Orosházi Friss Hirek, 1926. április-június (3. évfolyam, 74-144. szám)
1926-04-01 / 74. szám
2 , • __________________________Orosházi Friss Hirek Csizmadia András a Tiszántúli Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezet igazgatósági tagja A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara által március 14 én rendezett tenyész szarvasmarha kiállítás alkalmával, mint azt már említettük, dr. Rácz Lajos kamarai igazgatóval együtt járt Ulrich Jenő, a Tiszántúli Orosházán Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezet igazgatója is, és tárgyalásokat folytattak ez alkalommal a békésvármegyei gazdatársadalom jelenlevő vezetőivel, miként lehetne a Körzeti Hitelszövetkezet keretében a békés megyei gazdaérdekeltség szervezése. Örömmel adjuk hírül hogy kerületünk nagynevű képviselőjét, Csizmadia András mezőgazdasági kamarai választmányi tagot, a Tiszántúli Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezet múlt hó 27-én megtartott ülésén Békés vármegye részéről igazgatósági taggá választotta. — Midőn ezt örömmel adjuk hírül, reméljük, hogy ezen szövetkezetnek, melyet még megboldogult Nagyatádi Szabó István hívott életre, áldásos, közhasznú működése Békés vármegyére is mind szélesebb körben is kiterjed, — ami közgazdasági életünkben feltétlen haladást fog jelenteni. (Mi az clán az irat ériiáiadat A kommunisták annak idején rengeteg ékszert és egyéb értéktárgyat szedtek össze a lakosságtól, amiket aztán a budapesti elöljárósághoz szállítottak fel. 1920-ban a megszálló oláhok a IX kerületi elöljáróság épületében talált értéktárgyakat magukkal vitték. A magyar kormány lépéseket tett e tárgyak visszaszerzése múlt hó 29 év és 30 áv érdekében. A a magyar megbízottak Aradon diplomáciai tárgyalást folytattak az oláhokkal, amelyen a kormányt dr. Csatáry Béla belügyi tanácsos, Békés vármegyét dr Kovacsics Dezső főispán képviselte.A kétnapos tárgyalás folyamán az oláhok nagynehezen hozzájárultak az elvitt értékek visszaadásához, melyek között sok magánember tulajdonát képező ékszer mellett ott van Erkel Ferenc arany babérkoszorúja is. Az átvétel eszközlésére e bó 12-ét két vármegyei számvevő megy át Aradra. Orosháza új szinikerületben Debrecen—Szolnok—Gyula- Orosháza egy szinikerület Csak nemrégiben írtunk arról, hogy Szolnok kiválván a kecskeméti színikerületből, a békéscsabai kerület is aspirál e városra s most a szinikerületek uj beosztási tervezetéről kapunk hírt. Hírforrásunk szerint a szinikerületek új átcsoportosításának tárgyalásai során az illetékes minisztériumban, bennünket érdeklőleg egy igen nagy jelentőségű terv merült fel. Arról van szó ugyanis, hogy Debrecen, Szolnok, Gyula és Orosháza alkotna egy szinikerületet. Ez a terv reánk nézve igen előnyös volna, mert hisz akkor évente pár hónapra a vidék egyik legjobb színházát, illetve annak társulatát láthatnánk vendégül, Orosháza kulturális életében ez nagyfontosságú ügy. Sajnos azonban egy nagy bökkenője van a dolognak, ami bizonyára nem fogja elkerülni az érdekeltek figyelmét, Orosházának ez idő szerint nincs megfelelő színháza, vagy színházterme. No, de lehet, hogy mire ez a terv megvalósul, már másképp lesz Orosházán is. Lakodalmi meghívók eljegyzési kártyák Ízléses kartonpapírokon, csinos kivitelben olcsó árban készülnek Demartsik Ferenc könyvnyomdájában IV. ker. Templomkis-ucca 43. szám, Csíkkent a csődök száma. A Pénzintézeti Központ új jelentése beszámol az ország gazdasági életéről. Most készítették el a Pénzintézeti Központnak az 1925 ös évről szóló kimerítő gazdasági jelentését. A jelentés bevezetőül megemlékezik az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról és a központi jegybank megteremtéséről, ami az egész szanálás tervének leglényegesebb pillére. A Pénzintézeti Központ — mondja az évi jelentés — vissza fog térni eredeti hivatásához, amely egyfelől preventív jellegű, vagyis az állandó kötelező revízióra vonatkozik, másfelől pedig a hitelválságok orvoslására, az intézetek szanálására, kényszerfelszámolásokra irányul. Ezután ismerteti a jelentés, hogy az inflációs korszak behatásai következtében a Pénzintézeti Központ anyagi erejének a növelése is szükségessé vált. Ezért a pénzügyminiszter a törvényhozásnak előterjesztést tett aziránt, hogy az