Orosházi Friss Hirek, 1926. január-március (3. évfolyam, 1-73. szám)

1926-01-01 / 1. szám

rás. lOg.di megfigyelő lentése. aber 31. C« 9 C« 7590 mm. ál 0 mm. a 84°/» DASÁG őzsdei .OS) _ '000 5Í 4000CÓ — >000 50 405000 — jÜOO - 40/000 50 000 50 410000 — :,000 — 245000 — 5000 — 250000 — XXX) — 265000 — 7000 50 190000 — XXX) — 610000 - >000 50 175000 -á ki 345730 -346730 210®- 2117 1259-1264 71375-71775 2672-2687 324-331 507-510 2880-2895 16965-17015 10053—10083 28668 -28768 13778-13818 17610—17660 14478—14528 19113—19173 3234—3244 8700— 950« á ki 1260- 1264 16965-17015 323— 328 2875— 2885 T1257—71457 2662— 2672 2110- 2117 >053—10083 '78—13818 ei dán nyitott, ladásokra és irányzat el­­nagyobbrészt .1 volt. A fix lati i 73 05 fia 377 50 ga 1532 50 só 59 50 lapeat 72 55 :arest 237 50 érád 917 5« p ia o s 5850, forintos Is arany 145000, [QroDa 72 55 ésvásár; darab darab éz 1850 19- zép 14— 16‘— ä M 12-000-M‘500 15-500-16-000 8-000—11-500 61)00— 8-000 ll-yj0-14500 15-000-15-500 6-500-II-000 5-500 -12-000 10-000-13-000 000-14-500 000- 9-500 ooo- e-ooo 500-10-000 11 odás­md’a sztül. m Péntek, 1926. január 1._______________Ara lOOO koPOna.________ III. évfolyam­­ dzám­. SZERKESZTŐSÉG ÉS OROSHÁZI TCÖáS>NSZAM! US. KIADÓHIVATAL: jp /­HB I | EB MEGJELENIK OROSHÁZA B 11 B Is ill II if HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL IV. KER. TEMPLOM- R» gBfi­ B Wftlk BMI |1 ÜB! Ilii BS MINDENNAP KISUCCA 43. SZ. 0§|j| B j|| ||| BIB B BPB Sg S| A KORÁN REGGEL (DEMARTSIK-NYOMDA ) IK­ BjLB B|JP B B­B­B­B­B­Wí egyes szám­ára ELŐFIZETÉSI ÁRAK s Felelős szerkesztő Laptulajdonos: Előfizetők helyben házhoz küldve Negyedévre , vidékre 75000 ^ Branyiozky Dózsa. ^ Demartsik Ferencz. vidékiek postán kapják a lapot. Tegnap nyílt meg a községháza felépíté­sére beérkezett pályatervek kiállítása Tegnap délután nyílt meg az új községháza felépítésére beérkezett pályaterveknek kiállítása az állami elemi iskolában. Az érdeklődő pub­likum meglehetősen szép számmal kereste fel már tegnap a kiállítást. Mindenkit érdekelt: milyen lesz az uj községháza? Művészibbnél mű­vészibb elgondolású tervek tárultak a nézők szeme elé. Egyik pályázó a barokk, a másik a reneszánsz, a harmadik gót stílben tudná el­képzelni a legmegfelelőbbnek az új községházát. Némelyik tervrajz al­kotóján nemcsak az ügyes építészt, hanem a kitűnő grafikust is fit le­hetett fedezni. Laj­os azonban ezeknek az igazán művészi tervek­nek legtöbbje egyelőre csak terv marad. A pályadíjnyertesek közül külö­nösen kitűnnek az első díjat nyeri Schulek János a „Háromház“, ezen kívül a második díjat nyert Quitt­ner Ervinnek „Őrtorony“ jeligéjű pályázata. A megvásárolandó pá­lyatervek közül ugyancsak megem­lítésre méltó a hírneves Komor testvérek „Szervesen“ jeligéjű pá­lyázata is. Mindenesetre igen örvendetes je­lenség, hogy a község meg tudta találni a maga esztétikai ízlését és végre megoldásra kerülhetnek majd azok a tervek, amelyek hosszú időn keresztül csak tervek voltak. 9 trianoni árvíz Pár évvel ezelőtt egy németgyü­lölettől tajtékzó ember eszeveszett erőszakoskodására a győztes nagy­hatalmak képviselői megalkották a békeszerződések vezérelveit. Esze­rint Németország és ha fegyvert­­ársa Magyarország olyan keretek közé voltak szorítandók, amely évtize­dekre meggátolja minden lehető­ségét annak, hogy ez a letiport két ország a szörnyű igazságtalan­­­­ágok ellen fejét felemelhesse. Nem néztek sem történelmi múltat, sem gazdasági vastörvényeket, legke­vésbé nézték a jóságos Úristen által megteremtett földrajzi egységet. Magyarországnak csak csonka tör­zsét hagyták meg, hogy azzal kínlódjék az élettel, éppen csak amikép tud. A tetejébe még lefegy­verezték és ráraktak akkora iszonyú terheket, amelyeket a legépebb nemzetek sem bírnának el. Most aztán felhördülhet