Orosházi Friss Hirek, 1926. január-március (3. évfolyam, 1-73. szám)
1926-01-01 / 1. szám
rás. lOg.di megfigyelő lentése. aber 31. C« 9 C« 7590 mm. ál 0 mm. a 84°/» DASÁG őzsdei .OS) _ '000 5Í 4000CÓ — >000 50 405000 — jÜOO - 40/000 50 000 50 410000 — :,000 — 245000 — 5000 — 250000 — XXX) — 265000 — 7000 50 190000 — XXX) — 610000 - >000 50 175000 -á ki 345730 -346730 210®- 2117 1259-1264 71375-71775 2672-2687 324-331 507-510 2880-2895 16965-17015 10053—10083 28668 -28768 13778-13818 17610—17660 14478—14528 19113—19173 3234—3244 8700— 950« á ki 1260- 1264 16965-17015 323— 328 2875— 2885 T1257—71457 2662— 2672 2110- 2117 >053—10083 '78—13818 ei dán nyitott, ladásokra és irányzat elnagyobbrészt .1 volt. A fix lati i 73 05 fia 377 50 ga 1532 50 só 59 50 lapeat 72 55 :arest 237 50 érád 917 5« p ia o s 5850, forintos Is arany 145000, [QroDa 72 55 ésvásár; darab darab éz 1850 19- zép 14— 16‘— ä M 12-000-M‘500 15-500-16-000 8-000—11-500 61)00— 8-000 ll-yj0-14500 15-000-15-500 6-500-II-000 5-500 -12-000 10-000-13-000 000-14-500 000- 9-500 ooo- e-ooo 500-10-000 11 odásmd’a sztül. m Péntek, 1926. január 1._______________Ara lOOO koPOna.________ III. évfolyam dzám. SZERKESZTŐSÉG ÉS OROSHÁZI TCÖáS>NSZAM! US. KIADÓHIVATAL: jp /HB I | EB MEGJELENIK OROSHÁZA B 11 B Is ill II if HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL IV. KER. TEMPLOM- R» gBfi B Wftlk BMI |1 ÜB! Ilii BS MINDENNAP KISUCCA 43. SZ. 0§|j| B j|| ||| BIB B BPB Sg S| A KORÁN REGGEL (DEMARTSIK-NYOMDA ) IK BjLB B|JP B BBBBBWí egyes számára ELŐFIZETÉSI ÁRAK s Felelős szerkesztő Laptulajdonos: Előfizetők helyben házhoz küldve Negyedévre , vidékre 75000 ^ Branyiozky Dózsa. ^ Demartsik Ferencz. vidékiek postán kapják a lapot. Tegnap nyílt meg a községháza felépítésére beérkezett pályatervek kiállítása Tegnap délután nyílt meg az új községháza felépítésére beérkezett pályaterveknek kiállítása az állami elemi iskolában. Az érdeklődő publikum meglehetősen szép számmal kereste fel már tegnap a kiállítást. Mindenkit érdekelt: milyen lesz az uj községháza? Művészibbnél művészibb elgondolású tervek tárultak a nézők szeme elé. Egyik pályázó a barokk, a másik a reneszánsz, a harmadik gót stílben tudná elképzelni a legmegfelelőbbnek az új községházát. Némelyik tervrajz alkotóján nemcsak az ügyes építészt, hanem a kitűnő grafikust is fit lehetett fedezni. Lajos azonban ezeknek az igazán művészi terveknek legtöbbje egyelőre csak terv marad. A pályadíjnyertesek közül különösen kitűnnek az első díjat nyeri Schulek János a „Háromház“, ezen kívül a második díjat nyert Quittner Ervinnek „Őrtorony“ jeligéjű pályázata. A megvásárolandó pályatervek közül ugyancsak megemlítésre méltó a hírneves Komor testvérek „Szervesen“ jeligéjű pályázata is. Mindenesetre igen örvendetes jelenség, hogy a község meg tudta találni a maga esztétikai ízlését és végre megoldásra kerülhetnek majd azok a tervek, amelyek hosszú időn keresztül csak tervek voltak. 9 trianoni árvíz Pár évvel ezelőtt egy németgyülölettől tajtékzó ember eszeveszett erőszakoskodására a győztes nagyhatalmak képviselői megalkották a békeszerződések vezérelveit. Eszerint Németország és ha fegyvertársa Magyarország olyan keretek közé voltak szorítandók, amely évtizedekre meggátolja minden lehetőségét annak, hogy ez a letiport két ország a szörnyű igazságtalanágok ellen fejét felemelhesse. Nem néztek sem történelmi múltat, sem gazdasági vastörvényeket, legkevésbé nézték a jóságos Úristen által megteremtett földrajzi egységet. Magyarországnak csak csonka törzsét hagyták meg, hogy azzal kínlódjék az élettel, éppen csak amikép tud. A tetejébe még lefegyverezték és ráraktak akkora iszonyú terheket, amelyeket a legépebb nemzetek sem bírnának el. Most aztán