Orosházi Friss Hirek, 1927. október-december (4. évfolyam, 222-297. szám)

1927-10-06 / 226. szám

^ ___________________Orosházi Friss Hirek_______________________________1927, október 6 Október 6. Évek óta virágtalaj, az aradi tizen­három vértanú sírja.. A „győztes hó­dító“ fél a halottaktól s reszketve őrizteti a sírokat, nehogy a magyar hazafias megemlékezés koszorút vihes­sen, virágot ültethessen a sírra. A Megváltó sírjára követ hengeritet­­tek, katonákkal őriztették s ő mégis diadalmasan feltámadott. Hiába őrizteti most az oláh állam a magyar vértanuk sírját a kegyeletes megemlékezés ellen, mert ha meg is tudja akadályozni, hogy koszorút vi­gyünk a sirhantokra, arra nincs ha­talma, hogy a magyar szivekben el­homályosítsa a vértanuk emlékezetét. A megszállott területek magyarsága nem áldozhat nyilvánosan, nem imád­kozhatik hangosan e szomorú emléke­zetű napon, de annál mélyebben érzi szívében a kegyelet érzését a halottak­kal szemben, kik Magyarország sza­badságáért harcolva hullatták vérü­ket. Hosszú ideje már, hogy nem csupán október 6-ára gyászol a magyarság, hiszen Trianon óta gyász borult min­den magyar szívre. De hiába őriztetik elleségeink a magyar hősök sírjait. A sirhantok meg fognak mozdulni, ütni fog a bosszú órája s a megalázott, csúffá tett magyarság felkerekedik, hogy leszámoljon azokkal, kik meg­csonkították testét s a visszafoglalt ősi földön hantok, újra virágosak lesznek a sir­hogy békén pihenhessenek a magyar földben, kik a magyar föld védelmében haltak. Asztalosipari mestertanfolyam Szegeden A szegedi faipari szakiskolában teg­nap este nyitotta meg Czike Gábor igazgató a kereskedelemügyi miniszter által engedélyezett asztalosipari mester­­tanfolyamot, amelyen önálló iparosok és segédek vehetnek részt. Ez a tanfolyam hetenkint esti három órával június végéig tart és az aszta­losipar minden ágában teljes kiképzést nyújt hallgatóinak. A tanidő úgy van megállapítva, hogy a hallgatókat mes­terségük gyakorlásában nem akadá­lyozza meg. A háború óta az első eset, hogy az országban ilyen asztalosipari mester­­tanfolyamot rendeznek és a szegedi és Szeged vidéki iparosok szempontjából nagyon fontos, hogy ennek a tanfo­lyamnak a székhelyéül a kereskede­lemügyi miniszter éppen Szegedet választotta. A teljes évi oktatásért a hallgatók 115 pengőt fizetnek. Minthogy a tan­folyamon még néhány hely nincs be­töltve, e hét folyamán a faipari szak­iskola igazgatósága még fogad el új jelentkezőket. A szegedi ipartestület vidéki jelent­kezők számára azzal kívánja a tanfo­lyam látogatását megkönnyíteni, hogy szegedi tartózkodásuk tartamára sze­gedi asztalosipari üzemekben való el­helyezésükről gondoskodik. A gyomai leventék zászlóavatása A Gyomai Levente Egyesület októ­ber 9 én tartja zászlóavatási ünnepsé­gét. Reggel hatkor zenés ébresztő lesz, 9 órakor a fővédőket és az előkelő­ségeket fogadják. Féltízkor református, tíz órakor evangélikus istentisztelet, féltizenegykor pedig tábori mise. Ez­után felavatják a díszes zászlót. A dél­előtti ünnepség a leventék ünnepies fogadalomtételével ér véget. Délután 2 órakor díszebéd lesz a központi kaszinó nagytermében. 