Európa, amikor az őstermészet a maga spontán megnyilatkozásában mutatja meg a békecsináló embereknek azt a ször­nyűséget, amit meggondolatlanul cselekedtek. A megcsonkított Magyarország, sőt Európa legtermékenyebb vidé­­kéről jön az irtózatos vészkiáltás, hogy a Tisza felé igyekvő folyók kiléptek medreikből és mérföldekre döntötték a magyar Kánaánt. A szennyes hullámok rohanva hordják el a verejtékező magyarok össze­hordott terményeit, állatait és ezer­számra omlanak össze a víz által megtámadott vidékek, az egyszerű nép békés hajlékai. Ezt a megmér­hetetlen kárt és szörnyű katasz­trófát nem a víz csinálta, hanem Trianoni Épp száz évvel ezelőtt kezdődtek meg nagy Széchenyink kezdeményezésére a Tiszaszabályo­­zási munkálatok, melyeket nyomon követi a mellékfolyók medrének regulázása is, nagy aparátussal dolgozó vízszabályozási és árvíz­védelmi társaságok létesültek, me­lyek évtizedeken keresztül éber figyelemmel kisérték Magyarország folyóinak, úgyszólva életműködését, egész fel a forrásokig és az ország minden igénytelen folyamőrje össze­kapcsolódott e társulatokkal a meg­figyelés munkájában. Ha az árvíz­­veszedelem legkisebb lehetősége mutatkozott fenn az erdélyi hava­sokban, idefenn a Tisza, Szamos és Körös vidékén már hetekkel azelőtt megtették a kellő intézkedé­seket a mélyebben fekvő vidékek hatóságai és lakossága. De jött egy szörnyű agyrém, a németnek szánt visszavágás víziója, mely a határokat minden tekintet nélkül a gazdasági és természeti együvétartozásra ott állapította meg, ahol azt a lesben állás érdemeiben megőszült utódállamok Magyaror­szágra éhes vágyakozása éppen megjelölte. Folyamszabályozás, ár­védelem nevetségesen kis szempon­tok voltak ezeknek a határmegálla­­pítóknak és most jön, rohan a tajtékzó ár, meneküljön előle, aki tud. A köznép közt már elterjedt a híre annak, hogy a románok a maguk területének biztosítása vé­gett szétszakították az occupált területen levő gátjaikat és Magyar­­ország területére szorították ezzel az árvizet, mely órák alatt százezer holdakat elöntött immár. A szörnyű katasztrófától sújtott százezrek fan­táziájában megjelent egy másik kép is, mely vigyorgó kárörömet lát a Magyarország rovására ily könnyen megszabadult románság arculatán Magyarországot lefegyverezték hogy még álmába se juthasson eszébe visszatorolni a békeszerző­dés borzasztó igazságtalanságát, si győztes nagyhatalmak népszövetség flastromokkal akarják kiengesztelni a magyar lelkületet és keresztül vinni azt, hogy megnyugodjék a béke végzéseiben. Most azt kérd­jük ezektől a nagy uraktól, mit kelljen csinálni a magyar kormány­zatnak avégből, hogy az árvíz­­sújtotta magyarság milliói a csapá­sok borzalmai közepette ne átkoz­zák­ meg milliószor Trianont és azokat a kezeket, amelyek e ször­nyűségeket rázúdították. Igénybe veszi-e Orosháza a községek kölcsönét? Csak megfelelő feltételekkel használhatja a kölcsönt’ Ismeretes az az akció, amit az állam­ a „városok kölcsöne“ címen csak nemrégen bonyolított le, fi városok kölcsönének mintájára, me­lyet minden község igényeihez mér­ten igénybe vehet. Orosháza községhez most érke­zett meg a községek kölcsönének aktája, melyre meg kell tennie az előterjesztést. Nevezetesen fel kel sorolni, hogy milyen beruházások, milyen nagyságú kölcsönre volna szüksége a községnek Orosházán Szabó András gyámü­gyi jegyző fogja az előterjesztést elkészíteni a községek kölcsönad­ója ügyében. Hat szó ami szó, egy kis pénzt, akár kölcsön formájában még Oros­háza községnél is elkelne. Ez evi­dens, különösen most, amikor meg­lehetősen nagymérvű beruházások előtt állunk Ez azonban az érem­nek csak az egyik oldala. A másik oldala pedig az, hogy a kölcsönt milyen feltételekkel, mó­dozatokkal kapják a községek. Nem jelentenek-e majd ezek a kölcsönök aránytalanul nagy