államkincstár a Pénzintézeti Központ üzletrésztőkéjének és veszteségi tartalékalapjának kiegészítésére a szükséghez mérten megfelő összeget bocsáthasson rendelkezésre. Ezt a felhatalmazást a törvényhozás az 1926. évi IV. törvénycikkben adta meg és most már csak a Népszövetség jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy a megfelelő intézkedés megtörténjék. — Minden reményünk megvan arra, — mondja továbbiakban a jelentés — hogy ezt az átszervezést a továbbiakban oly módon lehet végrehajtani, ami kizárja, hogy az állami pénzeszközök kezelésének a Magyar Nemzeti Bankhoz való összpontosítása a hitelélet károsodásával járjon. A Pénzintézeti Központ folyószámlaforgalma az elmúlt évben 29 billió koronát ért el. A P. K. a vidéki postahivatalok pénzfeleslegeinek kezelése terén is nagy munkát végzett. Az Államvasut vidéki állomáspénztárait is mentesítették a pénzfeleslegeik csomagolásával és elküldésével járó kockázattól, mert ezek a pénztárak feleslegeiket a postahivataloknál Pénzintézeti Központ számlájára fizetik a be, úgyhogy a pénzintézetek ezeket az összegeket ott, helyben fel is használhatják. A vidéki postahivatalok pénzfeleslegeinek igénybevételével jelenleg 207 helyen 497 pénzintézet van megbízva. A jelentés ezután összefoglalóan ismerteti a Magyar Nemzeti Bank tevékenységét 1925 szeptember elsejétől december 31 éig, majd ismerteti a devizaforgalom felszabadítását, ami szintén az 1925 ös év pénzügyi életének egyik nagy eseménye volt. Ezután a mérlegvalódiság helyreállításáról közöl részletes tájékoztatót a jelentés. A mezőgazdaság helyzetéről kimerítően emlékezik meg a jelentés, hasonlóképen az ország állatállományának mai állapotáról. A magyar mezőgazdaság szorosan vett növénytermelése az 1925-ös évben 2 432.095.000 aranykorona értéket képviselt, vagyis csaknem elérte a két és fél milliárd aranykoronát. A terménypiac áralakulásáról, továbbá a kereskedelem számadatairól is tüzetes tájékoztatót kapunk a Pénzintézeti Központ új jelentésében. A fővárosi üzletek számának gyarapodása eszerint az utolsó békeévhez képest átlagosan 75 százalékra tehető. Ennek ellenére a magyar kereskedelem válságos időket él, mert a kereskedők számának megnövekedésével szemben a belföldi fogyasztópiac kisebb lett azonfelül csökkent az üzleti tőke és a haszontétel, viszont emelkedtek a közterhek. Az elmúlt évben júliusban nyitották meg a legtöbb új üzletet Magyarországon, összesen 112- et, viszont a legtöbb üzletbeszüntetés februárban volt, összesen 559 A csődök és kényszeregyezségek száma emelkedő tendenciát mutatott a múlt év novemberéig, decemberben azonban már csökkenés volt, legalábbis a csődöknél. Novemberben 53, decemberben 40 csőd volt, viszont a csődön kívüli kényszeregyezségek száma májusban volt a legnagyob, összesen 30. A külkereskedelmi forgalomról kiemeli a jelentés, hogy a külkereskedelmi mérleg deficitje csak 40,8 millió aranykorona volt, vagyis az 1924. évi hiánynak csak egyharmada, annak ellenére, hogy behozatalunk 1924-hez képest kerek negyvenmillió aranykoronával emelkedett. Az iparágak helyzetével részletesen és külön külön foglalkozik a beszámoló A drágaságról szólva, a jelentés ismerteti az indexszámok alakulását. Eszerint 1925-ben az év elejétől az év végéig a lakásbérek betudásával 17.10- ról 14.734-re csökkent.A munkanélküliek száma 1925 márciusában volt a legnagyobb, összesen 36.873 az egész országban. 1925 december 31 én a munkanélküliek száma a fővárosban és a vidéken együttvéve 26711 volt, tehát enyhülés mutatkozott itt is. A legális kivándorlás novemberben csökkent, decemberben azonban emelkedett. Amíg novemberben csak 18-an jelentették be az országból való elköltözésüket, addig decemberben 45 szakszervezeti tag távozott el az országból. Peking elesett Londonból jelentik; Pekingből jelentik, hogy óráról órára várják a tábornagyok hadseregeinek bevonulását, amely kardcsapás nélkül fog végbemenni, miután a nemzeti hadsereg csapatai kiürítették a fővárost és több hadoszlopban igyekeznek Kalgan felé, az után pedig elszélednek. A nagyhatalmak pekingi követei a központi kormánynak megfelelő összeget bocsátottak rendelkezésére, hogy a kivonult katonaság hátralékos zsoldját ki lehessen fizetni s így a veszedelmes forradalmárcsapatokat hazaküldték. Pekingtől