9 vármegye viriliseinek névjegyzéke A közszemlére kitett névjegyzékre való észrevéte­leket október 17-ig lehet megtenni Az alispáni hivatal a vármegyei leg­több adófizetők nyers névjegyzékét az 1928. évre összeállították, azt a folyó évi október hó 6—14-ike közötti időben a vár­megyei kiadóhivatalban köz­szemlére kiteszik. Az érdekeltek a névjegyzéket a fenti napokon a hivatalos órák alatt a vár­megyei kiadónál megtekinthetik és az igazoló választmányhoz címzett észre­vételeiket, illetve felszólalásaikat az ügy előadójánál (dr. Kraft Ervin vármegyei aljegyzőnél), ugyancsak folyó évi október hó 17-ig beadhatják, mert a későbbi észrevételeket figyelem­be nem veszik. Az igazoló választmány az október 17 ig beadott kérvények közül is csak azokat tárgyalja, ame­lyeknek benyújtói évi adóösszege kétszeresen számítva legalább 800 pengőt tesz­­ ki. lli KPB MiralpiniwhiffilaU Büntetésből három évig nem lesz tánc a községben Zalaegerszegről irja múlt napokban történt, tudósitónk: A hogy négy pusztaederecsi földmives legény az egyik háznál táncmulatságot rendezett belépődíj mellett, de a mulatsághoz hatósági engedélyük nem volt. A községi bíró tudomást szerzett a dologról és ezért, kötelességéhez hí­ven, az engedély nélkül táncoló társa­ságot fel akarta oszlatni. Az egyik rendező Hári István emiatt szóváltásba keveredett Koltai István községi bíróval és arcul ütötte. A zalaegerszegi járási főszolgabíró a négy legényt fejenként 30—30 pengő pénzbüntetésre ítélte, Hári ügyét pedig az ügyészséghez tette át, de elrendelte, hogy a pusztaderecsiek a bíró inzultá­­lása miatt három évig nem kaphatnak táncmulatsági engedélyt. Borzalmasan összeégett egy 6 éves kisleány A tűzhelyről kipattanó parázs gyújtotta meg ruháját Tegnap délelőtt­­ Budapesten a Vö­rösmarty utca 69 számú házban bor­zalmas szerencsétlenség történt. A ház viceházmesteri lakásában a tűzhely kö­rül játszadozott a segédházfelügyelő Pataki Zsófia nevű hatéves kisleánya A szülők nem figyeltek állandóan a kisgyermekre és így egy óvatlan pil­lanatban a tűzhelyről kihulló parázs meggyújtotta a leányka ruhá­ját, amely nagy lánggal égni kezdett. A gyermek kétségbeesett jajveszéke­lésére előrohantak a szülők és kendők­kel elfojtották a tüzet. A kisleány mindamellett súlyos égéseket szenve­dett. A mentők bevitték a Rókus kór­házba. Állapota reménytelen Hagy rémület egy temetésen Beesett a koporsó a sírgödörbe Tegnapi számunkban beszámoltunk a megrendítő szerencsétlenségről, mely­nek Paksi József egy villámcsapás kö­vetkeztében áldozata lett. A halálra sújtott embert tegnapelőtt temették óriási részvét mellett. A te­metést kínos incidens zavarta meg. Amikor már beszentelték a kopor­sót és a gyásszertartás után le akarták engedni a gödörbe, az egyik sírásónak lába alatt megcsúszott a föld, egyensu­­ját elvesztette, elesett és a koporsó fejrésszel a sírgödör­be zuhant. A rokonságot mélyen megdöbben­tette az eset, a temetésre összegyűlt lakosokat babonás félelem fogta el és csak nehezen lehetett megnyugtatni a felizgatott lelkeket A­ szentesi gazdanap jelentősége A földmivelésügyi kom­ány, amint Mayer János miniszter szentesi beszé­déből kitűnik, igen fontos gazdasági, szociális és kulturális intézkedésekkel siet a tanyavilág bajainak gyógyításá­ra. Az ország lakosságának majdnem 19 százaléka él szétszórtan a tanyákon, amely néprétegről maga a kormányzó ismerte