Orosházi Friss Hirek, 1929. október-december (6. évfolyam, 222-297. szám)

1929-10-01 / 222. szám

2 Felavatták az evang. Kulturházat Tegnap délután zajlo­t le Orosháza társadalmának nagy érdeklődése mel­lett az evangélikus Kulturház felavatási ünnepélye. Az Orosházi Dalegylet meg­­kapóan szép éneke vezette be az ünnep­séget, majd üzv. Torkos Kálmánné elnök szép megnyitó beszéde után Ko­vács Andor esperes lendületes, tar­talmas avatóbeszédében fejtette ki a székház avatás ra az orosházi ev. jelentőségét s mutatott Nőegylet 12 éven át folytatott eredményes munkálkodá­sára. Kálmán Rezső lelkész meg­ható imája után a Dalegylet a Hiszek­egyet énekelte el s a nagyszámú kö­zönség az Alföld dísztermébe vonult át, hol Kálmán Rezső bevezető be­széde után szépen összeállított prog­rammal szórakoztatták a megjelenteket. Szabó Kató ügyes szavalata, Csor­dás Mihály nagy sikert aratott ének­számai, Forgács Irén, Garai Kató, Nagy Margit, Tobak Kató, Blaskó Baba és Rajki Juliska gyönyörködtették tán­caikkal a közönséget, majd Madarász Anci szavalata zárta be a nagyszerűen sikerült műsort. A program után uzsonna, majd kedélyes tánc és mu­latság következett s este 8 óráig a leg­jobb hangulatban maradt együtt a tár­saság. A tárgyalás után összeverte a feljelentőt egy kalandornő Fehér Róbert budapesti egyesbíró előtt állott vádlottként Takács Piroska rovott multú kalandornő. Az a vád el­lene, hogy özvegy nemeskéri Kéry Jó­­zsefné néven bemutatkozott Nyitray Endre földbirtokosnak, akitől többezer pengőt csalt ki. A tegnapi tárgyaláson Takács Piroska tagadta bűnösségét, a földbirtokos azonban rávallott. A bíró­ság több tanú kihallgatását rendelte el és ezért a tárgyalást elnapolta. Amikor a fogházőr a letartóztatott nőt a tár­gyalóteremből kivezette, zajos botrány játszódott le. A kalandornő ugyanis neki ugrott a folyosón tartózkodó Nyitray földbirtokosnak főbe verte. A fogházőrnek és őt agyba­­csak nagy erőfeszítéssel sikerült megfékezni a megvadult nőt. Protestáns középiskolák miniszteri biztosai A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter az autonóm felekezeti középiskolák meglátogatásával s azokban az állami felügyelet gyakorlásával az 1929—30. tanévre megbízta. A tiszántúli refor­mátus egyházkerületben, a békési reál­gimnáziumhoz Kaufmann György dr. szegedi tankerületi főigazgatót, a deb­receni gimnáziumhoz, a debreceni leány­gimnáziumhoz, a hajdúböszörményi gimnáziumhoz, a hajdúnánási reálgim­­náziumhoz Ady Lajos debreceni tanke­rületi főigazgatót, a hódmezővásárhelyi gimnáziumhoz Kaufmann György dr. szegedi tankerületi főigazgatót, a kar­cagi reálgimnáziumhoz, a kisújszállási reálgimnáziumhoz, a mezőtúri reálgim­náziumhoz, a szeghalmi reálgimnázium­hoz Ady Lajos debreceni tankerületi főigazgatót. A bányai evangélikus egy­házkerületben , az aszódi reálgimnázium­hoz Acsay István dr. budapestvidéki tankerületi főigazgatót, a békécsabai reálgimnáziumhoz Kaufmann György dr. szegedi tankerületi főigazgatót; a budapesti gimnáziumhoz, a budapesti leánykollégiumhoz Pintér Jenő dr. bu­dapesti tankerületi főigazgatót, a szarva­si gimnáziumhoz Kaufmann György dr. szegedi tankerületi főigazgatót. Orosházi Friss Hírek A Tuk­a-perben állam önmaga felett Tuka védőbesszéde a posssongi bíróság előtt A Tuka-per tegnapi tárgyalásának szenzációja, Tuka védőbeszéde nagy közönséget vonzott a törvényszék épületébe. A tárgyalást 8 órakor nyitották meg. Tuka azzal kezdte beszédét, hogy ebben a perben nem a bíróság mond ítéletet felette, hanem maga az állam ítélkezik önmaga felett. Politikai küzdelem terelődött át a bíróság elé. Pénzt és állást ígértek azoknak, akik jól vallottak. Magyar irredentával vádolják őt, de ezzel szemben Hlinka nyíltan vallotta, hogy Tuka igazi bűne az államhatalom szemében a