felhördülhet Európa, amikor az őstermészet a maga spontán megnyilatkozásában mutatja meg a békecsináló embereknek azt a szörnyűséget, amit meggondolatlanul cselekedtek. A megcsonkított Magyarország, sőt Európa legtermékenyebb vidékéről jön az irtózatos vészkiáltás, hogy a Tisza felé igyekvő folyók kiléptek medreikből és mérföldekre döntötték a magyar Kánaánt. A szennyes hullámok rohanva hordják el a verejtékező magyarok összehordott terményeit, állatait és ezerszámra omlanak össze a víz által megtámadott vidékek, az egyszerű nép békés hajlékai. Ezt a megmérhetetlen kárt és szörnyű katasztrófát nem a víz csinálta, hanem Trianoni Épp száz évvel ezelőtt kezdődtek meg nagy Széchenyink kezdeményezésére a Tiszaszabályozási munkálatok, melyeket nyomon követi a mellékfolyók medrének regulázása is, nagy aparátussal dolgozó vízszabályozási és árvízvédelmi társaságok létesültek, melyek évtizedeken keresztül éber figyelemmel kisérték Magyarország folyóinak, úgyszólva életműködését, egész fel a forrásokig és az ország minden igénytelen folyamőrje összekapcsolódott e társulatokkal a megfigyelés munkájában. Ha az árvízveszedelem legkisebb lehetősége mutatkozott fenn az erdélyi havasokban, idefenn a Tisza, Szamos és Körös vidékén már hetekkel azelőtt megtették a kellő intézkedéseket a mélyebben fekvő vidékek hatóságai és lakossága. De jött egy szörnyű agyrém, a németnek szánt visszavágás víziója, mely a határokat minden tekintet nélkül a gazdasági és természeti együvétartozásra ott állapította meg, ahol azt a lesben állás érdemeiben megőszült utódállamok Magyarországra éhes vágyakozása éppen megjelölte. Folyamszabályozás, árvédelem nevetségesen kis szempontok voltak ezeknek a határmegállapítóknak és most jön, rohan a tajtékzó ár, meneküljön előle, aki tud. A köznép közt már elterjedt a híre annak, hogy a románok a maguk területének biztosítása végett szétszakították az occupált területen levő gátjaikat és Magyarország területére szorították ezzel az árvizet, mely órák alatt százezer holdakat elöntött immár. A szörnyű katasztrófától sújtott százezrek fantáziájában megjelent egy másik kép is, mely vigyorgó kárörömet lát a Magyarország rovására ily könnyen megszabadult románság arculatán Magyarországot lefegyverezték hogy még álmába se juthasson eszébe visszatorolni a békeszerződés borzasztó igazságtalanságát, si győztes nagyhatalmak népszövetség flastromokkal akarják kiengesztelni a magyar lelkületet és keresztül vinni azt, hogy megnyugodjék a béke végzéseiben. Most azt kérdjük ezektől a nagy uraktól, mit kelljen csinálni a magyar kormányzatnak avégből, hogy az árvízsújtotta magyarság milliói a csapások borzalmai közepette ne átkozzák meg milliószor Trianont és azokat a kezeket, amelyek e szörnyűségeket rázúdították. Igénybe veszi-e Orosháza a községek kölcsönét? Csak megfelelő feltételekkel használhatja a kölcsönt’ Ismeretes az az akció, amit az állam a „városok kölcsöne“ címen csak nemrégen bonyolított le, fi városok kölcsönének mintájára, melyet minden község igényeihez mérten igénybe vehet. Orosháza községhez most érkezett meg a községek kölcsönének aktája, melyre meg kell tennie az előterjesztést. Nevezetesen fel kel sorolni, hogy milyen beruházások, milyen nagyságú kölcsönre volna szüksége a községnek Orosházán Szabó András gyámügyi jegyző fogja az előterjesztést elkészíteni a községek kölcsönadója ügyében. Hat szó ami szó, egy kis pénzt, akár kölcsön formájában még Orosháza községnél is elkelne. Ez evidens, különösen most, amikor meglehetősen nagymérvű beruházások előtt állunk Ez azonban az éremnek csak az egyik oldala. A másik oldala pedig az, hogy a kölcsönt milyen feltételekkel, módozatokkal kapják a községek. Nem jelentenek-e majd ezek a kölcsönök