északra a Nankau felé vezető hegyszorosnál a nemzeti hadsereg elvonult csapatai összetorlódtak, ezért a tábornagyok hadereje csak lassan közeledik Pekinghez, nehogy összeütközés támadjon a Kuo-Ming- Csu hadakkal í) párizsi olasz követ lemondásának háttere Párisból jelentik. Különböző párisi lapok közlik ma, hogy Avezzano párisi olasz nagykövet lemondott állásáról. Felmentési kérését „egészségi okokkal" támogatta, de az igazi ok, amely elkedvetlenítette, a fasiszta politika új iránya, amelyet a Vatikánnal és a népek szövetségével szemben követ. Ebben a kapcsolatban azt írja az Oeuvre, hogy Mussolini és a fasizmus külpolitikája a leghatározottabban harcias. A fasiszta diplomácia csak ürügyet és alkalmat keres a háborúra Franciaország, Németország, Törökország és Abesszínia ellen. Időjóslat: Esők várhatók, esetleg zivatar, majd megélénkülő szelekkel esetleg hősülyedés. 1926. április 1 Versenyfutás két pártért A pusztaföldvári patika sorsa felett áprilisban, a békésié felett májusban dönt a közigazgatási bíróság A közeli időkben Békés vármegyében két gyógyszertár betöltésére kerül a sor. A pályázóknak példátlanul nagy tömege vetélkedik mind a két gyógyszertárért. Pusztaföldvár község elöljárósága már megtette javaslatát a patika betöltésére, s mint azt már megírtuk, Paulovits Gyula orosházi gyógyszerészt hozta javaslatba, — míg Békés elöljáróságának véleményét csak ezután kérik ki. A választás természetesen a vármegye közigazgatási bizottságán múlik, amely áprilisi ülésén dönt a pusztaföldvári és májusi ülésén dönt a békési patika betöltése ügyében. Úgy halljuk, hogy mind a két ülés igen népes lesz, mert a bizottsági tagok csaknem teljes számmal gyűlnek össze a megyeszerte óriási érdeklődéssel várt döntések meghozására. A gazdatársadalom az eladósodás útján. A gazda mindig szeretett panaszkodni. Ha rossz volt a termés, akkor a rossz termés miatt, ha jó volt a termés, akkor azért, mert a bő kínálat leszorította az árakat a piacon. És mert a múltban megszokták az emberek ezeket a gazda panaszokat, most nem tulajdonítanak nagyobb jelentőséget nekik, pedig több joggal ma senki sem panaszkodhatik, mint a gazdák. Való igaz, hogy ma negyvenkét féle, egyenként is kiszámíthatatlan adó nehezedik a gazdatársadalomra és ma már senki nem vonja kétségbe hogy a mezőgazdaság adóterhe semmivel sem marad el a többi termelő osztályoké mögött. Régebben a mezőgazdasági termények, állatok értékesítése nem volt probléma. A monarchia 55 milliós fogyasztóterületén 6 aranykoronás vámmal védett monopóliumot élvezett a magyar búza és azok, akik piacra vitték készleteiket, teljes árat kaptak értük. Ma más a helyzet. A mezőgazdasági cikkek ára nem tudott lépést tartani az iparcikkekével. Az elfogulatlan statisztikák egész sora igazolja, hogy búza és csizma, vágómarha és a műtrágya ára közt a békeárakhoz képest olyan diszparitás mutatkozik, amely egymagában is komoly alapot ad a gazdák panaszainak. A budapesti gabonatőzsde nem Csikágó után, hanem az értékesítési lehetőségek után igazodik és jellemző, hogy Bécsben, amely egykor legnagyobb felvevő-centruma volt a magyar búzának, hónapok óta vagyononként 5—10 millióval olcsóbban jegyzik a magyar búzát a hasonló amerikainál. Az okot könnyű megtalálni, úgyszintén a következményeket is. Az 55 milliós, egységes fogyasztóterület csökkent vásárlóképességű alkotóelemeire bomlott szét és a kereslet kávéskanál adagolásban jelentkezik a mezőgazdasági termelés minden terrénumán. Ez nyomja le az árakat és ez teszi olyan nehézzé az értékesítést az életszükségletet jelentő cikkeknél is. A következmény pedig a gazdatársadalom eladósodása, amelynek kamattételei ijesztő perspektívát nyújtanak. A gazdának 25—30 évre kell lekötnie magát, hogy „csak“ 12—13 százalékos kamat terhelje a felvett kölcsönpénzt, egyébként jóval magasabb terhet kell vállalnia. Melyik az a hasznos beruházás, amely ilyen feltételek mellett kifizeti magát? Nehéz problémák ezek, amelyek mellett nem mehet el gondtalanul az iparos, kereskedő, lateiner és hivatalnok lakosság sem. Mert ha az ország legerősebb fundamentumán, a gazdatársadalmon is ilyen rések és repedések mutatkoznak, akkor mit várjon a jövőtől a lakosságnak az a 35 százaléka, amely nem közvetlenül a földből él?