Felvidék autonómiájáért folytatott harca. Pedig modern demokráciát autonómia nélkül nem lehet elkép­zelni. Tuka ezután rátért a pittsburgi szerződés és a turócszentmártoni szer­ződés autonómia-pontjainak ismertetésére, Csecsemő­hulla Gyopároson A­ járókelők a töltés melletti árokban találták meg Tegnap délelőtt jelentést tettek a rendőrségen, hogy a gyopárosi szőlők megállónál a vasúti töltés melletti árok­ban egy csecsemő hullája fekszik. A helyszínre azonnal rendőri bizottság szállott­ ki, amelynek orvosa, dr. Ze­­lenka Lajos megállapította, hogy a ta­lált hulla egy 3 hónapos méhmagzat, amely körülbelül 12 órával azelőtt ke­rülhetett a töltés árkába, hogy közönséges abortuszról Valószínű, van szó, de az sincs kizá­ra, hogy magzatel­hajtás útján került a kis hulla az árokba. A rejtélyes ügyben — mint­hogy a hulla külterületen volt — a csendőrség indított nyomozást, amely hivatva van a valóságot kideríteni. „Míg a kisgassáák­ meg nem mozdulnak, Magyarországon nem lesz megújhodás" Csizmadia András beszéde a csabai k­isgazda­gyűlésen A Békésmegyei Kisgazdák Egyesü­letének kezdeményezésére vasárnap délután Békéscsabán nagy kisgazda­­gyűlést tartottak, amelyen a békéscsa­bai gazdatársadalmon kívül Szarvas­ról, Orosházáról, Gyuláról, Gyomáról, Mezőberényből és számos más békés­megyei községből igen sok kisgazda vett részt. A gyűlést Drienyovszky Já­nos, a Békéscsabai Kisgazdaegylet el­nöke nyitotta meg, majd Csizmadia András képviselőnk szólalt föl, akit nagy ovációval fogadtak. Csizmadia András hosszabb beszédet mondott. Szükségesnek tartotta — úgymond ennek a gyűlésnek összehívását, mi­után azt tapasztalta, hogy mindenki a kisgazdák ellen van. Úgy látja, hogy a kisgazdának eb­ben az országban mindenki ellensé­ge, de minden ilyen törekvés hajótö­rést fog szenvedni, mert a kisgazdák összefognak és az ő erejükön senkinek a szervezkedé­se nem fog kifogni. Hangsúlyozta, hogy míg a kisgazdák meg nem moz­dulnak és össze nem fognak, ad­dig Magyarországon nem lesz megújhodás, ha pedig rajtuk nem segít a kormány, akkor nem tudja, mi lesz. Ezután dr.­ Csige-Varga Antal, gyu­lai nyomdaigazgató, az egyesület fő­titkára fejtegette, hogy a súlyos vi­szonyok kényszerítették az egyesületet ennek a rendkívüli gazdagyülésnek az összehívására. — A gazdákat állandóan takarékos­ságra intik — mondotta —, de fönt nem ezt cselekszik. Szaporítják a sok állami autót, a sok magas állást és mindig több luxus. Tizenhatpengős búzaár mellett a a gazda nem tud megélni és adókat törleszteni. Kicsúszik a föld a gazdák lábai alól. Erre Csizmadia András szólalt föl újra. Ismertette az ausztriai gazdák gabonabeszerzési és tárolási szö­vetkezeteit. A gazdatársadalom csak akkor fog tudni a jövőben boldogulni, ha vagy ehhez hasonló szövetkezeteket alapít otthon, vagy pedig — amire már fölhívást kapott — belekapcsolódik ezekbe az osztrák szövetkezetekbe és az osztrák gazdákkal közösen fogja értékesíteni terményeit. Ebben az eset­ben a magyar gazda tudná diktálni az európai gabonaárakat. Kiss László dr., a gyulai vármegyei árvaszék elnöke ismertette ezután az új vármegyei választási törvényt, melyhez Bartolf Márton mezőberényi a kisgazda szólalt föl. Élesen bírálta a törvényt, amelyet többek közt lehetet­len és komolytalan törvénynek jellem­zett és kívánta, hogy ez ellen is or­szágos gazdaakció induljon meg, hogy a kisgazdákat sértő és megkárosító rendelkezéseket a törvényből töröljék. Borgulya Pál (Szarvas) volt ország­gyűlési képviselő ugyancsak erős sza­vakkal fejtette ki, hogy Magyarország csak akkor szenvedett ilyen gazdasági bajokban, mint ma, amikor Ulászló ki­rály idején a magyar paraszt maga vonta a szekerét és az ekét. Ezután Aradszky György békéscsa­bai kisgazda tiltakozott az országos vásárok megszüntetésének terve