aránytalanul nagy megterheltetést a községek háztartásának esztendők múlva. A mai átmeneti gazdasági viszonyok mellett bizony bajos efelől határozni. Aminthogy bizonyára nagy gondot fog okozni ez Orosháza képviselőtestületének, ahova rövid időn belül kerül a községi köcsön ügye. Meg az álj, megindult a tapsz Gyuláról jelentik: Az árvízveszély elmúlt! — jelentette ki ma délben Kovacsics Dezső kormánybiztos főispán. Szemmel is látni lehet, hogy megszűnt az áradás, már lassabban hömpölyög a Körösök teremtette tenger, de még mindig háztetődarabok, vízbe fulladt háziállatok, mezei apróvad, szemét, bútorok, háztartási tárgyak úszkálnak szerteszét a víz tetején. A munka is épp olyan lázasan folyik a gátakon, mint eddig, hiszen ha ma nincs is veszély, holnapra az erdélyi hegyek új meglepetéssel szolgálhatnak. Egyrészt erősítik tehát tovább a gátakat, másrészt megkezdték a víz levezetésének hosszú hetekre tervezett munkáját. Hatalmas buktatókat ásnak a kiöntött területen, ház magas árkokat, sorban a Körös igazi medre irányában és így kényszerítik a vizet arra, hogy a rétekről visszavonuljon gátai közé. A Sebes Körösön már elkészült az első ilyen buktató. Ma délben próbálták ki Nyomban utána már építik a második mesterséges Niagarát és messzehallatszó harsogással ömlik visszafele a rengeteg víz. Gyulán és a községekben nerr változott a helyzet. Vésztőn változatlanul vízben állnak az alacsonyabb fekvésű házak, egyelőre gondolni sem lehet arra, hogy a lakosságot visszaköltöztessék. Ellenkezőleg, a házak most kezdik csak megsínyleni azt, hogy egy hete vitáztatja alapjukat és falukat ennélfogva olyan házakból is kell távolítani a lakosságot, amelyeket eddig ellent tudtak állni az áradatnak. Egyre több és több menekültnek kell szállást adni Békéscsabán és Gyulán. A hatóságoknak nagy gondot ad a menekültek elhelyezése és baj az is, hogy a segélyezés kérdését még nem sikerült megoldani. A kormány pillanatnyi százmilliós segélyén kívül újabb pénzbeli támogatást nem adott, a közönség rendszertelen adakozására pedig nehéz építeni. Abban bizakodnak, hogy Mayer földmivelésügyi miniszter, aki az este visszautazott Budapestre, sürgős lépéseket fog tenni a károsult lakosság megsegítése tekintetében. A francia szocialista körzetek a pártnak a kormányban való részvétele ellen döntöttek Párisból jelentik. A szocialista párt körzeti szövetségei, amelyek a párt magatartásáról tanácskoztak, részben szótöbbséggel, részben egyhangúlag a kormányban való részvétel ellen nyilatkoztak. Blum képviselő, aki megbetegedése miatt az üléseken nem vehetett részt, a Szajnai szövetséghez intézett levelében kijelentette, hogy különösen a legújabb események után ellene van a kormányban való minden részvételnek. II Valinentinszteleny Prágából jelentik. A cseh kormány és a Vatikán között immár régóta húzódó konfliktusban a Szentszék részéről közeledés történt. A békülékeny hangulat a cseh kormány részéről is megvan és így előreláthatólag a konfliktust rövidesen elintézik és Csehország újra elküldi Rómába vatikáni követét Betűé miatt a itala. Felakasztotta magát egy öreg ember Paulik Mihály 66 éves orosházi kutasi sor 384 szám alatti lakos már hosszabb idő óta betegeskedett. Tegnap délelőtt nála járt kezelőorvosa Dr. Hevesi Vilmos orvos, aki orvosságot rendelt számára. A beteg felesége vizsgálat után rögtön a gyógyszertárba ment az orvosságért. Amikor visszatért meglepetve vette észre, hogy betegeskedő férje nincsen a lakásban. Azonnal keresésére indult, míg végre megtalálta az udvar végén lévő kamrában egy kamrában felakasztva. Majd segítségért szaladt — de már későn volt. A 66 éves Paulik Mihály meghalt. Egy levelet hagyott hátra, amelyben cs^ ennyit irt: „Nem bírom az életet! Isten veletek!“