűen a feldarabolás ellen foglalt állást. Ugyancsak megérkezett az érdekelt községekhez is a megkeresés, hogy javaslatot tegyenek a felosztás miként­jére vonatkozóan. Orosházán az új gyámügyi jegyző Szabó András készíti a javaslatot eb­ben az ügyben és ez a javaslat már a szombati közgyűlés elé kerül, ahol meg fogják vitatni a javaslat minden pontját s azután felter­jesztik az al­ispánhoz. A másik két község: Nagyszénás és Gádoros hasonlóképen elkészítik javaslataikat A kérdéshez igen nehéz hozzászólni, mert a helyzet az, hogy ha egyfelől nézzük a dolgot, akkor talán a fel­osztást tartanánk helyénvalónak, de ha másik oldalról nézzük, akkor igazat kell adnunk , akik határozottan Szentetornyaiaknak, a felosztás terve ellen sorakoztatják fel érveiket. Lássuk csak. Az kétségtelen, hogy a jelenlegi helyzet nem felel meg a praktikusság elveinek. Ezt a szente­­tornyaiak is elismerik. Ők kívánnák azt, hogy a község háza a faluban legyen, esetleg Gyo­párhalma és a közelfekvő Eötvös- Lapos-majorok és Kakasszék egy ré­szének hozzácsatolásával önálló köz­ség legyen Szentetornya, míg a köz­ségtől távoleső helyek esetleg Oros­házához csatoltatnának cserébe. Szentetornyát tényleg feldarabolják és az esetben a falurész Orosházához kerülne, az Orosházához csatoltatás által keletkezendő teherviselés arányá­ban Orosháza községnek kötelessége­ket is kell vállalni, hogy Szentetornyát nemcsak adóalanynak tekinti, hanem részére, illetve érdekében beruházáso­kat is tesz. Ebben az esetben talán nyerne Szentetornya azáltal, ha Orosházához tartozna, merthogy csak egy pár dol­got említsünk, kézenfekvő dolog len­ne egy köves út, egy ártézi kút vagy —­ ami szintén könnyen megvalósít­ható lesz — a villanyvilággzás kiveze­tése. Mindezt Szentetornya önerejéb ső! nem tudja megcsinálni s ha ezt vagy ezek valamelyikét vagy valami ilyet, ami a legszükségesebbek közé tarto­zik a község lakói érdekében, nem kapná meg Orosházától, illetve nem kapna erre feltétlen garanciát, akkor nézetünk szerint sem szólhat semmi érv a feldarabolás, illetve az Oroshá­zához tartozás mellett. Az m­agától értetődik, hogy Oros­háza község kötelessége lenne a falu közepén a községháza felépítése s ott egy teljes hatáskörrel felruházott jegy­zői kirendeltség felállítása, úgy hogy az egyesített Szentetornya—Gyopár­halma köz­ég minden ügyét falujában elintézhetné, így talán, meg lehetne csinálni s talán még azok a szentetornyaiak is, akik oly nagy ellenségei is a szétosztásnak, beleegyeznének. Mert ismétlem más­ként semmi értelme sem volna annak, hogy a k­özség lakói nagyobb megter­­heltetést vegyenek magukra. Az összeférhetetlenségi bizott­ság ülése. A nemzetgyűlés összefér­hetetlenségi állandó bizottsága ma d. u. 1 órakor Széchenyi Viktor gróf el­nöklésével ülést tartott. A tárgysorozat letárgyalása előtt Teleky Tibor gróf ismertette a múlt­kori összeférhetetlenségi bizottság ülé­seiről távollevő képviselők indokait, mire a bizottság a felhozottak alapján a távolmaradottakat igazolta. Ezután Oberhammer Antal előadó ismertette dr. Krakker Kálmán ismere­tes összeférhetetlenségi bejelentését. Krakker Kálmánt mint ismeretes, Vác polgármesterévé választották meg. bizottság a tárgyalás során megállapí­­­totta, hogy Krakker Kálmán polgár­­mesterré történt megválasztása után nem jutott összeférhetetlenségbe nem­zetgyűlési képviselőségével. Majd tudomásul vette Hegyeshalmy Lajos bejelentését, hogy a múltkori összeférhetetlenségi bizottság által összeférhetetlennek minősített tisztsé­géről lemondott. Végül tudomásul vette a bizottság Horváth Zoltán összeférhetetlenségi bejelentését, amelyben jelenti, hogy Félegyházán városi főügyésszé válasz­tották meg. Ez ügy tárgyalását a bi­zottság később tartandó ülésére tűz­ték ki. Hessen a „Friss lenen.Főtér. mnnr. aenyasszeiyi kelengyéhez a világhírű­­ cirill Chiliül a legolcsóbban beszerezheti­k Honstantin­ Misei divatáruházában in Orosháza. szép fényképek. Wigner-ház­­a&HIII! * f • készülnekH l

Next