ellen. Kérte Csizmadia képviselőt, szólaljon föl a kormánynál és a parlamentben ennek az intézkedésnek a megmásítása érdekében. A közgyűlés ezután elhatározta, hogy október 20-án rendezi meg Bé­késcsabán azt a gazda nagygyűlést, a­mely az összes tiszántúli gazdákat tö­möríteni fogja és az ország gazdasági politikájának megjavítását fogja a kor­mánytól követelni Népházavatás Feldebrőn Az Országos Faluszövetség feldebrői csoportja vasárnap avatta fel újonnan épült népházát. A földmivelésügyi mi­nisztérium jelentős anyagi támogatás­sal, a község ingyen telekkel, a lakos­ság pedig ingyen fuvarral segítette elő a nép ügyét szolgáló intézmény létre­jöttét. A népház felszentelését Subik Károly apát, egri érseki irodaigazgató végezte. 1929. október 1 Árvizek pusztítanak Amerikában Georgia államban a Savanna folyó a legutóbbi napok esőzései következ­tében kiáradt, áttörte a öntötte Augusta városát, gátat és el­it ember a vízbe fúlt, több mint száznak sorsa bizonytalan. A város egész lakossága hajléktalan. A kár sokmillió dollára rúg. Hida­go mexikói államban az árvíz többszáz emberáldozatot követelt. A Lecitaln folyó kilépett a medréből és elárasztotta a vidéket. Sokezer ember hajléktalanná vált. A Vörös­­kereszt orvosai azon vannak, hogy a járványok kitörését megakadályozzák. Fennakadt a fákon a léghajó Az osztrák Aeroklub tegnap délelőtt Ausztria nevű ballonjával repülőüldöző gyakorlatokat végeztetett. Két és fél órai repülés után, amely derült időben ment végbe, Seidl őrnagy, a ballon vezetője, minthogy nem tudott több ballasztott kidobni, a leszállásra Peg­­gan mellett kijelölt helyet nem tudta elérni, hanem annak közelében egy hegyi erdőben szállt le. A ballon a fák között megakadt, de öt utasa, közöt­tük Cassinone, az Aeroklub vezérigaz­gatója, épségben földre ereszkedett. A ballont katonaság vontatta be Venizelosz Budapestre jön Csütörtökön Budapestre érkezik Veni­­zelosz görög miniszterelnök. Érkezését már hivatalosan is bejelentették. A gö­rög miniszterelnök nagy kísérettel jön Budapestre és számára valamint kísé­rete részére kilenc szobát foglaltak le. Hadirokkantak izgalmas gyűlése • Tízéves fönnállása után, amelyből autonómiája négy évig föl volt füg­gesztve, a régi Hadröá vasárnap dél­előtt tartotta tisztújító közgyűlését új neve alatt, mint a Hadirokkantak, Hadi­özvegyek és Hadiárvák Országos Nem­zeti Szövetsége. A közgyűlés Budapes­ten a Vármegyeház közgyűlésé­ben folyt le, dr. Páskándy János termé­­mi­niszteri biztos elnöklete mellett, a bu­dapesti és vidéki szer­vezetek kiküldöt­teinek részvételével. Az alapszabály­­módosítás után dr. Páskándy János hosszabb beszédben beszámolt az elmúlt év folyamán történtekről és azokról a súlyos szabálytalanságokról, amelyek még abban az időben történtek, amikor még nem ő volt a szövetség miniszteri biztosa. Egyik üzem csődügye még folyamatban van és a visszaélések meg­torlása elkövetkezik. Dr. Páskándy Já­nos vázolta a kezdeményezés alatt levő akciókat. Az akció között szerepel az is, hogy a hatósági engedélyekhez kö­tött alkalmaztatásoknál, így utcai áru­sítás, cipőtisztító, rikkancs, stb. állások­nál rokkantakat részesítsenek előnyben. Végül megejtették a tisztújító választá­sokat. Minthogy azonban a választások kézfeltartással történtek — holott az egyes kiküldöttek egész csoportokat képviseltek —, zúgolódás és elégedet­lenség támadt. Elégedetlen hangok hal­­lattszottak és több csoport tüntetőleg kivonult a közgyűlési teremből. Ezek főleg azért elégedetlenek, mert szerintük a vezetőség tagjainak egy része nem rokkant és olyan alapszabálymódosítást kívánnak, amely szerint nem rokkant ne lehessen az egyesület tagja és sza­vazattal ne bírjon. Az elégedetlenek kardinális kívánsága az, hogy a rokkant­szövetség a rokkantaké legyen.

Next