el, hogy a szorgalom tündöklő erényeivel új honfoglaló munkát végez. Ez a lakosság megérdemli, hogy a kormány gyökeres intézkedéseket te­gyen abban az irányban, hogy kiemel­kedjék elhagyottságából. A tanyai lakosság korszerű reformja: nem kizárólag a földmivelésügyi mi­niszter hatáskörébe tartoznak, mert foglalkoznia kell azokkal úgy a bel­ügy, mint a népjóléti és a kultuszmi­niszternek is. Legsürgősebb teendők mégis a földmivelésügyi miniszterre háramlanak, aki teljesen átérzi az elébe táruló problémák nagy jelentőségét s őszinte megértéssel siet a tanyai gaz­davilág bajainak orvoslására. Ennek a néprétegeknek felkarolása nemzetgaz­dasági szempontból is rendkívül fon­tos, mert mikor a háború utáni idők­ben a harc gazdasági területekre he­lyeződött át, nekünk sem szabad el­maradnunk szomszédainktól, akik ná­lunk sokkal kedvezőbb viszonyok kö­zött rendezkednek be, már annál az oknál fogva is, hogy hazánktól igen értékes aktív területeket sikerült elha­­rácsolniok, A szentesi gazdagyűlésen elhangzót miniszteri kijelentések szerint a tanya­világ nagy beruházások előtt áll, amik azt a célt szolgálják, hogy ez a hos­­­szú időkön keresztül elhanyagolt álla­potban élő lakosság alárendelt helyze­téből kiemeltessék. A földmivelésügyi miniszter egész csomó törvényjavaslat­tal fog az elközelgő nemzetgyűlési cik­lus elé lépni, amelyek között szerepel a mezőgazdasági szakoktatásról és a gazdasági szakiskoláról szóló törvény. Közvetlenül egy­millió embert fog érinteni ez a sok üdvös reform, amely réteg a magyar nép színe-javát teszi. Nem hisszük, hogy akadna ember ha­zánkban, aki a földmivelésügyi minisz­ternek Szentesen elmondott programját ne a leglelkesebb örömmel köszöntené. ki Országos Kamaraszínház társulata Az első három nap műsora Az október 8-án érkező Országos Kamaraszínház igazgatója társulatát mint mindig, úgy most is a legelsőbb­­rendű fővárosi és vidéki színészekből állította össze. Bemutatkozásul Schöpflin Aladár bájos vígjátéka, „A pirosruhás hölgy“ kerül színre. Vasárnap délután Gár­donyi Géza „Annuská“-­a, este pedig a legnagyobb magyar írónak, Herczeg Ferencnek legújabban átdolgozott vng­a­játéka, „A Gyurkovics lányok“ szerepel műsoron. Hétfőn este Bernhardt Schaw „Az orvos dilemmája“ című­ társadalmi színművét mutatja be. A társulat tagjai : Miskey József rendező, Maronkay József, Biró László, Pethő Endre, Illáry László, Zólyomi Jenő, Fenyvessy Gábor titkár, Mihályi Mária, Mágori Dóra, Peéry Piri, Dal­­may Emmi, Róbert Mária, Biró Sári, Vas Ida. Összes helybeli és környékbeli iskolákban használatos iskolakönyvek­et, iskolatáskákat, iró- és rajzszereket DEMAN­ könyvesboltjában vegyen. (Evang. egyházépület.) Üzleti könyvek, be­­irókönyvek, hege­dűk, hegedűhúrok, aii­. szépirodalmi könyvek. Friss Hirek telefonszáma 113. CHEVROLET eredeti gyári 1 */2 tonnás, 1638 kg. hordképességű, továbbá 2 tonnás nagy rakterületű GYORS TEHERAUTÓ»OBILOK nyelü kivitelű LUXUS SZEMÉLYAUTÓK szállíthatók Kizárólagos autorizált képviselet és lerakat Békés, Bihar, Csanád, Csongrád Bács Bodrog megyékre Iczkovits gépáruházainál Orosháza, Szentesi út. Telefon 198 Békéscsaba, Andrássy­ út 48. Telefon 275, Tótkomlós Fű­ tér. Telefon 14 Kedvező fizetési feltételek! Kedvező fizatéai feltételekI

Next