megterheltetést a községek háztartásának esztendők múlva. A mai átmeneti gazdasági viszonyok mellett bizony bajos efe­­lől határozni. Aminthogy bizonyára nagy gondot fog okozni ez Oros­háza képviselőtestületének, ahova rövid időn belül kerül a községi kö­csön ügye. Meg­ az álj, megindult a tapsz Gyuláról jelentik: Az árvízve­szély elmúlt! — jelentette ki ma délben Kovacsics Dezső kormány­biztos főispán. Szemmel is látni lehet, hogy megszűnt az áradás, már lassabban hömpölyög a Körösök teremtette tenger, de még mindig háztetődara­bok, vízbe fulladt háziállatok, me­zei apróvad, szemét, bútorok, ház­tartási tárgyak úszkálnak szerteszét a víz tetején. A munka is épp olyan lázasan folyik a gátakon, mint eddig, hiszen ha ma nincs is veszély, holnapra az erdélyi hegyek új meglepetéssel szolgálhatnak. Egy­részt erősítik tehát tovább a gáta­kat, másrészt megkezdték a víz le­vezetésének hosszú hetekre terve­zett munkáját. Hatalmas buktatókat ásnak a kiöntött területen, ház magas árko­kat, sorban a Körös igazi medre irányában és így kényszerítik a vi­zet arra, hogy a rétekről visszavo­nuljon gátai közé. A Sebes Körö­sön már elkészült az első ilyen buktató. Ma délben próbálták ki Nyomban utána már építik a má­sodik mesterséges Niagarát és mes­­­szehallatszó harsogással ömlik vis­­­szafele a rengeteg víz. Gyulán és a községekben nerr változott a helyzet. Vésztőn válto­zatlanul vízben állnak az alacso­nyabb fekvésű házak, egyelőre gondolni sem lehet arra, hogy a lakosságot visszaköltöztessék. El­lenkezőleg, a házak most kezdik csak megsínyleni azt, hogy egy he­te vit­áztatja alapjukat és falukat ennélfogva olyan házakból is kell távolítani a lakosságot, amelyek­et eddig ellent tudtak állni az áradat­nak. Egyre több és több menekült­nek kell szállást adni Békéscsabán és Gyulán. A hatóságoknak nagy gondot ad a menekültek elhelyezése és baj az is, hogy a segélyezés kérdését még nem sikerült megoldani. A kormány pillanatnyi százmilliós segélyén kí­vül újabb pénzbeli támogatást nem adott, a közönség rendszertelen adakozására pedig nehéz építeni. Abban bizakodnak, hogy Mayer földmivelésügyi miniszter, aki az este visszautazott Budapestre, sür­gős lépéseket fog tenni a károsult lakosság megsegítése tekintetében. A francia szocialista kör­zetek a pártnak a kor­mányban való részvétele ellen döntöttek Párisból jelentik. A szocialista párt körzeti szövetségei, amelyek a párt magatartásáról tanácskoztak, részben szótöbbséggel, részben egy­hangúlag a kormányban való rész­vétel ellen nyilatkoztak. Blum kép­viselő, aki megbetegedése miatt az üléseken nem vehetett részt, a Szaj­nai szövetséghez intézett levelében kijelentette, hogy különösen a leg­újabb események után ellene van a kormányban való minden részvé­telnek. II Valin­entinszteleny Prágából jelentik. A cseh kor­mány és a Vatikán között immár régóta húzódó konfliktusban a Szent­szék részéről közeledés történt. A békülékeny hangulat a cseh kor­mány részéről is megvan és így előreláthatólag a konfliktust rövide­sen elintézik és Csehország újra elküldi Rómába vatikáni követét Betűé­ miatt a itala. Felakasztotta magát egy öreg ember Paulik Mihály 66 éves orosházi kutasi sor 384 szám alatti lakos már hosszabb idő óta betegeske­dett. Tegnap délelőtt nála járt ke­zelőorvosa Dr. Hevesi Vilmos or­vos, aki orvosságot rendelt számá­ra. A beteg felesége vizsgálat után rögtön a gyógyszertárba ment az orvosságért. Amikor visszatért meglepetve vet­te észre, hogy betegeskedő férje nincsen a lakásban. Azonnal kere­sésére indult, míg végre megtalálta az udvar végén lévő kamrában egy kamrában felakasztva. Majd segít­ségért szaladt — de már későn volt. A 66 éves Paulik Mihály meg­halt. Egy levelet hagyott hátra, a­melyben cs^ ennyit irt: „Nem bí­rom az életet! Isten veletek!“

Next